Ertesité. VII. 1881. 134.)
12
levő eredetiekrél.
37. Magyar viselet a XIV. század végéről s a
XV. század első feléből.
39. Magyar viselet Mátyás király korában.
1—4. Férfi és női alakok a vajdahunyadi falfestmények után.
(Osztr. magy. monarchia. 15. füz. Magyarorsz. I. k. III. I.)
5. Mátyás király 1486-ban készített szobra Bautzenben, az
ortenburgi várkapu fölött. Az eredeti után készített gipsz¬
vége felé (1370—80). A prágai Hradsin udvarán levő Sz. György
szobor után, melyet IV. Károly császár megbizásából 1373-ban
Kolozsvári Márton és György (Martinus et Georgius de Clus¬
senberch — Klausenburg) készített (Arch. Ért. 1886 VI.
258—63. és VIII. 1888. 203—207. Pulszky F. Magyarorsz.
Arch. Bpst. 1897. II. k. 203. 1.)
3. Maria magyar király (1382—95), labdázó társaságban.
A runkelsteini vár 1390-ki falfestményei után. (Mittheilungen
der k. k, Central-Comission Neue folge. XX. k. 1894 144—147.
1. Millen. magy. tort. III. k. 404. 1.)
4—6. Alakok a nagyszebeni székesegyház Rozsnyai János
(Johannes de Rosenau) által 1445-ben festett oltárképéről, u. m.
előkelő ember a Krisztus fölfeszítését néző tömegben ; térdelő
alakja ; és Sz. László király. (Reissenberger L. Die evang. Kirche
in Hermanstadt. Nagyszeben. 1884. U. a. és Henszlmann J.
A nagyszebeni és székesfehérvári régi templom. Budapest. 1883.
Arch. Ért. 1885. V. 245. Pulszky F.
Az 5. sz. alak alsó dolmanya felálló hosszu nyakkal, ujjának alja
gombsorral van ellátva. )
7—9. Alakok a szmrecsányi templom falfestményeiről. (Arch.
Ért. 1893. XIII. 149.)
10—II. 1445 körüli süvegek a nagyszebeni oltárképről.
Magyarorsz. arch. II. 219.
38. Magyar viselet a XV. század dereka tájáról.
1. Magyar király udvarmestere (Hofmeister), és 2. szakácsa
(Kuchenmeister.) A bécsi udv. gyűjteményben levő 1450 körüli
kártyáról. (V. ö. Jahrbuch d. Kunsthist. Sammlung. I. k. 1883.
108. és 114. |. Radisics J. Magyar műkincsek. II. 1898. 2. tábla.
Szines kényomat. Az udvarmester subája violaszinű, aranyvirágos
kék gallérral, a sárga dolmány ujj hajtókája vörös. A szakács
aranyvirágos kék tabirruhát visel, sárga prémmel szegélyezve,
nadrágja kék, puhabőr saruja rózsaszinű.)
3—4, 6, 7. Magyar alakok a győri antiphonale után, a xv. szá¬
zad második harmadából. A M. N. Muzeum könyvtárában levő
fényképi fölvételekről.
5. xv. század második harmadában divatozó keleti viselet
(zsidó). Lacroix után. A keleti viseletmód feltüntetésére az ezen
időből származó franczia festmények és miniatureök minden
valószinüség szerint a Zsigmonddal Párisban sat. járt magyar
főuri viseletet vették mintául valami félszázadon keresztül.
Magyarorsz. tört. eml. 107. 1. Szendrei J.
6. Mátyás király térdelő alakja, a bécsi jezsuita rendház
birtokában levő misekönyv miniatureje után. (Millen. magy.
tört. IV. két. 74. fiiz. 541.)
7. Beatrix királyné térdelő alakja. A brüsszeli Corvin-codex
Attavante által készített miniatureje után. Mill. magy. tort.
7b, Shiva, IN Sic, ző 1h)
8. Mátyás király. Turdczi J. krónikájának 1488-ki augsburgi
40. Magyar viselet a XV. század második feléből
s a XVI. század elejéről.
I. Fejedelem, a kassai oltárkép Sz. Erzsébetet ábrázoló
cyklusáról. (Az eredeti után.)
2. Beatrix királyné. A bécsi (előbb ambrasi) udv. gyűjte¬
ményben levő márvány dombormű után. Sokszor kiadva. Szines,
rézlapról nyomott fényképét I. Radisics J. Magyar Műkincsek.
II. 15. Gipszmásolata a M. N. Muzeumban.
3. Sforza Katalin képe. 1481. A forli-i képtárban levő s
Marco Palmeggianinak tulajdonított arczkép után. (Vasárnapi
Ujság után. 1895. évf. 2. sz. 28. I.)
4. Előkelő magyar nő. Az országos képtár Herodes
lakomáját ábrázoló s az Esterházy gyüjteményből való, xv—xvi.
századbeli magyar festőtől eredő festményén Herodiás. (Lajstrom
185. sz.)
5. Mátyás király. A bécsi (ambrasi) udvari gyüjtem. levő
márványcombormű után. Gipszmásolataa M. N. Muzeumban.
Párja a 2. sz. a. relief. L. Radisics id. m.
6. A 4. sz. a. említett képen Herodiás leánya, a tánczoló
Salome.
7. Máriássy Istvan (+ 1516). A márkusfalvi templomban
levő sirkérél. (Arch. Ért. VII. 1887. 425. Csergheé G. —
Csoma J. Alte Grabdenkmiiler aus Ungarn. 1890. 76. 1.
Szendrei J. Hadt. Eml. 327. sz. 113. I.)
8. Sz. György szobor. xv. századbeli fafaragvany a lőcsei
r. k. templomban. Eredetije ki volt állítva az 1896-ki ezredéves
orsz. kiállítás alkalmával. (Tort. kiáll. kat. I. 306.)
9. Szent István. xv. századbeli olajfestmény «S : Steffan.
Konig von Vngernn.» folirattal. Eredetije a tört. arezképesar¬
nokban. (Magy. tört. képesarnok lajstroma. 1894. 1. sz.) A pa¬
last zöld, a czipé vörös.