Page 179 [179]
A HONFOGLALÁSKORI MAGYAR VISELET. 19
való viszonyát illeti, itt is bizonyos a kölcsönös hatás a nélkül, hogy ez idő szerint pon¬
tosan meg lehetne állapítani, mi az, a mit a lengyelek tőlünk vettek at, mi pedig a len¬
gyelektél? A hol módunkban lesz, úgy is ra fogunk mutatni. ?9
Áttérve a honfoglaláskori magyarok viseletére, a következő kérdések merülnek fel:
milyen volt külső megjelenésük? miből készítették öltönyeiket? milyen ruhanemeket
hoztak magukkal? minő volt ezeknek az alakja és szabása? hogyan diszítették öltöze¬
tüket? miféle ékszereik, miféle fegyvereik voltak? s végül, mint kiválóan lovas népnél,
miben állt a ló fölszerelése?
Őseink külsejének megállapításában, azt hiszem, teljesen mellőzhetjük azokat a nyugoti
évkönyvirókat, a kik az általános rémület hatása alatt, mit a magyarok rablókalandozásai
Európaszerte keltettek, minél gyülöletesebb színben igyekeztek őket leirni, a nélkül, hogy
e leirásokban valami olyan jellemző tulajdonságot hoztak volna föl, a mi a fajt köze¬
lebbről meghatározná, a hogy azt a hunnoknál tették a Iv- v. századbeli irók. Ha
számba veszszük, hogy a magyar elem a honfoglalás előtt jóformán egy évezreden át
kereszteződött részint az iránokkal, részint a kaukázusi népekkel, cserkeszekkel, geor¬
giaiakkal, részint pedig a Fekete-tenger mellékén már Titus kora óta honos nagyszamu
zsidósággal: tüzetesebb anthropologiai kutatások nélkül is, a melyek — sajnos! — eddig
még hiányoznak, egész bizonyosan állíthatjuk, hogy az a faji jelleg, a mit ma magya¬
rosnak tartunk, egészben véve megvolt már Árpád korában is $ a vérkeveredés hasonló
előzményei után épen nem meglepő, ha a Zichy-féle expeditió több kaukázusi törzs
uralkodó tipusában föltalálta a magyaros jelleget. Ezen — alkalmasabb elnevezés hiányá¬
ban egyelőre magyarosnak mondható tipus megalakulása egész a parthusokig vissza¬
vezethető, a mint azt az Arszakida-hazbeli királyoknak görögök által készített érmein
levő arczképeik világosan bizonyítják (5. 3—4.) s ha a mongoloid vonások nem is tüntek
el egészen — a zömök termet és kerek arcz ma is jellemzi a magyart, a mélyen fekvő
szemek pedig Freisingeni Ottó szerint a XII. század magyarjainál még általánosan el
voltak terjedve — az arczvonások irán-kaukázusi jellegét alig lehetséges kétségbe vonni
(V. ö. 19. 7.), ezt pedig a gyér bajuszu és szakálu mongol tipussal szemben már a dús
szőrzet, a jól kifejlődött bajusz és sürű szakál jellemzi.69
Bajuszos, szakálas nép volt-e a honfoglaló magyarság vagy pedig borotválkozott:
ebben a kérdésben eltérők a nézetek. Némely történetirónk abban a nézetben van, hogy
a honfoglalók csupán a bajuszt hagyták meg, a szakált ellenben leborotválták, míg
Vámbéry támaszkodva arra, hogy a bessenyők Abu-Dolef arab iró szerint hosszu szakált
és bajuszt eresztettek s a török népek a szakált mindenkor a férfi diszének és ereje
jelképének tekintették, Árpád népéről szintén azt tartja, hogy nemcsak a bajuszt, hanem
a szakált is meghagyta. Mindkét nézet mellett nyomós érvek tanuskodnak a nélkül, hogy
határozott eredményre juthatnánk. A rokonfajta népek szokásaira, melyek más dolgokban
oly sokszor nyujtanak felvilágosítást, e tekintetben hasztalan hivatkozunk, mert azok
3K
3
A magyarok
külseje.
Bajusz- és
szakálviselet.