Stranica 230 [230]
ee A KOZEPKORI MAGYAR VISELET:
melyek a magyarság életében Szent István korától IEEE oe a E ae
egyenletes menetét, a nemzetet egyik iranybol a masikba sono s vo . 8.
olasz áramlat folytat a kereszténység nevében irtóháborut a pogeny eas gyanúja a a hó
ősrégi szokások ellen, majd a byzanczi befolyás SHOE ee mindee se ee
volna azt hinnünk, hogy ezen idegen áramlatok nyom nélkül tüntek el 5 me módosi¬
de azt is bizonyosnak vehetjük, hogy az idegenszerü¬
tották volna a régi szokásokat; : E
éget ért a külbefolyásnak az az erős
ségek egyszerü utánzása megszünt akkor, a mikor v ; ; : %
áramlata, melynek a xu. század derekáig volt kitéve a magyarsag S mar a pee NESS
felé megalakuló félben volt a nyugoti világhoz csatlakozó, de a DE ae oe
tébe a saját egyéniségének tartalmát bele illesztő magyar nemzet élet. phsmetem kérem
tapasztalhatjuk a nemzeti szellemnek ezt a föllendülését a tatár pusztítást megelőző
öt-hat évtized alatt, látjuk a politikai és társadalmi átalakulásban, az egymás után kelet¬
kező irodalmi emlékekben, a magyar barátok azon vállalkozásában, hogy az ős hazában
vissza maradt testvéreket fölkeressék.
Ezen szellem a királyi udvarra sem maradhatott hatás nélkül s van egy emlék,
mely kétségtelen bizonyságot szolgáltat arra, hogy ez is magára öltötte a nemzeti jel¬
leget.
oO ae Van a friauli káptalannak Cividaleban egy igen díszesen kiállított, festményekkel
magyar fejedelmi ellátott középkori codexe, mely Gertrud zsoltaros könyve (Psalterium Gertrudis) néven
ie ismeretes. Ezt a könyvet II. Endre magyar király és Meráni Gertrud leánya, Szent
Erzsébet ajándékozta a friauli káptalannak, a mi nagy jelentőséggel bir a codexben elő¬
forduló személyek megállapítására. Nevezetesen a codex g—15. leveleim egy Gertrud
nevű fejedelemné imádkozik magáért s egyetlen fiáért, Péterért; egy mas helyen pedig
Egbert püspökről van szó, kinek egy Ruodbert nevű világi úr felajánlja az imádságos
könyvet. Ha már most számba vesszük, hogy Sz. Erzsébetnek az anyja Gertrud, a nagy¬
bátyja pedig Egbert bambergi püspök (1202—1237) volt, ámbár Gertrudnak és II. Endré¬
nek Péter nevú fiáról nincs tudomásunk, a codex keletkezését mégis Meráni Gertruddal
kell összeköttetésbe hoznunk. Mert az a régebbi föltevés, hogy a codex a x, század
második felében, Egbert trieri püspöksége idejében (979—993) Trierben, bizonyos trieri
Gertrud nevü teljesen ismeretlen fejedelemnő számára készült volna, már csak azért
sem állhat meg, mivel az irás jellege semmi esetre sem mutat vissza korábbi időre a
XII. század derekánál, de ezenkivül még az is számba jön, hogy a codex 8-ik lapján
a nyugot-európai udvarok viseletében van
ábrázolva, hanem olyanban, a minőt a keleteurópai udvarokból, a cividalei codex ideje
Orosznak vagy bolgárnak azonban azért
tehát a latin műveltség körébe tartozó
oe eae vanciczal is érintkezett, görög festő készítette
a zsoltáros könyv képeit, a mi nem csak a képek byzanczi modoru
Sz. Péter előtt könyörgő fejedelmi pár nem
körüli orosz és bolgár emlékekből ismerünk.
nem tarthatjuk a codexet, mert latin nyelvü,
népnél keletkezett, a mely azonban By
aranyos hátteréből,