Page 232 [232]
Királyi viselet a
XIII. században.
a A KOZEPKORI MAGYAR VISELET.
ia 6 a ől oldalt ké
1—2.) Derékban ékkövekkel kirakott széles öv foglalja össze a ruhát, melyről oldalt két
att ae z viseletnél (2172) ez az öv alól
arany lemezekkel borított ékköves szíj csüng alá; az OTOSZ se - ) határozati
5 aszománt folytatásának tűnik föl, itt azonban hatá an
J
még szembetünőbben a nagyenyedi Szent
az öv két végének mutatkozik. A fel¬
kilátszó rész egyenesen a p
meg van különböztetve a paszománttól,
Demeter képnél (171), melynél félreismérhetlenül : ae
öltő alját a bolgár czari viselethez hasonlóan ismét gyöngyökkel dúsan ékített arany
paszománt szegélyezi. A felső kar és kézelő, mint a XI-XII. századbeli viseletnél már
láttuk, szintén el van látva arany paszománttal, a kézelőnél eyougyoli 2 felső karon
himzéssel ékítve; az indaalaku himzett diszítményt már a velenczei ú. n. indusok
öltözetén is (20. tábla 7.) megtaláltuk. A föveg kerek tetejü S felhajtott széles ee
süvegből all és ékköves arany paszomdnttal van bevonva; ez a stivegforma a XIV. sza¬
zadban nemcsak nálunk, hanem egész nyugaton el volt terjedve s egyenesen magyar ,
formának nevezhető szemben a prémes orosz és a magas tetejü, csúcsos kun stiveg¬
gel. Legszembetünőbb a piros csizma, mely a boka táján gyöngyökkel vagy apró ezüst
pitykékkel van diszítve s fontos bizonyítékul szolgál a tekintetben, hogy a külföldi
divat mindig csak muló áramlat volt, mely egy időre háttérbe szorítja ugyan a hagyo¬
mányos viseletet, de véglegesen soha sem tudja kiszorítani. Valami félszázaddal előbb
a byzanczi bocskor volt a divatos, már a XIII. század kezdetén ismét elterjedt a csizma
a legelőkelőbb osztályban is.
Kevesebbet szólhatunk a tulajdonképeni királyi viseletról. Igaz ugyan, hogy mind¬
inkább megszaporodnak a királyi pecsétek, hol az uralkodó teljes fejedelmi díszben van
feltüntetve, de ezek sok tekintetben konvenczionálisok, azonfölül a részletek is nagyon
elmosódnak, képet pedig csupán egyet ismerünk, Herman thüringiai tartománygrófnak
a stuttgarti királyi könyvtárban levő psalteriumából, melyben «Rex Vngarie» fölirattal
kétségkívül Herman kortársa, II. Endre király van ábrázolva (22. tabla, 7. sz.), de itt
sincs feltüntetve a teljes" királyi öltözet, mert a kép csak a test felső részét foglalja
magában. Ennél is jellemző a lehajtott széles gallér, a mely azonban mégis keskenyebb,
mint a minőt II. Géza és III. István pecsétjein (22. tabla, 1—2.) találunk, azonfölül
abban is különbözik úgy ezektől, mint a cividalei codex fejedelmi viseletétől, hogy a
gallér nem kerek, hanem elől keskenyre van vágva, hátul pedig már a hónaljtól kezdve
kiszélesedik, úgy hogy olyanforma lehetett, mint a szürgallér. Egykoru külföldi emlékek¬
ből tudjuk, hogy a hermelin gallér ekkor már Európaszerte el volt terjedve, II. Endre
képén azonban paszomántnak látszik, mely koczkákba foglalt apró keresztekkel van
diszítve. A tunika kettős újja, a mi különösen a következő század viseletét jellemezte,
már ennél a képnél is megállapítható: a hosszú, bő újj alól ugyanis egy a kézfejig érő
másik szűk ruhaújj tűnik elő, melynek diszítése olyan, mint a galléré s ez mutatja.
hogy nem tekinthető az esetleges alsó tunika újjának. A bal eile palást van vena
jobbjában Endre kormanypalczat tart, mely nem a pecsétek konvenczionális liliomos