OCR
nemes magyaroknak hűbéreket, ezeknek adni kellett, hogy színe elé juthassanak vagy tyuktojásokat, pávákat, viaszt, borsot vag egyéb hasonlókat. (V. ö. Rómer FI. Magyar viseletképek a bécsi cs. kir. könyvtárban. Arch. Közl. 1871. VIII. k. 200. I. II. tábla.) 34. Magyar viselet a XV. század dereka táján. 1—3. Előkelő magyar ifjú és nő s az utóbbinak komornája. Xv. század közepe (1430—6o.). Az aacheni székesegyházban levő selyemre himzett kép után, melyet szájhagyomány szerint magyar zarándokok ajándékoztak az egyháznak. (Hefner-Alteneck : Trachten, Kunstwerke und Gerathschaften. Frankfurt a. M. 1883. IV. 273.) 4. Magyar four a xv. század közepe táján (1420—60 koriil.). A párisi arzenal 1462-ki codexének egyik miniatureje után, mely Kálmán magyar királyt ábrázolja magyar főurak között, midőn Valter lovagot fogadja. Maga a viseletmód hihetőleg abból az időpontból való, midőn Zsigmond király magyar főurak kiséretében bejárta Nyugot-Európát s többek közt Párisban is volt. Ezt a viseletmódot aztán a franczia miniatorok sablonszerűen alkalmazták a keleti népek ábrázolására csaknem az egész xv. századon át. (Lacroix után. V. 6. Milleniumi magy. tört. II. k. 193. I. Ugyanezt a viseletmódot találjuk a xv. századbeli franczia codexek trojai harczosainál. L. La Revue de I art. 1899. évf. V. két. 24. f. 205. s köv. Il.) 5—6. Sz. László király Hunyadi Janos és V. László király aranyain (1440—1457.). Eredetiek után, nagyítva. V. 6. XIV. tabla, 2. sz. 7. Froissard krónikájából egy alak azon miniature után, mely Zsigmond király kévetségét ábrázolja, midőn a török ellen segélyt kér. (A boroszlói codexből, mely 1468-ban Merész Károly burgundi herczeg számára készült. V. ö. Tört. életr. 1885. évf. Márki S. Mária királyné. 146. |. Millen. Magyar tort. 55. fűz.) 35. Magyar viselet a XV. század dereka táján. 1. Sodronyvértes magyar vitéz, jobbjában karddal, baljában paizszsal (kotorgárddal), fején vas kalappal s a csipkézett bőrgallért átfuró nyilvesszővel. Berekszói Péter 1448. febr. 29. Tordán kelt czímeres levele után, melyet Hunyadi János kormányzó adott a várnai csatában és a III. Fridrik császár elleni harczokban való részvételéért. (Turul. 1890. 41. |. Szendrei J. Magyar viseletképek. Arch. Ért. 1891. XI. 396.) 2. Lemez-pánczélos magyar vitéz turbánnal körülkötött structollas sisakkal (salappal), Disznósy Miklós 1456. Budán kelt czímeres levele után. (Turul. 1887. 66. 1. Szendrei J. id. m. 396.) 3. Magyar úr a xv. század elejéről. A kassai székesegyház szentségházán levő ismeretlen czímer után. (Turul 1889. 21. |. Szendrei J. id. m. 396.) 4. Pánczélós magyar vitéz, fején turbános és strucctollas i | | XXXV salappal. Valamelyik Sziirthey (Miklós vagy Domokos) Ung megyében Sziirtén levő siremlékérél a xv. század közepe tájáról. (Csoma-Cserghő után. Alte Grabdenkmiler aus Ungarn. 47.) 5. Sipos a xv. sz. közepe táján. (Lacroix után.) 6, 8—ro. Alakok Froissard krónikájából, a Valois Lajos kikosaraztatasdt ábrázoló miniaturrél. (A boroszlói codexbél. 1468. V. 6. Tört. életr. 1885. évf. Márki S. Maria királyné. tor. I. Millen. Magy. tört. 53. füz. czimképe. Szalay J. — Baróti L. Magy. tört. II. k. 23. fiiz. 103 I.) 36. Magyar fegyverek és ékszerek a XV. század első feléből. 1. Harczias Fridrik szász vál. fejedelem kardja és a-b alatt _ sodronyzománczczal diszített hüvelye, magyar és cseh czímeres kristály gombbal, melyet Zsigmond király és császár ajándékozott neki, midőn 1425. aug. 1. Budán a választó fejedelmi rangra emelte. A hüvely karmazsinpiros bársonynyal van bevonva s végig sodronyzománczos aranyozott ezüstlap borítja. A markolatra alkalmazott falemezek aranyozott ezüst sodronynyal vannak körülfonva. (A szász kir. ház birtokában, a drezdai Johanneumban vagyis a jelenlegi Histor. Muzeumban. V. ö. Arch. Ért. XIV. 1894. 315, 324. |. és VII. 1887. 123, 130.) 2—3. Kardok Zsigmond kir. uralkodása elejéről és végéről. (A M. N. Muzeumban levő eredetiek után. A kardok egyenesek s kétélüek. V. ö. Arch. Ért. 1894. XIV. 319. I.) 4. Magyar szablya a mohorai Vidffy család Zsigmond király által 1418 jul. 4. ajándékozott czímeres levele után. (Turul. 1885. 2. 1. Szendrei J., Arch. Ért. 1891. 397. V. 6 Arch. Ert 1897. 56.) 5. Szablya a xv. század második negyedébdl (1420-40), gr. Wilczek Janos gyiijteményében. A penge hossza 54 cm., szél. 4 cm., a markolat hossza 11 cm. (Szendrei Janos Magyar hadtort. eml. 517. sz. ábrája 162. |. V. 6. Arch. Ért. 1897. YOULL 56, 14) 6. Magyar tornasisak vagy helym a xv. század második harmadából, czímeres levelek után. 7. Sisak (pikonhog) a xv. század elejéről madárorralakú föl s alá csapódó hegyes lélekvassal. Eredetije gr. Wilczek János gyűjt. (Szendrei J. Magy. hadt. eml. 793. sz. 230. I.) 8. Kengyel a xv. század dereka tájáról. A M. N. Múzeumban levő eredeti után. 9. Csésze alakú sisak (Schallern) a xv. század közepe tájáról, föl s alá csapódó lélekvassal. Eredetije gr. Wilczek J. birtokában. (Szendrei J. id. m. 801. sz. 233. I.) to. Maria király (+ 1395.) koronája aranyozott ezüstből, ékkévekkel kirakva. Toredékeit 1755-ben találták a nagyváradi fellegvárban. A bécsi udv. gyüjt. tulajdona. (Mill. magy. tört. III. k. 424. Radisics J. Magyar Műkincsek. II. k. 51.) 11. Ezüst kapocs a Nagy Lajos, Mária és Zsigmond, továbbá Lazarevics István 1389—1427. és Brankovics György 1427 — 1457. szerb fejed. érmeivel datált délmagyarországi ernesztházi ex