Oldal 207 [207]
OCR
A HONFOGLALÁSKORI MAGYAR VISELET. a Az ékszerek, mint említettük, főleg a női viselet kellékei közé tartoztak, de azért a férfi viseletből sem hiányoztak. Az ebersbergi krónika említi, hogy az augsburgi ütközetben elfogott magyarok arany nyaklánczot viseltek s ruháik alján arany csengők fityegtek. Nyakláncz a leletekben nem fordul elő, de annál gyakoribbak az ezüst- vagy sárgaréz sodronyszálakból font vagy összecsavart nyakpereczek, melyeknek két végét hátul kapcsolták össze; legdiszesebb köztük a galgóczi nyakperecz, mely négy ezüst sodronyszálból van összefonva; a székesfejérvár-demkóhegyi lelet egyik nyakpereczére gyöngyszemek voltak fölfűzve. Hasonló nyakpereczek a felső volgamelléki méri s a kámamelléki permi leletekben fordulnak elő, ezenkivül egyik déloroszországi csészetartó sz0bor nyakán is látható effajta nyakperecz. Ritkábbak leleteinkben a csérgdk, a mik az ebersbergi krónika adatára támaszkodva a ruha aljára lehettek fölvarrva. Tekintve azonban, hogy ezen krónika a xi. században készült, a ruha aljára varrt csörgőket nem annyira a honfoglaláskori, mint inkább az Árpádkori viselet jellemző tartozékának vehetjük föl, a mit különben a magyarság az itt talált népvándorláskori rokon elemektől vett át. Honfoglaláskori leleteink közül ugyanis csupán a székesfejérvár-demkóhegyiben volt egy csörgő, a többiből hiányzik, ellenben az Árpádkoriakban többnyire föltalálható s előfordul ezenkivül egy pár népvándorláskori leletben is, például az ordasiban. Oroszországban a finn-ugor népek egykori területén mindenfelé föltalálhatók a csörgők s benyúlnak egész a Kaukázus vidékéig. Fülbevalót Szasszanidakori perzsa divat szerint a férfiak is viseltek, mint a déloroszországi ezüst csésze hunn királyánál tapasztaljuk, ámbár e szokás aligha volt általánosan elterjedve; honfoglaláskori leleteink közt a galgóczi vitéz sírjában találtak egy pár szilvaalaku, trébelt diszítésü fülbevalót, mely kis arany karikáról csüng, úgy szintén a nemes-ócsai lovas jobb füle mellett is volt egy sima arany karika, hasonló egyszerü karikák ezüstből részint csak az egyik, részint pedig mind a két fül mellett egy pár bezdédi lovas sirban is előfordultak. A többi fülbevaló női sirból való s ezeknek idoma is rendesen eltér amazokétól. Egyik változat a székesfejérvár-demkóhegyi és szegedbojárhalmi fülbevaló, melynek nyilt végü hosszukás sodrony karikájáról egymáshoz tapadó három csepp csüng le. Ez az idom ép úgy további folytatását képezi a magyarországi népvándorláskori fülbevaló-tipusnak, mint az a másik változat, mely a nagyváradi, tokaji, törteli sat. leletekből ismeretes s jellemzik a nyilt végü karika aljára egymás mellé s aztán a föntebbi változat cseppjeihez hasonlóan egymás fölé helyezett dudorok. A harmadik változat a galgóczi férfi fülbevalóhoz hasonló, csakhogy kisebb annál s teljesen megfelel az utóbbi századok magyar öltözetén alkalmazott gomboknak; a pilini arany fülbevaló körtealaku s felső végén, mint a gomb, kis füllel van ellátva; a gödöllői fülbevaló valamivel kerekebb, a nagy-teremiai egészen gömbalaku, a csornai pedig megnyúlt tojásdad alaku.©? Ékszerek. (IV. xo. és 16. tabla.) Nyakperecz. Csörgő. Fülbevaló
