Oldal 146 [146]
XXXIV
közt szerepelt Sinka mester kincséből, melyet 1876. a halasi
határban találtak meg. Eredetije a halasi ref. főgimn. birtoká¬
gyarorsz. arch. II. k. 194, 202. |.)
g. Zabla (egyik fele.)
ro. Kengyel vas, a xiI1—xiv. századbeli tinddi, erdételeki
és rákosi lelet után. fi
11. Zabla (egyik fele.)
12. Ezüst lemez (ővrül ?), préselt diszítéssel. A halasi kincs¬
bél. (L. 8. sz. a.)
13. Szablya, a Képes Krónikából (Attila képe után.)
14. Kétélű kard, xiv. századbeli közönséges forma.
15. Kengyelvas. Az Aguila János freskóin látható tipusnak
felel meg.
16. Kard, markolatgombján kereszttel, a pengén kettős
kereszttel. V. ö. Arch. Ért. 1894. XIV. 319.
17. Zabla.
18. Csatabárd.
19—20. Nyilcsúcs.
21. Villaalakú nyilcsúcs, vadászatra. x1v—xy. századbeli
forma. L. szöveg 79. |.
22. Kengyelvas, a x1v—xv. századból.
23. A kigyósi (Békés m.) arany csat, csatajelenettel.
XIII és xiv. század közti átmeneti idóből. A M. N. Múzeumban.
(Mittheil. d. Centralcommiss. 1867. XII. 101. Az ötvösmű kiáll.
lajstr. III. ter. 18. 1.)
24. Zabla részlet.
29. Magyar viselet a XIV. század végéről és
a XV. század elejéről.
(Huszka J6z ka országos bi: ga levéltárában levő
s az eredetiekről fölvett másolatai után. V. ö. szöveg 95.)
I. Sz. Kálmán-legendából jelenet. A háromszék-megyei
gelenczei templom khorusának falfestménye után. (Arch. Ért.
1886. VI. 129, V. 6. SZOVA 112, 114.)
2. Sz. Istvan. A bihar m. mezételegdi templom falfestménye
után. (Arch. Ért. 1892. XII. 387. V. ö. szöveg 125, 139.)
3. A Margit-legendából jelenet, és 4. keleti (zsidó) harczos.
A gelenczei templom déli falának freskója után. (Arch. Ért.
1886. VI. 127. V. 6. szoveg 102, 112, 128.)
30. Magyar és kun viselet a XIV- XV. szazad¬
beli székelyföldi falfestmények után.
(Huszka Józsefnek a műemlékek orsz. bizott. levéltárában lévő
másolatai után. L. szöveg 05.)
x. A cserhalmi ütközet. A háromszékm. maksai templomból.
2—3. Homoród-Sz.-Mártoni (Udvarhelym.) falfestmények,
u. m. viszafelé nyilazé kun a Sz. László-legendából (Arch. Ért.
1885. V. 216. V. 6. szöveg 103.) a
2
\ ifjú és leány a Margit-legen¬
dabdl (Arch. Ért. 1886. VI. 1
5. V. 6. szöveg 114.) Jellemző
a mi még szembetiindbben ki¬
a visszafordulé kun nyilazdsa, i ?
hol a dolmány rézsutos
vehető a killyéni freskón (3I. 2.)
vágása kétségtelen bizonyságot tesz arról, hog;
nem pedig a háta látható, a jobbkéz tehát, melylyel a kun az
ijjat kifesziti, hátul a nyakszirthez van támasztva.
y a kunnak a melle,
gr. Ugyanaz.
(Huszka J. másolatairól. L. szöveg 95.)
A cserhalmi ütközetből r. Sz. László és a kun birkózása a
derzsi (Udvarhelym.) falfestmény után, melyet készíttetett
1419-ben Ungi István fia Pál mester (Arch Ert. Sia, Will, 332.
szines másolatát 1. Milleniumi magyar tört. II. k. 48. fiz. 80.)
2. Sz. László és a visszafelé nyilazó kun harcza a killyéni
(Háromszékm.) falfestmény után. 1440—1450 körül. Sz. László
tabirruhában van ábrázolva. (A Milleniumi magyar tört. II. k.
12410, V. ő, szöveg 1015 129.)
32. Magyar és kun viselet a XV. század első
feléből.
(Részben Huszka J. másolatai után.)
1. Sz. László és a kun birkózása. A bécsi egyetem 145 3-ik
évtől kezdődő «Liber Nationis Hungaricses cz. anyakönyvéből.
(Magyar Könyvszemle. Uj f. I. k. 1892/93. 22. I. L. szöveg 104.)
2. Menekülő kun lovas, 3—4. Magyar és kun sisakformák
a killyéni (Háromszék m.) falfestményen. xv. század közepe
tájáról. (V. ö. Mill. Magyar tört. II. k. 124—125. Huszka J.
másolata. V. ö. szöveg 104.)
5— 8. Alakok falfestményekről, a xv. század első tizedeibdl ;
a 6. sz. a. a homoród-sz.-mártoni Margit-legendáról. (Arch. Ért.
VI. 1885. 125. Huszka J. másolata.)
9. Visszafelé nyilazó kun a sepsi-bessenyei (Háromszék m.),
ma már szétbontott templom falfestményéről. (Huszka J. után.)
ro. Nyilazó alak oldalán tegezzel a bibarczfalvi (Udvar¬
helym.) templom falfestményéről (Huszka J. után.)
II. Pánczélos, vaskalapos alak a Szlopnai-család 1432-ki
czímeres leveléről. (V. ö. Szendrei, Magyar viseletképek. 4. sz.
Arch. Ert. 1891. XI. 395.)
33. Zsigmond király és két magyar alattvalója.
Rajz a xv. század közepe tájáról. Egy a bécsi cs. könyv¬
tárban levő s a Sachsenhausen nevű kolostorból származó kéz¬
iratban fordul elő, mely Ulrich von Reichenthal krónikáját
(Chronik des Conciliums von Constanz) foglalja magában s a
ae) e körül adott számos czí¬
meres levélre és megnemesítésre vonatkozik,
melyről Rei. Es
thal ezt mondja : baie oo
«Also lech Wnser her der kunig lechen den
yngerschn die nit edel sind die muestent im geben f. (
Sy fiir im komen mugent sint weders h ‘
dffeffer oder anders» az az: Ig
auf?) das
uern ayer pfawen wachs.
y adott urunk királyunk a nem