Oldal 194 [194]
OCR
ie A HONFOGLALASKORI MAGYAR VISELET. : 2 eos ronz ke Sal kos mint a bezdédi (Szabolcs m.) lelet egyik sirlelete mutatja, bronz kapocsc KÖ tottek dssze; a szij az emlitett Szasszanidakori király, a a oa ae JN (4. t., 2.) s a nagy-enyedi Szent Demeter-kép letepert barbar királyának ( pee 5) öve szerint kerek gombokkal volt megrakva. Honfoglalaskori Cees gyakoriak az alul két peczekkel ellátott kerek, sziv- vagy paizsidomu szíjgombok (0. E Shy 0 21., 22., 26—27.); ezek egy része kétségkivtil övdiszítmény volt, mint a feleő-solgameiéli méri leletekben előforduló s a mieinkhez sokban egyező, gyakran egészen hasonló szíjdiszítményekről (8. t., 1—4.) Uvarov kétségtelenül megállapította. A ruha hasítékának hosszában, mely vagy mai viseletünkhöz hasonlóan a mell közepén ment egyenesen lefelé, vagy pedig rézsutosan, a válltól, valószinűleg a bal válltól kiindulva a másik oldalon levő, tehát a jobb csipő irányában, a felöltót gombok vagy kapcsok foglalták össze. Már a sokat emlegetett Szasszanidakori turán király felöltőjének kihajtott vagy esetleg prémes szegélyén észlelhetünk kettős gombsort, mely a derékig tart; hasonló, csakhogy egy soros kerek gombozat megy lefelé az övig a nagy-enyedi Szent Demeterkép barbar királyának felöltőjén ; egy déloroszországi csészetartó szobron szintén jelezve van a gombsor derékig érő s meglehetős széles szegélylyel vagy prémmel, melynek LA közepén rombus-idomu gombfélék vehetők ki (20. 5.); a velenczei Szent Márk-templom scytháinál a részint függélyesen, részint pedig rézsutosan menő szegélyzeten nem találunk olyan alakot, a mit gombnak nézhetnénk, — úgy látszik, a gombot itt kapcsok helyettesítették, viszont azonban a ruhaszegélyzetből kiálló keskeny s hosszukás rovátkaidom nem lehet más, mint a sújtásnak valami neme akár színes bőrből, akár pedig aranynyal tarkázott szövetből (20. 8—9.). Erre emlékeztet egy bokharai kaftán szegélye, melyet gr. Zichy Jenő hozott magával közép-ázsiai utjabol; a szegélydiszitmény itt is selyemből van kötve. Honfoglalaskori leleteinkben többször előfordulnak a pitykealaku füles gombok. Bezdéden (Szabolcs m.) egyik sirban tiz darabot találtak a csontvázon a mellkas bal szélétől lefelé egyenes irányban, egymástól egyenlő távolságra, ezek tehát minden kétségen kivül a ruha két szárnyának összefoglalására szolgáló gombok polis, egy másik sirban a nyolcz pityke kétsorosan volt elhelyezve a mell közepén és ettől jobbra; a pitykék rossz ezüstből készültek s két, részint hosszában, részint keresztben metszett félgömbből vannak összeforrasztva. Ha azo 5 ; oe nban kizárólag csak pitykét használtak volna őseink a ruha összefoglalására, 3 , akkor a honfoglaláskori sirokból hiányoznak még az említett bezdédi om alt kecskeméti Arpadkori temető a gombnak egyik sirban ugyanis, ugyanabban, a hol volt, a csontvazon a nyaktól a köldökig rézsutos iranyb ezüst lemezből készült s alján több helyen átlyukasztott kúpot találtak, ezeknek a belsej nyilván valami porladó anyaggal, valószinűleg fával volt kitöltve ú se he es a oe fajta gomb formáját a faváz adta meg: eg valami szatén eli MI sohsem volna szabad hiányozniok, pedig sokszor leletnél is. Az I. Endre király érmével dat egy másféle nemére utal; 3 az Endre-féle érem an hat darab nagyon vékony » a mit aztán esetl
