Stranica 130 [130]
XVIII
vel; fekete bőrrel bevont hüvelye sárgaréz pántolással van
ellátva. Eredetije a M. N. Muzeumban.
4. xvi. századbeli szablya. Csetneki István siremléke után.
(L. 52. tábla, 1. sz.; a kardnak tipusáról I. Arch. Ért. 1898.
XVIII. 232—233. I.)
5. xvii. századbeli lovassisak. II. József idejében, a török
háboruk alatt (1788—89.), ezeket a Savonyai Eugen korabeli
sisakokat kiosztották a vasas németek (kürazirok és dragonyosok)
között s fölcserélték velük az előbbi háromszögletes kalapot.
(V. 6. Die dsterr. Armee 1700—1867. 7. fiiz. 221, 223. 1.
L. még 1705-bdl 6. és 28. I.) Eredetije a Bécs városi tört. mu¬
zeumban. (Szendrei J. Hadt. eml. 700. |. 3580. sz.)
6. xvi. századbeli huszarsisak, fekete fénymazzal bevonva,
az orrvédő vas végében M bélyeggel. Eredetije a M. N.
Muzeumban.
8—15. Magyar sisakok a xvi—xvul. századból, u. m. 8. sz.
feketére mézolva, huszdrsisak a xvi. század elejéről, 9. sz.
kékre futtatva, u. a. a xvi. század utolsó szakából, 10. sz. u. a.
feketére mázolva, a xvii. század első feléből, és 12.
huszársisak a xvi. század közepéről, oldalról és elölről nézve,
12. sz. lovassági sisak a xvn. század második feléből, feketére
ale So
mazolva, 14. sz. u. a. 1030 körül, 15. sz. feketére mázolva,
a xvii. század közepéről. Valamennyi a grdczi tart. szer¬
tar birtokában. (Fr. Pichler: Das Landes-Zeughaus in Graz.
Lipcse. 1880. =§ 16 XIDX, tol ® i, 3, % G, 4h 5 Bon
8, és 9 sz. Arch. Ert. 1881. I. 181. Szendrei J. Hadtért. eml.
547. |. 3210. sz.)
XO. TWABILA,
Magyar viselet a XVI. század utolsó harmadabol
s a XVII. század elejéről.
I. Magyar four a xvi. század elején Dilbaum Sámuelnek
II. Mátyás megkoronáztatását (1608) ábrázoló egykoru szinezett
metszete után. Eredetije az Orsz. képtárban. (Mill. magy. tört.
V. k. 640. 1.)
2—3. Magyar four és csatlós 1570 körül. Jost Ámánnak
Miksa 1570-ki nürnbergi bevonulását ábrázoló vizfestménye
után. Eredetije a müncheni kir. képtárban. Az ezredéves orsz.
kiállítás számára készült másolatról.
4. Báthory István fejedelem és lengyel király. Az országos
képtárban levő eredeti után.
5—6. Uri viselet a xvr. század utolsó negyedében. Az orsz.
kiállításon volt egykoru metszetek után.
7. Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem. (Ortelius Redivivus
et Continuatus, Oder Der Ungarischen Kriegs-Empörungen
Historische Beschreibung. Th. I. Frankfurt a. M. 1665. 149. |.
közölt mellkép alapján, mely az Ortelius 1613-ki_niirnbergi
kiadása 242. lapján közölt képtől annyiban tér el, hogy emitt
pánczélban s kezében gerezdes buzogánynyal van ábrázolva.
8. Apród a xvi. század végén. (Ein diener in seinem
leírásából. (Beschreibung der Raisz von Wirtenberg nach Con
stantinopell nach Jerusalem bis im Teütschlandt. 1584. 14. levél.)
Eredeti kézirat a Lanfranconi gyűjteményből a M. N. Muzeum¬
ban. A kép másolata megvan a festészeti mesteriskolában. Az
eredeti képen az őv zöld szinű, az ifju arcza egészen csupasz,
feje törökösen borotválva van, csak elöl van meshasyva a hom¬
lokába belóggó üstök, a saru magas sarka sárga, mint maga a
saru.
g—r1. Haller Mihály (+ 1596), Haller Gáborné sz. Bocs¬
kay Ilona (t férje előtt, az pedig 1608-ban) és Haller István,
Báthory István lengyel király apródja (szül. 1560. + ifju korában,
Vilnában.) A Haller grófok nemzetségkönyvéből. (Boncz O.
XXII. TABLA.
Magyar viselet a XVII. század első feléből.
I. és 3. Erdélyi (nagyszebeni) szász polgár és polgárnő a
xvii. század első felében. Alabastrom szobrocska, a férfié a
M. N. Muzeumban, a nőé a nagyszebeni Bruckenthal-muzeum¬
ban. (Arch. Br 1B. 1 173—174 1.)
2. Debreczeni református kollegiumi diák 1624—1774.
közt. (Szücs István: Debreczen város tört. Debreczen. 1871.
Ill. k. 926. |.)
4. Felsémagyarorszagi nemes a xvii. század dereka táján.
Baczé Marton 1642. jul. 21. Bécsben kelt czimeres levele
után. (Szendrei J. Magyar Viseletk. Arch. Ert. 1892. XII.
1930 b 60. sz)
5. Erdélyi kálvinista pap I. Rákóczy György idejében.
Bonczidai Péter, tardosi pap 1631. aug. 9. Gyulafehérvárott
kelt czimeres levele után. (Szendrei J. Magyar viseletképek.
Arch. Ért. 1892. XII. 131—133. 1. 55. sz.)
6. Magyar four a xvit. század dereka táján. (A hg. Ester¬
házy Pál nádor által kiadott mesés Esterházy-ősök egyikének
képzelt alakja után. L. Tropheum Domus Estorasianze. Bécs.
1700. Pars I. Tab. 19.)
7. Magyar four a xvi. század dereka táján. Az orsz. kidl¬
lításon volt egykoru kép után.
8. Gr. Kéry János koronaér és b.-gyarmati kapitány.
A hg. Esterházy-család fraknói várában levő s a kiállításon volt
eredeti olajfestmény után. Fényképmásolata a M. N. Muzeum
régiségtárában. (Tört. kiáll. katalogusa. II. füz.
Szendrei J. Hadt. Eml. 364. I.)
9. Gr. Pálffy Miklós (+ 1679.) ezredes, főajtónálló és
pozsonyi főispán, (Ortelius Continuatus. II. k. Frankfurt. 1605.
XII. t. 6. sz.) ;
Io. Gr. Esterházy Pál első neje,
2720. sz. és
gr. Esterházy Orsolya:
(t 1681.) A hg. Esterházy-család fraknói várában levő s a kiál¬
lításon volt eredeti olajfestmény után. (Tört. életr. 1895. évf.
Hg. Esterházy Pál. 64. 1. L. még Tropheum Domus Estora¬
Siara. Bécs. 1700. 84. tábla.)