Stranica 228 [228]
Az arany alma.
Királyi palcza.
Koronázási kard.
Szent István
kardja.
es A KOZEPKORI MAGYAR VISELET.
A koronán kivül az arany alma és a liliomos királyi pálcza tartozik a rendes királyi
jelvények közé. ae
Az arany alma Szent Istvántól kezdve van használatban, a koronázási
a s ettől fogva a királyi pecséteken
későbbi az Árpádok¬
paláston
levő képén ugyanis már arany almával van ábrázolv
is folyton előfordul. A koronázásnál használt arany alma azonban
nál, legalább az Anjouknak a czímere van rajta."
A királyi pálcza nagyon hamar kiszorította az uralkodói jelvénye
len utódai kezdtek használni. Már I. Géza
(VI. 5.), ez a jelvény azonban
k közül a lándzsát,
melyet német módra Szent István s közvet
szigonyos patricziusi bottal van ábrázolva a koronán
csakis itt fordul elő s bajos volna ebből azt következtetni, hogy királyaink ezt hasz¬
nálták volna kormánypálczának; ha már a byzanczi udvar szokásait követik, bizonyára
a zászlós labarumot veszik át (VI. 7—8.), nem sokat törődve azzal, hogy a byzanczi
udvar felfogása szerint a labarum csak a császárt illette meg.)
A pecséteken állandóan a liliomos kormánypálczát találjuk, mig a koronázási jel¬
vényeink közt levő jogar buzogány jellegü s kristálygömbös fejben végződik. S tulaj¬
donkép ez az igazi ősmagyar fejedelmi jelvény. A törökségnél is a buzogány a fejedel¬
mek uralkodói pálczája. Királyi pálczánk kristálygömbje Czobor B. szerint valószinüleg
régibb a királyságnál, a belevésett oroszlán alakja ketségkiviil ázsiai, olyan, minő a
perzsa emlékeken szokott előfordulni. Maga az oroszlán az Árpád-háznak volt a czímere,
mint a legújabb kutatások után tudjuk s az ősi törzsi jelvények közé tartozik, ép úgy,
mint más törzsek vezéri nemzetségeinél a turul, fekete sas, karvaly, stb. Mindebből arra
az eredményre jutunk, hogy az oroszlános kristálygömb x. századbeli nagy fejedelmeink
buzogányát ékítette, az Árpádok legrégibb ereklyéje volt s épen ezért, mint félig-meddig
pogány dolgot mellőzte Szent Istvan a királyi jelvényeknél, de mint családi ereklye
fenmaradt s a hagyomány által szentesítve, lándzsát és liliomos pálczát kiszorított. (00)
A III. Béla sírjában lelt kormánypálcza (VI. 3.) nem felel ugyan meg a pecséteken
feltüntetett jogarnak, mert nem liliomos, hanem kettős gömbfejjel van ellátva, de buzo¬
gány jellegünek sem mondható, mert a buzogány, ha fejedelmi jogarnak használják is,
mindig megmarad fegyvernek s a gömbös fej ennél nem egyszerű dísz, hanem sújtani
is lehet vele, III. Béla kormánypálczáján azonban pusztán ornamentalis jellege van a
gömbös fejnek, mely öt összehajtott keskeny lemezből van ésszeszerkesztve.
A föntebbieken kivül még a koronázáskor használt kard is a királyi jelvények közé
tartozik, de sz EC bbi az Arpádok koránál, bár közönségesen Szt. István kardjának
nevezik. A régi királyi Hue az lehetett, melyet a prágai Sz. Vitus székesegyház kincsei
köszi AUR 5 a melyet már az 1387-ki leltár úgy említ, mint Sz. István magyar király
kardját. A széles, rövid keresztvasu s gomba idomu elefántcsontfejes markolatu kétélű
egyenes kard a x. századbeli normann kardtipusok közé tartozik úgy hogy minden való
ak, gy a
suinliseg megvan arra, hogy az Arpadkori Kiralyi jelvéenyek kozé számítsuk. Csehországba
: a