Stranica 171 [171]
A NÉPVÁNDORLÁSKORI TURÁN VISELET: tn
helyt adott egy diszesebb és finomabb minőségű ruhazatnak, a mit a hunnoknal a
meghódított népek, különösen pedig a velük többé-kevésbbé rokon kelet-európai masz¬
khitok és alánok, déloroszországi roxolánok és magyarországi jazigok terjesztettek el.
Ezt annál bizonyosabbnak tekinthetjük, mert a szorosabb értelemben vett hunnok s
ezen népek összekeveredése nagyon hamar megtörtént, úgy hogy alig egy század mulva
a hunnok előnyomulása után a régi szkitha-szarmata-masszagéta népség legalább név¬
szerint teljesen eltünt a hunnságban. Ezen népek pedig részint az irán, részint az antik
műveltségi körbe estek már bele.
Az iran kultura befolyása a kelet-európai turánokra már jóval a hunnok előtt
megkezdődött. A mi különösen a viseletet illeti, a parthus uralom idejében kölcsönös
volt az egymásra gyakorolt befolyás. Midőn a Kr. e. tr. század közepén Arsakes a
parthusokkal, egy szkitha eredetü közép-ázsiai törzszsel meghódította Perzsiát, a parthus
viselet, mely tulajdonkép a régi szkitha viseletnek volt egyik változata, lassankint ki¬
szorította az Akhaimenidakori ó-perzsa viseletet, ugy hogy a Szasszanidakori perzsa vise¬
let nem az ó-perzsa, hanem a parthus viseletnek a továbbfejlődése. Viszont a perzsa
kultura által módosított, előállításában diszesebbé s anyagában finomabbá vált parthus
ruházat annál is inkább elterjedt a kelet-európai turánoknál, mert hiszen a Kr. e.
I. századtól fogva maguk is a parthusok uralma alá tartoztak, sőt még akkor is, midőn a
III. század dereka felé a Szasszanidák megbuktatták Perzsiában az Arszakidákat, az Alsó¬
Volga és a Kaspi-tenger nyugoti partvidékén tanyázó maszkhitok fölött a tv. század
első felében az Arszakida-házból származott Szaneszán uralkodott.)
A parthus és a Szasszanida-kor elejéről való viseletet a kazeruni, naks-i-rusztami
és naks-i-redsibi sziklaképek után ismerjük. Csak azokat a részeket emeljük ki itt, a
melyek a mi szempontunkból fontosak. Megvan a bő gatya és a czombot verő hosszu
ing, mint a Trajanus idejebeli jazigoknál, az ingujj azonban — eltérve a jazig ingtől —
hosszu, még pedig a jobb karon a kézfejig ér, mig balfelől jóval hosszabb, a kézfejet
is eltakarja s alant kibővül, úgy hogy a magyar lobogós ingujj előképének tekinthetni.
A gatyára, mint Strabo mondja, egy másik lábravalót is huztak, kétségkivül téli időben,
s úgy látszik, a szárt ilyenkor kötötték össze bokában alól, mint a szkithák. Felső ruhá¬
juk körülbelül "térdig érő, elől nyitott, oldalt kissé felhasitott s ujjal ellátott derék
nélküli kabátból állt; volt egy: másik fajta kabát is, melynek szabása emlékeztet áz
atillára vagy a régi dolmányra, ez már derékkal volt ellátva s derékon alul fokozatosan
kibővült, amannál hosszabb volt, úgy hogy néha majdnem bokáig ért. A ruhát nem¬
csak vászonból és gyapjuszövetből " készítették, hanem a Khinával való összeköttetésnél
fogva a selyemruhák sem voltak náluk ismeretlenek. A magas és hegyes süveg olyan,
mint a jazigoké, azzal a különbséggel, hogy nincsen válltakarója, ellenben a dunántúli
magyar parasztnál ma is feltalálható a régi parthus süveg alakja; van aztán egy másik
változat, a mely egészen alacsony, félgömbidomu s el van látva váll- és fültakaróval,
ok
Parthus- és
Szasszanidakori
viselet. (II. tabla,
By BR
I. tabla 10—12.
és 15—16.,
14—15. tabla.