Stranica 158 [158]
XLVI
7. Gránátos csákó 1848 előtt,
8. Honvéd csákó. A M. N. Muzeumban levő eredeti után.
9. Huszártiszti csákó. (A 2. sz. a. képről.)
. Honvéd-tüzéri csákó.
. A vörös sapkások sapkája 1849.
. Honvéd törzstiszti sapka 1848—49.
. Honvéd ezredes paszomántja.
. Gr. Batthyány Lajos magy. miniszterelnök díszattilája,
zöldesbarna posztóból, aranyos zsinórzattal és paszománttal.
Eredetije a M. N. Muzeumban.
15. Nemzetőr 1848. A kék posztóból készült őrmesteri
atilla eredetije a M. N. Muzeumban.
16—19. Zsinórzat honvédtiszti ruhán.
20. Gr. Károlyi Györgyné 1848-iki arczképe.
21—26. Magyar viselet 1861—1807. Egykoru fényképek
után.
70. Magyar királyi viselet.
1—2. I. Ferencz József és Erzsébet királyné megkoronáz¬
tatása 1867. jun. 8. Engerth K. festménye a budai várpalotában.
(Színes rajzát közölte Baróthy—Szalay Magyar nemzet története
IV. k. 529.)
3. Szent István kardja a prágai Sz. Vitus-székesegyhaz
kincstárában. Markolatgombja és ellenzője
A templom 1354-iki leltaraban még nincs említve, de megvan az
1367-ikiben és 1387-ben ugyanazon szavakkal: «Item gladius
S. Stephani regis Ungariz cum manubrio eburneo.» Nyilván
azon magyar királyi kincsek közül való, melyeket IV. Béla
leánya, Anna, Rosztiszláv macsói bán özvegye vitt magával Cseh¬
elefántcsontból.
országba, midőn apja halála (1270,) után öcscse, a vele ellen¬
séges viszonyban levő V. István elől vejéhez II. Ottokár cseh
királyhoz menekült. (A kardot sokszor kiadták, igy Bock:
Die Kleinodien des heil. römisch. Reiches. Anhang. 25 és
Mittheil. d. Centralcomm. XV. 1870. 14; Henszlmann J.
A bécsi 1873. világtárl. magyarorsz. kedvelőinek rég. osztálya.
125. |. ; Ipolyi A. Magyar sz. korona ; Pulszky F. Magyarorsz.
archeol. II. k. 160.; Arch. Ért. 1890. X. 165. Ujabb és pon¬
emlékmitiben. )
4. A magyar királyok koronázási kardja. A xvi. század első
feléből. (Kiadta Bock, Ipolyi d. m. s Magyar Miikincsek I. k.
3. tabla sat.) A budai kir. palotában.
5. A koronázási palást szederjes színű selyemszévetbdl,
az apostolok, különböző szentek s alsó szegélyének közepén
Sz. István király (SHPAMVS — REX), Gizella királyné
GISUA — REGINY) és Sz. Imre (fölirat nélkül) képével.
Felirata szerint (ANNO INCARNACIONIS XPI = Christi
MAKKT. INDICCIONE XII. A STEPHANO REGE
€T GISUA R — ECGINA CASVLA HECOPERA A ~
€T DA A ECCLESIAE SANCTE MARLE SITAE IN
CIVITATE ALBA) 103 1-ben István és Gizella által a SASS
fejérvari bazilika számára készíttetett miseruha wo koronázási
palásttá később alakították át s nyilván ekkor te el az ere"
detileg hozzá nem tartozó, de szintén Sz. Hegy lomelbet s
byzanczi származásu gallérral. (Színe mását ie Ipolyi A.
A magyar koronázási jelvények atlasz4ban Radisics J. Maar
Mitkincsek. I. köt. 2. tábla és Czobor B. Magyarország tort.
emlékei az ezredéves országos kiállításon czimű mű 2. füzeté¬
ben, 40. Il.
71. Magyar nép és nemzeti viselet a
XIX. században.
1. Kortes vezér a 40-es évek tisztujításai alatt. Egykoru
metszet az Országos képtárban. (V. 6. Szalay—Baréthy L.
Magyar nemz. tört. IV. k. 419. |.)
2. Hevesmegyei egervidéki népviselet. (Vasárnapi Ujság
1857. évf. 49. |.)
3. Zalamegyei kanász. Rumi A. rajza után. (Vahot I. Matyas
Diák naptára. 1858. év 122. I.) Nyakéban czifra szür, kezében
furkós bot.
4—7. Mátravidéki palóczok. Varsányi fényképe után.
(U. o. 1858. 123. 1.) A rövid leirásból közöljük e sorokat:
«Legeredetibb a rókamályos mentét s ezüstös fejkötőt viselő
asszony; mig a leányok halálba szeretik a magas sarku piros
csizmát, sáros időben hónuk alatt viszik a templomig s csak az
ajtóban huzzák fel. Az asszonyok leginkább csipkés, hófehér
patyolatkendővel burkolják fejöket. »
8. Uri viselet a hatvanas években Deák-szűrrel. (Ivánka
Imre egykoru fényképe után.)
9—Io. Gyöngyös-patai népviselet 1861 körül. (Vasárnapi
Ujság. 1861. évf. 46. sz. 544. 1.) A legény viselete : bő gatya
és borjuszáju ing, feszes mellény, vállra vetett dolmány kék
posztóból, úgy a dolmány, mint a mellény fényes gombokkal,
fején pávatollas kalap. A leány ruhája általában fehér színű,
csizmája piros, pártája fekete, hajában piros pántlika.
II. Mesterlegény a hatvanas években atillában,
rojtos nyakkendővel. Egykoru fénykép után.
12—13. Csiki és 14—15. gyergyói székelyviselet. (Orbán
fekete
kettő Greguss János rajza után. Ezt a viseletet a következőkép
irja le Orbán B. A férfiak hosszu száru csizmákba szorított
gyapju kelméjü harisnyát (szük magyar nadrág) hordanak ;
hanem annak szegélyezése és zsinórzása Csikban nem fekete
(mint Háromszéken), hanem veres (Udvarhelyszéken kék) ; ezt
a szokásos bundika, vagy irha-mellény (Ie iii, 4) egészíti ki,
mit nem himeznek virágokkal, mint másutt, hanem vékonyra
metszett sokszínű bőrszeletkékkel díszítnek, a mellényhez csikos
vagy egyszínű flanellből ujjat varrnak, ekként az ily mellény a
másutt hordani szokott felsőujjast vagy bujjbelét feleslegessé
teszi. A felöltöny itt is sok helyen irhából készült kédmény
(bunda), de leginkább szokmány, vagyis azon bő-hosszu talár¬