OCR
Az arany alma. Királyi palcza. Koronázási kard. Szent István kardja. es A KOZEPKORI MAGYAR VISELET. A koronán kivül az arany alma és a liliomos királyi pálcza tartozik a rendes királyi jelvények közé. ae Az arany alma Szent Istvántól kezdve van használatban, a koronázási a s ettől fogva a királyi pecséteken későbbi az Árpádokpaláston levő képén ugyanis már arany almával van ábrázolv is folyton előfordul. A koronázásnál használt arany alma azonban nál, legalább az Anjouknak a czímere van rajta." A királyi pálcza nagyon hamar kiszorította az uralkodói jelvénye len utódai kezdtek használni. Már I. Géza (VI. 5.), ez a jelvény azonban k közül a lándzsát, melyet német módra Szent István s közvet szigonyos patricziusi bottal van ábrázolva a koronán csakis itt fordul elő s bajos volna ebből azt következtetni, hogy királyaink ezt használták volna kormánypálczának; ha már a byzanczi udvar szokásait követik, bizonyára a zászlós labarumot veszik át (VI. 7—8.), nem sokat törődve azzal, hogy a byzanczi udvar felfogása szerint a labarum csak a császárt illette meg.) A pecséteken állandóan a liliomos kormánypálczát találjuk, mig a koronázási jelvényeink közt levő jogar buzogány jellegü s kristálygömbös fejben végződik. S tulajdonkép ez az igazi ősmagyar fejedelmi jelvény. A törökségnél is a buzogány a fejedelmek uralkodói pálczája. Királyi pálczánk kristálygömbje Czobor B. szerint valószinüleg régibb a királyságnál, a belevésett oroszlán alakja ketségkiviil ázsiai, olyan, minő a perzsa emlékeken szokott előfordulni. Maga az oroszlán az Árpád-háznak volt a czímere, mint a legújabb kutatások után tudjuk s az ősi törzsi jelvények közé tartozik, ép úgy, mint más törzsek vezéri nemzetségeinél a turul, fekete sas, karvaly, stb. Mindebből arra az eredményre jutunk, hogy az oroszlános kristálygömb x. századbeli nagy fejedelmeink buzogányát ékítette, az Árpádok legrégibb ereklyéje volt s épen ezért, mint félig-meddig pogány dolgot mellőzte Szent Istvan a királyi jelvényeknél, de mint családi ereklye fenmaradt s a hagyomány által szentesítve, lándzsát és liliomos pálczát kiszorított. (00) A III. Béla sírjában lelt kormánypálcza (VI. 3.) nem felel ugyan meg a pecséteken feltüntetett jogarnak, mert nem liliomos, hanem kettős gömbfejjel van ellátva, de buzogány jellegünek sem mondható, mert a buzogány, ha fejedelmi jogarnak használják is, mindig megmarad fegyvernek s a gömbös fej ennél nem egyszerű dísz, hanem sújtani is lehet vele, III. Béla kormánypálczáján azonban pusztán ornamentalis jellege van a gömbös fejnek, mely öt összehajtott keskeny lemezből van ésszeszerkesztve. A föntebbieken kivül még a koronázáskor használt kard is a királyi jelvények közé tartozik, de sz EC bbi az Arpádok koránál, bár közönségesen Szt. István kardjának nevezik. A régi királyi Hue az lehetett, melyet a prágai Sz. Vitus székesegyház kincsei köszi AUR 5 a melyet már az 1387-ki leltár úgy említ, mint Sz. István magyar király kardját. A széles, rövid keresztvasu s gomba idomu elefántcsontfejes markolatu kétélű egyenes kard a x. századbeli normann kardtipusok közé tartozik úgy hogy minden való ak, gy a suinliseg megvan arra, hogy az Arpadkori Kiralyi jelvéenyek kozé számítsuk. Csehországba : a