Stranica 128 [128]
XVI
XXV. n. 70. és Album hervorrag. Gegenstánde aus der Waffen¬
Sammlung. VIII. tabla, 2. szám.)
4. Gyalogsági paizs Mátyás király nevének kezdőbetüjével.
Vászonnal borított fából. Előbb a bécsi polgári fegyvertár tulaj¬
dona volt; az 1848-iki bécsvárosi tanács áprilisban a M. N.
Muzeumnak ajándékozta.
5. Thúry György (t 1571.) kanizsai kapitány pallosa. Török
eredetü. A medinai Mohamed készítménye. Hossza 103'/, cm.
A penge 92:/, cm. Szél. 6 cm. Eredetije a bécsi udv. gyüjt.
(Boeheim V. Album hervorragender Gegenstánde aus der
Waffen Sammlung. XXVIII. tábla, 1. ábra. Szendrei J. Hadt.
eml. 259. I. 842. szám.)
6. Gothikus buzogány, a xv. század második feléből ; ara¬
nyozva, vörös bőrrel borított nyéllel. Kubinyi Ferencz ajándé¬
kából a M. N. Muzeumban.
7. Tollas buzogány a xv. századból. Közönséges forma.
8. Csákány a xvi. sz
9. Kálmán győri püspök (1337—75.) kardja, a mesés egy
szarvú, vagyis a Xiphias hal orrából 1505 körül hihetőleg
Velenczében készült markolattal. A penge mindkét oldalán
aranynyal edzett fölirat van, egyik oldalon: COLOMANVS
EPS+, másikon: REX HVNGARIE+, mely utóbbi nyilván
arra vonatkozik, hogy apja, a magyar király, t. i. Róbert Károly
adta neki. A markolat és keresztvas vastagon van aranyozva.
A penge hossza 77 cm., a markolat 9:/, cm. Legnagyobb szél.
6:/, cm. Eredetije a bécsi udv. gyüjteményben. (Boeheim V.
Waffenkunde. 243. |. és Album hervorragender Gegenstánde
aus der Waffen-Sammlung d. a. Kaiserhauses. VII. t. 2. á.
Szendrei J. Hadtört. Eml. 263. I. 852. sz. Czobor B. Magyar¬
orsz. tort. eml. 7. fiiz. 134. 1.) ki
zo. Torna paizs a xvi. századból, pergamenttel áthuzott
ából. Mag. 133 cm. Szél. 50 cm. A bécsi udv. gyüjteményben.
Ferdinánd tiroli hg. tulajdona volt s az 1549-iki és 1557-iki
prágai magyar huszártornán használtatott. (Szendrei J. Hadtört.
ázad elejéről.
Eml. 118. t. 334. sz.)
XVI. TABLA.
Magyar dolmanyok a XV—XVI. századból.
(A hg. Esterhazy-csalad birtokában, a frakndi kincstárban.
Az Esterházyak Mátyás királytól és Olah Miklóstól a következő
leszármazási rend szerint örökölték a két dolmányt: Mátyás
király nagynénjét, a kormányzó nővérét, Hunyadi Marinát nőül
vette Argyesi Manzilla, ennek a fia volt Oláh Sztoján vagy
István, kinek fia volt Oláh Miklós (szül. 1493. + 1568.), előbb
zágrábi (1543—48.) és egri püspök (1548—53.), majd esztergomi
érsek (1553—68.), a leánya pedig, tehát Oláh Miklósnak a
nővére, Orsolya; Oláh Orsolyát előbb Császár Kristóf, aztán
volt lánzséri Császár Miklós, ennek a leánya Császár Orsolya,
Dersffy Ferencz főpohárnokmester és sárosi főispán neje,
Mágocsy Ferencznek az
kiknek leányát, Dersffy Orsolyát, e
s, a későbbi nádor vette
özvegyét 1611-ben Esterházy Mikló
nőül. A dolmányok tehát családi örökségkép szálltak Dersffy
Orsolyára s általa az Esterházyakra. ) ;
1—2. Mátyás király (+ 1490.) dolmánya, elől és hátul,
aranynyal átszőtt olasz brokátból. Az 1896-iki országos kiállításon
volt eredeti után. (V. ö. Masner Károly : Die Costüm-Aus¬
stellung im k. k. oesterr. Museum. 1891. Bécs, 1894. Taf. 2.
Arch. Ért. 1892. XII. 239. s köv. II.)
3—4. Oláh Miklós fiatalkori (1530.) dolmánya, ezüsttel
átszőtt perzsa brokátból, aranyos, Vörös és zöld rózsákkal,
palmettákkal. (Masner id. m. Taf. 11. Arch. Ert. 1893. XIII.
332333. |.)
XVII. TABLA.
Magyar viselet Matyas és a Jagellok korából.
(1480—1526.)
1—6. Alakok Thuréczi János itélémester krónikájának
1488-iki augsburgi kiadásából, u. m.: 1. Többszörösen elő¬
forduló vitéz, az ország zászlajával, sisakja salade ; 2. Gyula és
Verbulchu ; 3. Előkelő nő, háttérben sátorok Nándorfehérvár
ostroma képéről ; 4. Ifju, Nagy Lajos és V. László képe után ;
5—6. Király Martell Károly és Attila képe után.
7—8. Haller Pál (t 1530. végén Nagy-Szebenben) és
anyja, Haller Ruprechtné, a budai eredetű Müntzer Katalin.
A Haller grófok nemzetségkönyvéből ; készítette Haller Bertalan
1533—51. közt. (Boncz Ödön: A Haller grófok nemzetség¬
könyve. Turul. 1886. IV. k..105—123. 1.)
g. Magyar four 1515. körül. A Weiszkunigból a Mária
osztrák főhgnő kezét kérő magyar követség egyik alakja után.
(Jahrbuch J. Kunsthist. Samml. VI. k. 385. 1.)
10—II. Magyar főurak 1512-ben. A «Triumph des Kaisers
Maximilian I. Bécs. 1883 - 84.» 39. lapja után.)
XVIII. TÁBLA.
Magyar viselet a XVI. századból.
1. Magyar four hadi viseletben, a xvi. század második
harmadában. Telegdy István (} 1514) kincstárnoknak a telegdi
templomban levő siremléke alapján. Telegdy még életében
(1505) emelt magának és utódainak ugyanitt egy czímeres sir¬
emléket, melylyel szemben van a templom falába befalazva a
másik, mely Telegdyt csaknem életnagyságban ábrázolja. Ez
utóbbit fia, az 1526—go körül szerepelt Miklós, vagy leányai és
vejei, Katalin (t 1547), somlyai Báthory István (t.1534) erdélyi
vajda neje, Orsolya, nagyfalusi Bánffy Miklósné és Fruzsina,
Artandy Pál (lefejeztetett 1530) neje emelhették a Dózsa által
kegyetlenül kivégzett kincstárnoknak. Megjegyzendő, hogy úgy