Stranica 147 [147]
nemes magyaroknak hűbéreket, ezeknek adni kellett, hogy színe
elé juthassanak vagy tyuktojásokat, pávákat, viaszt, borsot vag
egyéb hasonlókat. (V. ö. Rómer FI. Magyar viseletképek a bécsi
cs. kir. könyvtárban. Arch. Közl. 1871. VIII. k. 200. I. II. tábla.)
34. Magyar viselet a XV. század dereka táján.
1—3. Előkelő magyar ifjú és nő s az utóbbinak komornája.
Xv. század közepe (1430—6o.). Az aacheni székesegyházban levő
selyemre himzett kép után, melyet szájhagyomány szerint magyar
zarándokok ajándékoztak az egyháznak. (Hefner-Alteneck :
Trachten, Kunstwerke und Gerathschaften. Frankfurt a. M.
1883. IV. 273.)
4. Magyar four a xv. század közepe táján (1420—60
koriil.). A párisi arzenal 1462-ki codexének egyik miniatureje
után, mely Kálmán magyar királyt ábrázolja magyar főurak
között, midőn Valter lovagot fogadja. Maga a viseletmód hihe¬
tőleg abból az időpontból való, midőn Zsigmond király magyar
főurak kiséretében bejárta Nyugot-Európát s többek közt
Párisban is volt. Ezt a viseletmódot aztán a franczia miniatorok
sablonszerűen alkalmazták a keleti népek ábrázolására csaknem
az egész xv. századon át. (Lacroix után. V. 6. Milleniumi magy.
tört. II. k. 193. I. Ugyanezt a viseletmódot találjuk a xv. század¬
beli franczia codexek trojai harczosainál. L. La Revue de I art.
1899. évf. V. két. 24. f. 205. s köv. Il.)
5—6. Sz. László király Hunyadi Janos és V. László király
aranyain (1440—1457.). Eredetiek után, nagyítva. V. 6. XIV.
tabla, 2. sz.
7. Froissard krónikájából egy alak azon miniature után,
mely Zsigmond király kévetségét ábrázolja, midőn a török ellen
segélyt kér. (A boroszlói codexből, mely 1468-ban Merész
Károly burgundi herczeg számára készült. V. ö. Tört. életr.
1885. évf. Márki S. Mária királyné. 146. |. Millen. Magyar
tort. 55. fűz.)
35. Magyar viselet a XV. század dereka táján.
1. Sodronyvértes magyar vitéz, jobbjában karddal, baljában
paizszsal (kotorgárddal), fején vas kalappal s a csipkézett bőr¬
gallért átfuró nyilvesszővel. Berekszói Péter 1448. febr. 29.
Tordán kelt czímeres levele után, melyet Hunyadi János kor¬
mányzó adott a várnai csatában és a III. Fridrik császár elleni
harczokban való részvételéért. (Turul. 1890. 41. |. Szendrei J.
Magyar viseletképek. Arch. Ért. 1891. XI. 396.)
2. Lemez-pánczélos magyar vitéz turbánnal körülkötött
structollas sisakkal (salappal), Disznósy Miklós 1456. Budán
kelt czímeres levele után. (Turul. 1887. 66. 1. Szendrei J.
id. m. 396.)
3. Magyar úr a xv. század elejéről. A kassai székesegyház
szentségházán levő ismeretlen czímer után. (Turul 1889. 21. |.
Szendrei J. id. m. 396.)
4. Pánczélós magyar vitéz, fején turbános és strucctollas
i
|
|
XXXV
salappal. Valamelyik Sziirthey (Miklós vagy Domokos) Ung
megyében Sziirtén levő siremlékérél a xv. század közepe tájáról.
(Csoma-Cserghő után. Alte Grabdenkmiler aus Ungarn. 47.)
5. Sipos a xv. sz. közepe táján. (Lacroix után.)
6, 8—ro. Alakok Froissard krónikájából, a Valois Lajos
kikosaraztatasdt ábrázoló miniaturrél. (A boroszlói codexbél.
1468. V. 6. Tört. életr. 1885. évf. Márki S. Maria királyné.
tor. I. Millen. Magy. tört. 53. füz. czimképe. Szalay J. —
Baróti L. Magy. tört. II. k. 23. fiiz. 103 I.)
36. Magyar fegyverek és ékszerek a XV. század
első feléből.
1. Harczias Fridrik szász vál. fejedelem kardja és a-b alatt _
sodronyzománczczal diszített hüvelye, magyar és cseh czímeres
kristály gombbal, melyet Zsigmond király és császár ajándékozott
neki, midőn 1425. aug. 1. Budán a választó fejedelmi rangra
emelte. A hüvely karmazsinpiros bársonynyal van bevonva s
végig sodronyzománczos aranyozott ezüstlap borítja. A marko¬
latra alkalmazott falemezek aranyozott ezüst sodronynyal vannak
körülfonva. (A szász kir. ház birtokában, a drezdai Johanneum¬
ban vagyis a jelenlegi Histor. Muzeumban. V. ö. Arch. Ért.
XIV. 1894. 315, 324. |. és VII. 1887. 123, 130.)
2—3. Kardok Zsigmond kir. uralkodása elejéről és végéről.
(A M. N. Muzeumban levő eredetiek után. A kardok egyene¬
sek s kétélüek. V. ö. Arch. Ért. 1894. XIV. 319. I.)
4. Magyar szablya a mohorai Vidffy család Zsigmond király
által 1418 jul. 4. ajándékozott czímeres levele után. (Turul.
1885. 2. 1. Szendrei J., Arch. Ért. 1891. 397. V. 6 Arch. Ert
1897. 56.)
5. Szablya a xv. század második negyedébdl (1420-40),
gr. Wilczek Janos gyiijteményében. A penge hossza 54 cm.,
szél. 4 cm., a markolat hossza 11 cm. (Szendrei Janos Magyar
hadtort. eml. 517. sz. ábrája 162. |. V. 6. Arch. Ért. 1897.
YOULL 56, 14)
6. Magyar tornasisak vagy helym a xv. század második
harmadából, czímeres levelek után.
7. Sisak (pikonhog) a xv. század elejéről madárorralakú
föl s alá csapódó hegyes lélekvassal. Eredetije gr. Wilczek János
gyűjt. (Szendrei J. Magy. hadt. eml. 793. sz. 230. I.)
8. Kengyel a xv. század dereka tájáról. A M. N. Múzeum¬
ban levő eredeti után.
9. Csésze alakú sisak (Schallern) a xv. század közepe tájá¬
ról, föl s alá csapódó lélekvassal. Eredetije gr. Wilczek J. bir¬
tokában. (Szendrei J. id. m. 801. sz. 233. I.)
to. Maria király (+ 1395.) koronája aranyozott ezüstből,
ékkévekkel kirakva. Toredékeit 1755-ben találták a nagyváradi
fellegvárban. A bécsi udv. gyüjt. tulajdona. (Mill. magy. tört.
III. k. 424. Radisics J. Magyar Műkincsek. II. k. 51.)
11. Ezüst kapocs a Nagy Lajos, Mária és Zsigmond, továbbá
Lazarevics István 1389—1427. és Brankovics György 1427 —
1457. szerb fejed. érmeivel datált délmagyarországi ernesztházi
ex