Stranica 136 [136]
XXIV
XOOOML “WABILA,
(Folytatás Timlich-Bikkesy műve után.)
I. Falusi nemes. (Timlich 2. t.,
karjáról dohány zacskó lóg le.)
2. Városi nemes. (Timlich 8. t.)
3. Falusi nemes. (U. o. 2. t.)
4—5. «Egy banderista és egy uri asszonyság 1790-ik eszten¬
hol jobb kezében pipát tart,
dében.» (Egykoru rézmetszet Ernst Lajos birtokában, Timlich¬
nél 52. tabla. Tört. életr. 1894. évf. Gvadányi 165. I.)
6. Városi nemes ember. (Timlich 8. t.)
7. «Magyar nemes gala ruhában. (Timlich 54. t.)
8—x0. Huszárok, u.m.torzstiszt, tiszt és kézlegény 1800—1 5
körül. (Timlich 10. t. V. 6. Oest. Armee. 300. |.)
XXXVII. TABLA.
Magyar viselet 17901835 közt.
1. Magyar four 1792 körül. A Ferencz neje, Maria
Terézia megkoronáztatását ábrázoló egykoru szines metszet
több alakja után; C. Schütz rajza, J. Mansfeld metszete.
Eredetije az országos képtárban.
2. Magyar női diszruha 1792 körül. Az országos képtárban
levő előbbi szines metszetről.
3. Gr. Zichy Károly (1778—1834) országbíró s birodalmi
miniszter 1790 körüli arczképe. Egykoru festmény a tört. arcz¬
képcsarnokban. Az eredetin ruhája fehér. (L. A m. tört. képcs.
lajstroma 1894. 201. sz.)
4. Nemesi fölkelő-tiszt 1809. (Timlich és Bikkesy id. m.31.t.)
5. Magyar huszértiszt a napoleoni háboruk idejében.
Gr. Rhédey Lajos (t 1831.) arczképe. A tört. arezképcsarnok¬
ban 309. sz. a. levő s J. Helm által 1807-ben festett eredeti
festmény után.
(Az ruházata az Ottenfeld és Teuber-féle
«Die Oesterreichische Armee 1700—1867.» után, 425. I. Az első vagy
Ferencz császár ezrede: fekete csákót, sötétkék mentét, dolmányt és
nadrágot viselt sárga gombokkal ; a 2¬
ezrede:
egyes huszárezredek
ik vagy erdélyi vagy József nádor
sötétvörös csákót, világoskék mentét,
ugyanolyan gombokkal, mig az 1801-ben
hatarőrvidéki ezred helyébe állított
csákója fekete,
dolmányt és nadrágot
föloszlatott régebbi horvát
12-ik vagy palatinus huszárezred
ruházata buzavirágszin volt, fehér gombokkal; a 3-ik
vagy Ferdinánd Estei fhg ezredéé: hamuszin csákó, sötétkék ruha, sárga
gomb, a 4-ik vagy Vécsey, később Hessen-Homburg ezredé: világos¬
kék csákó, világoszöld mente és dolmány, világosvörös nadrág, sárga
gomb; az k vagy Ott, később angol
csákó, sötétzöld mente és dolmány,
gomb ; a 6-ik,
regens ezredé:
karmazsinpiros
Blankenstein vagy Würtemberg ezredé :
ruházat, mint
sötétvörös
nadrág, fehér
fekete csákó és
buzavirágszin a palarinus huszároké, csakhogy sárga
gombokkal ; a 7-ik vagy Liechtenstein ezredé : fűzöld csákó, világoskék
ruha, fehér gomb ; 8-ik vagy Nauendorff, később Kienmayr ezrede : fekete.
csákó, a többi ruha, u. m. a világoszöld mente és dolmány, világos¬
vörös nadrág és sárga gombok, mint a Hessen-Homburg ezredé ;
a 9-ik Erdődy vagy Frimont ezredé: fekete , sötétzöld mente és
dolmány, karmazsinpiros nadrág, sárga gombok ; a Io-ik, előbb Mészáros,
bb Stipsicz, aztán a III. Frigyes Vilmos porosz királyról közön¬
Vilmosnak nevezett ezredé: fűzöld csáko, világoskék ruha,
gomb ; huszárezred egyenruhája: fekete
ségesen
sárga a II-ik vagy székely
csákó, sötétkék ruházat, fehér gomb.)
6—7. Városi magyar menyecske. Kanonok téli öltözetben.
(Timlich-Bikkesy id. m. 23 ÉS 37- tábla.)
8—14. Magyar viselet 1825—40 közt, u. m. a&, 0) Wis 5
13. sz. a Honművész divatmellékletei (a két utóbbi a I ae
hontmegyei tisztujitasra Klaszy Venczel pesti szabónál készült
feke díszmagyar öltözet után. Honművész. 1835. 648. 1.
melléklet), a 10, 12. 14. SZ. az Országos képtárban i
egykoru szines kőrajz után
és
és
XXXVIII. TÁBLA.
Magyar viselet 1825 1849.
leginkáb a derékban vágott, testhez álló,
gyakran hasított bő és félujju menteforma s
mely utóbbit ezen
A korábbi viseletmódtól
térdig vagy térden alul érő s
a hasonló szabásu hosszu dolmány különbözteti meg,
leumból ismert Attilla dolmánya után s a kurta Zrinyi-dolmány elnevezés
analogiájára, mely utóbbi név már a Honművész 1833. évf. 332. lapján
előfordul. Megváltozott a zsinórzat formája is. 1790—1830 közt a zsinorral
sürün kihányt menték és dolmányok divatoztak, úgy hogy az egesz mellet
elboritotta a zsinórzat és sujtás ; a huszas évek vége felé kezdett ritkább
lenni s mig előbb gombbal volt megrakva, most e helyett a vitézkötéses
forma kezdett elterjedni, a széles paszomántokat pedig felváltotta a virág
és levélalaku kivarrás, igy p. gr. Apponyi Antal 1829-ki párisi estélyen
a mente s dolmány kerületét és a nadrágot sujtás helyet kivarrás diszí¬
sas (Tud. Gyüjt. 1829. V. 126. I.). De már korábban is előfordul,
igy hg. Koháry Ferencz (} 1826) kancellár, gr. Brunswick József (+ 1827)
országbíró és Szögyény Zsigmond (} 1826) alkancellár képein. (Mill. magy.
tört. IX. 87, 139, 155. I.) Megmaradt a 30-as és 40-es években is (L. gr.
Amade Antal (} 1835) főajtónálló, gr. Cziráky Antal (1 1852) minister és
országbiró, ifj. b. Eötvös Ignácz (} 1851) főtárnokmester, gr. Illésházy
István (4 1838) főasztalnok, b. Jósika János (} 1843) főkormányszéki elnök
s gr. Pálffy Fidél főtárnok mester képeit. U. 0. 95, 117, 237, 123, 257
és 417. I.) Hasonló — cserágból és pálmalevélből stilizált lombozattal
van diszítve gr. Batthyány Lajos első magyar miniszterelnöknek a M. N.
Muzeumban levő sötétzöld bársony mentéje és hasonló szinű posztó
dolmánya. A magyar viselet ezen átalakulása már a Timlich-Bikkesy-féle
képeken is kezd feltünni (I. XXXV. és XXXVI. tabla), elterjedésében
pedig Kostyál Ádám, hires pesti szabónak volt nagy része, ki mint a
Honművész irja (1841. évf. 408. 1.), «jeles régi könyvek birtokában van,
melyekben a hajdankori magyar női és férjfi öltözetek rajzai igen nagy
mennyiségben foglaltatnak s azokat megbizóinak rendelése szerint ujabb
izléssel párosított utánozhatlan ügyessége mellett a jelenkor kivánataihoz
képest mintákul használhatja ;» ő kezdett gém- és vakvarjú tollból készíteni
a kalpagokhoz tollbokrétát s külföldi vászon helyett ő kezdte használni
ruhabélésnek az eperjesi szöszvá Az általa dett magyar
Öltöny-forma különösen gr. Apponyi Antal francziaországi nagykövet
1829 febr. 9-én Párisban tartott tánczestélyén keltett nagy feltünést,
as hogy a Tudományos Gyűjtemény is róla (1829 évf.
. füz. 114. 1.) s Lehnhard aczélmetszetében a díszmagyar öltözet rajzát
i Kozoltes (U. os V. füz. 128. I.). A következő 1830-ik évfolyam III. fü¬
zetében Kostyáltól ugyancsak Lehnhard ré ében egy ujabb kép¬
mellékletet adott «a legujabb izlés szerént öltözködött 2 magyar» czim
alatt. Rendszeres divatképeket a Honmiivész kezdett adni 1833-ban,
évenkint 50—54-et. Nagyobb részük párisi és bécsi divatkép, de minden
évben volt egypár magyar is, részint Kostyál Á., részint más hires pesti
szabó, Klaszy Venczel, Tóth Gáspár, L.
után. Igy az 1833. évfolyam
ezsimirsky Emánuel sat. közlései
lap, (Zrinyi-dolmány pantallóval) s
332.
574. lap, 5-ik melléklet (mennyegzői öltözet); 1834. évfolyam 156.
292. lap 19. mell. és 600. I. 39. mell. ; 1835. évfolyam 276. I. 18. mell
592. 1. 38. mell. (gavallér divat, I. XXXVIII. tábla,
4. Sz. a.) s 648. 1
42. mell. (a hontmegyei 1835-ik évi tisztujitásra készült fekete
. képünkön II. és 13 sz. a.) ;
le) 584. I. 36. mell.
diszmagyar
A 1836. évfolyam 96. I. 6. mell. (Kamarás
(a 10 ik rangosztályba tartozó allamhivatalnokok