Stranica 126 [126]
8. Magyar harczos Hunyadi János korábas Berekszdi
Péter 1448-ki czimere után. L. 35. tábla, 1. sz.
9. Vasas lovas Hunyadi János korában.
10—II. Magyar király czimeres torna-öltözete a xv. század
derekán. Az aranygyapjas rend lovagjainak 1430—1461. között
készült albumából, mely a párisi arzenál könyvtárában őriztetik.
(Kiadta Lorédan Larchey : Ancien armorial éguestre de la toison
d"or et de P Europe au 15-e siécle. 1890. Ennek alapján közölte
a Turul 1892. évf. IV. 181.1. Millen. magy. tört. III. k. 503.
A sisakdísz, mely az eredeti képen az Anjoukori patkót tartó
struccfejből és két strucctollból áll, képünkön Hunyadi János
1453-ki bővített czimeréből vett sisakdíszszel helyettesíttetett.
L. ezt Mill. magy. tört. IV. k. 121. I. Czobor B. Magyarorsz.
tört. emlékei az ezredéves kiáll. 5. füz. 100. I. XVII. t.)
I2. Apród a xv. század derekán, tabirruhában. Froissard
krónikája után.
XXIV. TÁBLA
Magyar viselet a XV. században.
1. Magyar four vasöltözékben, Mátyás király korából.
A gyulafehérvári székesegyházban levő, egyik oldalon a Hunyadi¬
ház gyürüt tartó hollós czimerével, másik oldalon kinövő farkassal
s ezenkivül a későbbi időkben Hunyadi László nevével ellátott
siremlék után. Boncz Ödön kétségbe vonja, hogy a siremlék
Hunyadi Lászlóé volna (Arch. Ért. 1899. XIX. 97.), de akárkié
voltis (a hollós czimer szerint mégis csak a Hunyadi-házból
valóé volt): a tiszta gothikus vértezet, a golyóalakban kidom¬
borodó mellvas, a mi miatt az alak tulságos karcsunak látszik,
kétségtelen bizonyságul szolgál arra, hogy a több oda nem tartozó
részből összeállított sirládának fedőlapja semmi esetre sem lehet
gyöngysor váltja fel, a mi Hunyadi János korától kezdve rms
idomokkal (kettős koczkasor sat.) is váltakozik ; a gyöngysor És
a derék közti rész általában véve testhez simul (Weszerle VIII.
15, XI. 34, 6.), de mar Hunyadi Janos érmein is feltiinik
(Weszerle VIII.), Mátyás aranyain pedig néha csaknem csaló¬
dásba ejt (Weszerle XI. 9., 12.) és gömbben, csörgőben végződő
s az övről lecsüngő lánczsornak látszik az a derék és csipő közti
bő redőzet, a mi a xv. század dereka táján divatozó tabir vagy
tabarda nevü felöltőnek (J. XIII. tábla, 12. sz., 35. I, Goo {5
38. tabla, 2. sz.) volt a jellemző sajátsága.
3. Magyar főur teljes vasöltözékben Hunyadi Janos kor¬
mányzósága (1446—53.) idejében. Ifjabb Hunyadi János szörényi
bánnak (+ 1440. vége felé) bátyja, a kormányzó által emelt s a
gyulafehérvári székesegyházban levő siremléke alapján ; a tur¬
bánnal kériilcsavart strucctollas sisak Disznésy Miklós 1456-ki
czimere után (I. 35. tábla, 2. sz.) A siremléken levő évszám
cccc® XXXII.» azaz
«anno. dni. m ¬
5 EEC XXX) AZAZ
szerint ifj. Hunyadi J.
1434-ben halt meg, de ez talán m
életben volt, életben levőnek mondja I. Ulászló egy 1440. aug. 9.
Budán kelt oklevelében (Teleki J. Hunyadiak kora. X. k.
89—92.), de csakhamar azután — nyilván a török elleni harcz
alatt kapott sebeiben (I. u. o. 90. 1.) — meghalt. A siremlék
id. Hunyadi Jánosnak már kormányzósága idejében, tehát
1446-—506. közt készült.
4. Hajadon a xiv. század vége felé. A háromszékmegyei
gelenczei templomban levő falfestmény után. (29. tábla, 1. sz.)
5—6. Ifju és leány, a xv. század dereka táján, a burgund¬
czikkét Arch. Ért. 1899. XIX. 31. 1. A németektől «Kugelbrust»¬
nak nevezett mellvas korára nézve V. ö. Bceheim W. Waffen¬
kunde. 93—94. 1.)
2. Fouri viselet közt. Lászlónak
I. Ulászló, Hunyady János, V. László és Mátyás király aranyain
levő képe után (V. 6. Weszerle táblái. Tab. VII. 12, VIII. 1—2,
13, 15—16, XI. 3—4, 6, 9—10, 12.) ; helylyel-közzel előjön
II. Ulászló aranyain is, de ezeken már Sz. László alakjának egy
újabb tipusával váltakozik. Az aranyakon különben kétféle dol¬
mány különböztethető meg ; egyik, mely az 1419-ben festett
1440—1500. Szent
ér-s derékban széles övvel van átkötve, az övön felüli része test¬
hez álló, az övön alól bő és redős (L. 34. tábla, 5. sz., Weszer¬
lénél I. Ulászló aranya Tab. VII. 9., 11., Mátyás aranya Tab.
XI. 1.); másikat a szebeni 1445-ki oltárkép térdelő alakján
(37. tábla, 5. sz.) látjuk s áll egy csipőig érő rövid és szük felső
dolmányból, alján a csipőre csusztatott övvel, meg egy hosszabb
s bő és redős alsó dolmányból (34. tábla, 6. sz.) I Ulászló előtt
egy széles sáv (talán prémszegély) választja el a felső és alsó
dolmányt ; I. Ulászlótól kezdve a sávot egyszerü vagy kettős
7. Magyar viselet a xv. század elején. A kassai dom szentség¬
házának czimere után. (35. tábla, 3. sz.)
8. Mátyás király. (A bécsi udv.
dombormű s a londoni Corvin-Codex után, kiegészítve a Turóczi
gyűjteményben levő
krónikájának augsburgi kiadásában közölt Mátyás-képről. L.
Mill. magy. tört. IV. k. 288., 186. és 178. I.
9. Olasz tudós Mátyás udvarában. A thorni Corvin-Codex
(Naldi : De laudibus Aug. Bibl.) czimlapja alapján. (Tört. életr.
1894. Corvin János 62. ]. Mill. magy. tört. IV. k. 534. 1.)
ro. Magyar four a gyulafehérvári székesegyházban levő és
Hunyadi Jánosnak tulajdonított siremlék alapján. A siremlékről
több rajz jelent meg, dea hely sötét és hozzáférhetlen volta
miatt pontosnak egyik sem tekinthető; Cserna Károly rajzát
]. Mill. magy. tört. IV. k.. 158. I. Varju Elemérét Arch. Ért.
1899. XIX. 33., Boncz Ödönét u. o. 106. 1. Boncz Ödön id.
h. 97—110. |. azt vitatja, hogy a Hunyadi-János féle sirkő sokkal
későbbi, valami 120—160 évvel állították a nagy kormányzó
halála után s nem is az ő, hanem valamely a xvi. század második
felében élt erdélyi előkelő ur emlékére, a különben is későbbi
JOHANNES HVNYADI GRVINo megjelölés tehát ha¬
mis. Hogy a siremlék sok hányatáson és viszontagságon ment
keresztül, azt épen Boncz Ö. ur czikke tanusítja s ezért kérdés
tárgyát képezheti, vajjon a sirláda fedőlapja, mely az elhunyt