Stranica 126 [126]
OCR
8. Magyar harczos Hunyadi János korábas Berekszdi Péter 1448-ki czimere után. L. 35. tábla, 1. sz. 9. Vasas lovas Hunyadi János korában. 10—II. Magyar király czimeres torna-öltözete a xv. század derekán. Az aranygyapjas rend lovagjainak 1430—1461. között készült albumából, mely a párisi arzenál könyvtárában őriztetik. (Kiadta Lorédan Larchey : Ancien armorial éguestre de la toison d"or et de P Europe au 15-e siécle. 1890. Ennek alapján közölte a Turul 1892. évf. IV. 181.1. Millen. magy. tört. III. k. 503. A sisakdísz, mely az eredeti képen az Anjoukori patkót tartó struccfejből és két strucctollból áll, képünkön Hunyadi János 1453-ki bővített czimeréből vett sisakdíszszel helyettesíttetett. L. ezt Mill. magy. tört. IV. k. 121. I. Czobor B. Magyarorsz. tört. emlékei az ezredéves kiáll. 5. füz. 100. I. XVII. t.) I2. Apród a xv. század derekán, tabirruhában. Froissard krónikája után. XXIV. TÁBLA Magyar viselet a XV. században. 1. Magyar four vasöltözékben, Mátyás király korából. A gyulafehérvári székesegyházban levő, egyik oldalon a Hunyadiház gyürüt tartó hollós czimerével, másik oldalon kinövő farkassal s ezenkivül a későbbi időkben Hunyadi László nevével ellátott siremlék után. Boncz Ödön kétségbe vonja, hogy a siremlék Hunyadi Lászlóé volna (Arch. Ért. 1899. XIX. 97.), de akárkié voltis (a hollós czimer szerint mégis csak a Hunyadi-házból valóé volt): a tiszta gothikus vértezet, a golyóalakban kidomborodó mellvas, a mi miatt az alak tulságos karcsunak látszik, kétségtelen bizonyságul szolgál arra, hogy a több oda nem tartozó részből összeállított sirládának fedőlapja semmi esetre sem lehet gyöngysor váltja fel, a mi Hunyadi János korától kezdve rms idomokkal (kettős koczkasor sat.) is váltakozik ; a gyöngysor És a derék közti rész általában véve testhez simul (Weszerle VIII. 15, XI. 34, 6.), de mar Hunyadi Janos érmein is feltiinik (Weszerle VIII.), Mátyás aranyain pedig néha csaknem csalódásba ejt (Weszerle XI. 9., 12.) és gömbben, csörgőben végződő s az övről lecsüngő lánczsornak látszik az a derék és csipő közti bő redőzet, a mi a xv. század dereka táján divatozó tabir vagy tabarda nevü felöltőnek (J. XIII. tábla, 12. sz., 35. I, Goo {5 38. tabla, 2. sz.) volt a jellemző sajátsága. 3. Magyar főur teljes vasöltözékben Hunyadi Janos kormányzósága (1446—53.) idejében. Ifjabb Hunyadi János szörényi bánnak (+ 1440. vége felé) bátyja, a kormányzó által emelt s a gyulafehérvári székesegyházban levő siremléke alapján ; a turbánnal kériilcsavart strucctollas sisak Disznésy Miklós 1456-ki czimere után (I. 35. tábla, 2. sz.) A siremléken levő évszám cccc® XXXII.» azaz «anno. dni. m 5 EEC XXX) AZAZ szerint ifj. Hunyadi J. 1434-ben halt meg, de ez talán m életben volt, életben levőnek mondja I. Ulászló egy 1440. aug. 9. Budán kelt oklevelében (Teleki J. Hunyadiak kora. X. k. 89—92.), de csakhamar azután — nyilván a török elleni harcz alatt kapott sebeiben (I. u. o. 90. 1.) — meghalt. A siremlék id. Hunyadi Jánosnak már kormányzósága idejében, tehát 1446-—506. közt készült. 4. Hajadon a xiv. század vége felé. A háromszékmegyei gelenczei templomban levő falfestmény után. (29. tábla, 1. sz.) 5—6. Ifju és leány, a xv. század dereka táján, a burgundczikkét Arch. Ért. 1899. XIX. 31. 1. A németektől «Kugelbrust»nak nevezett mellvas korára nézve V. ö. Bceheim W. Waffenkunde. 93—94. 1.) 2. Fouri viselet közt. Lászlónak I. Ulászló, Hunyady János, V. László és Mátyás király aranyain levő képe után (V. 6. Weszerle táblái. Tab. VII. 12, VIII. 1—2, 13, 15—16, XI. 3—4, 6, 9—10, 12.) ; helylyel-közzel előjön II. Ulászló aranyain is, de ezeken már Sz. László alakjának egy újabb tipusával váltakozik. Az aranyakon különben kétféle dolmány különböztethető meg ; egyik, mely az 1419-ben festett 1440—1500. Szent ér-s derékban széles övvel van átkötve, az övön felüli része testhez álló, az övön alól bő és redős (L. 34. tábla, 5. sz., Weszerlénél I. Ulászló aranya Tab. VII. 9., 11., Mátyás aranya Tab. XI. 1.); másikat a szebeni 1445-ki oltárkép térdelő alakján (37. tábla, 5. sz.) látjuk s áll egy csipőig érő rövid és szük felső dolmányból, alján a csipőre csusztatott övvel, meg egy hosszabb s bő és redős alsó dolmányból (34. tábla, 6. sz.) I Ulászló előtt egy széles sáv (talán prémszegély) választja el a felső és alsó dolmányt ; I. Ulászlótól kezdve a sávot egyszerü vagy kettős 7. Magyar viselet a xv. század elején. A kassai dom szentségházának czimere után. (35. tábla, 3. sz.) 8. Mátyás király. (A bécsi udv. dombormű s a londoni Corvin-Codex után, kiegészítve a Turóczi gyűjteményben levő krónikájának augsburgi kiadásában közölt Mátyás-képről. L. Mill. magy. tört. IV. k. 288., 186. és 178. I. 9. Olasz tudós Mátyás udvarában. A thorni Corvin-Codex (Naldi : De laudibus Aug. Bibl.) czimlapja alapján. (Tört. életr. 1894. Corvin János 62. ]. Mill. magy. tört. IV. k. 534. 1.) ro. Magyar four a gyulafehérvári székesegyházban levő és Hunyadi Jánosnak tulajdonított siremlék alapján. A siremlékről több rajz jelent meg, dea hely sötét és hozzáférhetlen volta miatt pontosnak egyik sem tekinthető; Cserna Károly rajzát ]. Mill. magy. tört. IV. k.. 158. I. Varju Elemérét Arch. Ért. 1899. XIX. 33., Boncz Ödönét u. o. 106. 1. Boncz Ödön id. h. 97—110. |. azt vitatja, hogy a Hunyadi-János féle sirkő sokkal későbbi, valami 120—160 évvel állították a nagy kormányzó halála után s nem is az ő, hanem valamely a xvi. század második felében élt erdélyi előkelő ur emlékére, a különben is későbbi JOHANNES HVNYADI GRVINo megjelölés tehát hamis. Hogy a siremlék sok hányatáson és viszontagságon ment keresztül, azt épen Boncz Ö. ur czikke tanusítja s ezért kérdés tárgyát képezheti, vajjon a sirláda fedőlapja, mely az elhunyt
