Page 159 [159]
szerű zeke, mely csaknem bokáig ér le, s melyet leginkább
panyókára vetve hordanak. (I. 12. sz.) A csikiak szokmanya
annyiban tér el a mas vidékiek ily 6ltézékétdl, hogy annak
gyapjuszévetét feketére festik (Haromszéken szürke), felálló
gallérát pedig olyan veres posztóval borítják, minő volt a határőri
ezredek egyenruhájának hajtókája; sőt a nyakzsinór is, mi a
panyókára hordott szokmányt tartja, rendszerint az ezen egyen¬
ruhákra emlékeztető fekete-sárga zsinór, fejükön kalapot s fekete
báránybőr kucsmát viselnek. Az asszonyok budrejos (bodros)
fekete főkötőt (I. 15. sz.) hordanak, a leányok egy ágra font,
szalag-csokorban végződő hajukat a hát közepén bocsátják alá,
MAGYARÁZATA. XLVII
munkaközben rendszerint bocskort kötnek, fejükre férfikalapot
illesztenek.
16—17. Toroczkói népviselet. (Vasárnapi Ujság. 1859. évf.
328. és 342. II.) A viselet szászos, jellemzi a czifrán kivarrott s
rókatorokkal prémezett bőrködmen és széles karimáju kalap, a
női viseletet a gazdag, néhol aranyfonallal varrott ingmell s ara¬
nyos váll.
18—19. Hódmezővásárhelyi viselet, az első alak kis subá¬
ban. Természet után.
20. Alföldi parasztlegény, vállán czifra szürrel.
21. Hortobágyi juhász gubával. Kiss Ferencz fényképe után.