Oldal 207 [207]
A HONFOGLALÁSKORI MAGYAR VISELET. a
Az ékszerek, mint említettük, főleg a női viselet kellékei közé tartoztak, de azért a
férfi viseletből sem hiányoztak. Az ebersbergi krónika említi, hogy az augsburgi ütközet¬
ben elfogott magyarok arany nyaklánczot viseltek s ruháik alján arany csengők fityeg¬
tek. Nyakláncz a leletekben nem fordul elő, de annál gyakoribbak az ezüst- vagy sárga¬
réz sodronyszálakból font vagy összecsavart nyakpereczek, melyeknek két végét hátul
kapcsolták össze; legdiszesebb köztük a galgóczi nyakperecz, mely négy ezüst sodrony¬
szálból van összefonva; a székesfejérvár-demkóhegyi lelet egyik nyakpereczére gyöngy¬
szemek voltak fölfűzve. Hasonló nyakpereczek a felső volgamelléki méri s a káma¬
melléki permi leletekben fordulnak elő, ezenkivül egyik déloroszországi csészetartó sz0¬
bor nyakán is látható effajta nyakperecz. Ritkábbak leleteinkben a csérgdk, a mik az
ebersbergi krónika adatára támaszkodva a ruha aljára lehettek fölvarrva. Tekintve
azonban, hogy ezen krónika a xi. században készült, a ruha aljára varrt csörgőket
nem annyira a honfoglaláskori, mint inkább az Árpádkori viselet jellemző tartozékának
vehetjük föl, a mit különben a magyarság az itt talált népvándorláskori rokon elemektől
vett át. Honfoglaláskori leleteink közül ugyanis csupán a székesfejérvár-demkóhegyiben
volt egy csörgő, a többiből hiányzik, ellenben az Árpádkoriakban többnyire föltalálható
s előfordul ezenkivül egy pár népvándorláskori leletben is, például az ordasiban. Orosz¬
országban a finn-ugor népek egykori területén mindenfelé föltalálhatók a csörgők s
benyúlnak egész a Kaukázus vidékéig.
Fülbevalót Szasszanidakori perzsa divat szerint a férfiak is viseltek, mint a dél¬
oroszországi ezüst csésze hunn királyánál tapasztaljuk, ámbár e szokás aligha volt álta¬
lánosan elterjedve; honfoglaláskori leleteink közt a galgóczi vitéz sírjában találtak egy
pár szilvaalaku, trébelt diszítésü fülbevalót, mely kis arany karikáról csüng, úgy szintén
a nemes-ócsai lovas jobb füle mellett is volt egy sima arany karika, hasonló egyszerü
karikák ezüstből részint csak az egyik, részint pedig mind a két fül mellett egy pár
bezdédi lovas sirban is előfordultak. A többi fülbevaló női sirból való s ezeknek idoma
is rendesen eltér amazokétól. Egyik változat a székesfejérvár-demkóhegyi és szeged¬
bojárhalmi fülbevaló, melynek nyilt végü hosszukás sodrony karikájáról egymáshoz tapadó
három csepp csüng le. Ez az idom ép úgy további folytatását képezi a magyarországi
népvándorláskori fülbevaló-tipusnak, mint az a másik változat, mely a nagyváradi, tokaji,
törteli sat. leletekből ismeretes s jellemzik a nyilt végü karika aljára egymás mellé s
aztán a föntebbi változat cseppjeihez hasonlóan egymás fölé helyezett dudorok. A har¬
madik változat a galgóczi férfi fülbevalóhoz hasonló, csakhogy kisebb annál s teljesen
megfelel az utóbbi századok magyar öltözetén alkalmazott gomboknak; a pilini arany
fülbevaló körtealaku s felső végén, mint a gomb, kis füllel van ellátva; a gödöllői
fülbevaló valamivel kerekebb, a nagy-teremiai egészen gömbalaku, a csornai pedig
megnyúlt tojásdad alaku.©?
Ékszerek.
(IV. xo. és 16.
tabla.)
Nyakperecz.
Csörgő.
Fülbevaló