Stranica 153 [153]
OCR
56. Magyar fegyverzet a XVI. században. (Legnagyobb részt az 1896-ki ezredéves o közül, Szendre ágos kiállításon volt tárgyak nos: Magyar hadtörténelmi emlékek az ezredéves országos kiállításon. Budapest. 1896. cz. műve után.) I. Fokosbalta, aranyozott ezüst diszítéssel, türkiszekkel kirakva. A balta hossza 19 cm., éle 9 cm. A bécsi udv. gyűj teményben. (Szendrei 542. |.) 2. Magyar sisak (vas salap vagy soap) a Jagellók korából. II. Szulejmán szultán történetírójának, Dselálzáde Mustafának (született 1500, el. +1567) a bécsi udvari könyvtárban levő s miniatureökkel diszített történeti művéből a mohácsi csatát ábrázoló képről. A kéziratot másolta Ibrahim bin Ali 1575-ben, Szolnokon. A kép négyszeresen nagyított pontos másolata a M. N. Muzeumban. (Szendrei 167. 1. Mill. magy. tört. V. k. 118. fuz. 353. |.) 3. Kerek paizs (bolda), vasból kovacsolva. Átmérője 57—60 cm. közt váltakozik. Az országos kiállításon kettő a hg. Esterházy család frakndi várából, egy pedig a graczi Zeughausból volt kiállítva. (Szendrei 386 és 460. I.) 4. XV-—XxvI. századbeli török sisak, ellenző nélküli orrvédé vassal, oldalt jobbról is, balról is tolltartóval, sodronyból font nyak- és válltakaróval. Eredetijea M. N. Múzeumban. Hasonló jellegü, de kevésbbé diszes a konstantinápolyi Sz. Iréne templom fegyvergyűjteményéből volt kiállítva. (Szendrei 225. I.) 5. Magyar sisak, a xvi. század második harmadából. Kotheck András II. János király által Gyulafehérvártt 1560-ban adományozott czímere után. (Arch. Ért. XI. 1891. gor. 1. Szendrei J. viseletk. 16. sz.) Hasonló tipusu Dobó István és Csetneky István sisakja (V. ö. 52. tábla, 1. és 3. sz.) továbbá Törteli Kun Balázsé 1549-ki czimerén. (Arch. Ért. id. 399. 1. Szendrei viseletk. 14. szám.) 6. Zrinyi Miklós kardja a bécsi udvari gyüjteményben. A penge 83 cm. hosszú, 3°7 cm. széles. A markolatfej kupakjába a Zrinyi-czímer van bevésve, NC de Z (Nicolaus Comes de Zerin) betükkel és 1567 évszámmal. (Szendrei 244. 1. Bceheim V. Waffenkunde. 273. 1. kincsek. II. k. II. t.) 7. Magyar szablya, a xvi. század első harmadabdl, a nyugoti kardokéhoz hasonló egyenes markolattal, mely gerezdes körte alakú gombban végződik és m alaku keresztvassal van ellátva. (A korábbi typust |. 42. táblán, 18—-20. sz. a.) Dselalzade föntebb (2. sz. a.) említett krónikájából. 8. Szakálas és kanóczos várpuska, a xvi. század második feléből. A hg. Esterházy-család fraknói várából. (Szendrei 151. I. 437. Sz.) 9. I. Ferdinand király magyar testőreinek bárdja ; a pengére feketén a Habsburgház czimere van beetetve. Mahrisch-Neustadt város birtokában. (Bceheim V. Waffenkunde. 372. I.) ro. Torna sarkantyú, a xvi. század dereka tájáról, 14 cm. hosszú, 10 cm. széles ruddal s 6 cm. hosszú sarokvassal. Eredetije gr. Batthyány Iván birtokában (Szendrei 122. I.), hasonlók vannak a M. N. Múzeumban is. Nemes-Nagy : Magyar viselet. XLI 11. Lobogés kopja piros és fehér vagy piros és zöld szinű fecskefark alakú lobogóval, melynek hossza 72 cm., szél. 59 cm. A 31/, méter hosszú nyél alsó részén gömbbel van ellátva, fehérre van mázolva s barna, zöld és fekete gyürükkel s foltokkal díszítve. A xvi. század elejéről. Nagy-Szeben város fegyvertárában több példányban. (Szendrei 143. I.) 12. Balassa Menyhért kardja pozsonymegyei széleskuti sirjából. A M. N. Muzeumban. (V. ö. 52. tábla, 2. sz.) 13. Bebek György (+1567) kardja, hüvelyén aranyozott ezüst foglalványnyal. Az egyptomi Mohamed által készített penge 75 cm. hosszú, a markolat 12 cm., a keresztvas 25 cm. A markolatvég kupakján Bebek György czimere nevének kezdébetiiivel (G—B.) A bécsi udv. gyüjteményben. (Szendrei 247. 1. 824. sz. a.) 14. Lanczos buzogány. A nyél 52 cm. A láncz és buzogányfej 34 cm. Gr. Andrássy Géza birtokában. (Szendrei J. 592. 1.) 15. Szablya Messarich Ferencz 1582. febr. 19. Pozsonyban kelt czímerlevele után. (Arch Ért. XI. 1891. 404. 1. Szendrei J. Viseletk. 28. sz.) 16. Feszítő zabla (félig rajzolva) hármas lánczczal, 50 cm. hosszú oldalszárral. Az (Szendrei J. 156. 1.) 17. Török kengyel. 18. Huszárpaizs (kotorgárd) teknőalakuan meghajlitva. Szél. 57 cm. Mag. hosszabb oldalán 72 cm., rövidebb oldalán fél annyi (36 em.) fehérre festett fa. A német-ujvári várból, gr. Batthyány Iván birt. (Szendrei. 170. 1.) egri érseki lyceum muzeuméban. 19. Puskaportartó. A gráczi Zeughaus birt. (Szendrei 338. I. 2634. 1.) 20. Buzogány, körte alaku gerezdes fejjel. jedt forma. 21. Pallos aranyozott ezüst diszítményekkel, ékkövekkel (türkiszek, nefritek). Perzsa eredetű. Hg. Eszterházy család fraknói várában (Szendrei 481. |.) Egy hasonló Gr. Sermage Arthur birt. (Szendrei 485 1.) Ugyanilyen került 1840-ben gr. Eszterházy Nep. János ajándékából a M. N. Muzeumba, a markolat vége koronás M betűvel van ellátva, a pengére a század első felében gothikus betükkel Garay László nádor nevét vésték. 22. Szablya. Gr. Schwarzenberg A. ajándékozta 1598-ban gr. Pálffy Miklósnak, Győrvár bevételének emlékére Hg. Pálffy Miklós tulajd. (Szendrei 561. |.) Jellemző a keresztvas alakja, melyhez hasonló az ecsedi Báthori Istvan (+1605) országbíró sirjában lelt s a Bethlen Ferencz nevével ellátott pallos keresztvasa ; ez a két utóbbi kard a M. N. Muzeum tulajdona. 23. Sarkantyu, renaissance izlésben. Van egy ilyen tipusu a M. N. Muzeumban s aztán egy, melyet a sümegi várban leltek, Darnay Kálmán sümegi muzeumában. (Szendrei J. 727. |.) 24. Huszárpaizs (kotorgárd), teknőalakuan meghajlitva, fából, és bőrrel bevonva. A gráczi Landes-Zeughausban. (Pichler F. Das Landes-Zeughaus in Gratz. XX. t. 1. ábra. 61. I. Arch. Ért. 1881. I. k. 183. 1. Szendrei J. 204. I.) Nagyon elter
