Page 124 [124]
OCR
XII vértezettel. (V. ö. Viollet le Duc: Dictionnaire raisonné du mobilier. Paris, 1872. V. 240., a fejtakaré alakját |. u. o. 246. I. — Beeheim Waffenkunde. Bécs, 1890. 130. és 133. |.) Io. IV. Béla korabeli magyar four a pécsi dombormiivek és a Reimchronik leirása után rekonstrudlva. (L. 19. t. 3., 5. Szöveg 73—74. |.) 11. Magyar király a xm. században. Rekonstrualva II. Endre pecsétje után. (Mill. magy. tort. II. k. 377., 399. I.) 12—13. Tótországi herczeg és herczegné. A cividalei Gertrud-codex Sz. Pétert s előtte térdelő fejedelmet és fejedelemnét, minden valószínüség szerint Endre tót és dalmát herczeget s nejét Meráni Gertrudot ábrázoló képe után. (A kép pontos szines másolatát lásd Mill. magyar tört. II. k. 376. 1. A cividalei codex ismertetését 1. Csontosi Jánostól Magyar u. o. 1882. évf. 176. s köv. II. Korára nézve azonban v. ö szöveg 70. s köv. II.) I4. Magyar király a xi. század derekán. V. István ifjabb király 1257-iki oklevelének pecsétje után. (L. 22. tábla, 4. sz.) VIN TÁBLA Magyar viselet az utolsó Árpádok és az Anjouk alatt. 1. XIII. századbeli lovag. (La chevalerie et les Croisades után. ) 2. Magyar főur hadi viseletben László somogyi ispán 1236-iki pecsétje után. (Arch. Ért. 1877. XI. 257. I.) 3. xii. századbeli kardhordó. 4— 5. Keleties jellegü olasz viselet után rekonstruált magyar viselet (hajadon és ifju) a xin—xiv. században. Mindkét alak Vecellio után (Habiti antichi et moderni. 1859-iki párisi kiad. I. k. 45. és 44. 1.) A férfialakra megjegyzi Planche, hogy a xin. századbeli olasz viseletnél Vecellio és Bonnard metszetei nem nélkülözhetők, bár az adatok nem egészen hitelesek. (J. R. Planche : A Cyclopedia of Costume. London, 1879. II. k. 95. és 72. 1. közölt rajzok után.) 6—8., 10. Olaszos viselet a xiv. század dereka táján. Tommaso da Modena 1342—58. körül a trevisoi Sta Margherita egyház számára készített és Sz. Orsolya legendáját ábrázoló freskójáról a két apród, midőn Sz. Orsolya fogadja Gerasina siciliai királynét, azután a pogány angol-szász királynak a ker. britt királyhoz küldött követségéből egy férfi és karvalyt tartó apród. vannak. (Lásd Julius von Schlosser : Tommaso da Modena und die altere Malerei in Treviso. A «Jahrbuch der Kunsthist. Sammlungen d. a. Kaiserhauses». Bécs, 1898. XIX. kötetében, 240—284. |. Az egyes alakokat |. u. o. 270. I. XXIX., tabla 1. és 268. |. XXVIII. tabla 2. sz. a.) g. Anjoukori viselet. (V. 6. 32. tabla 7. sz.) ro. Olasz viselet a xiv. század második feléből. (Planche : A Cyclopeedia of Costume. II. k. 95. I.) MAGYARAZATA: Ix. TABLA. Magyar és kun viselet Nagy Lajos király korában, a XIV. század derekán. (Valamennyi kép kisebb-nagyobb módosítással az 1357-ben készült bécsi Képes Krónikából van átvéve. A krónika eredetije a bécsi udvari könyvtárban van, Bicsérdy János által készített másolata a M. N. Muzeum könyvtárában. V. ö. szöveg 93. S köv. II. A képek festőiről I. Pulszky F. Magyarország Archzologidja. Budapest, 1897. II. k. 222—226. 1.) A. (Felső sor.) 1. Erzsébet királyné, Nagy Lajos anyja. (A 7o-ik levél azon miniature-je után, hol Erzsébet öt fiával együtt van ábrázolva.) 2. Apród. (Sz. István születése. 19-ik levél.) 3. Kun vitéz. 4. Nagy Lajos király. (A czimkép után, melynek fényképét közölte a Czobor Béla által szerkesztett s Gerlach és Schenck által kiadott a Magyarország történeti emlékei az ezredéves orsz. kiállításons cz. munka, 5. füz. go. |.) 5—6. Nagy Lajos testőrei. (A czimkép után. A sisakdísz, a crista, olaszos. Egy ilyen aranyozott bronz sisakdíszszel ellátott sisak — celata a turini kir. fegyvertárban. Lásd A. Angelucci: Catalogo della Armeria reale. Torino, 1890. 169. I.) 7. Előkelő harczos, korszovágy dolmányban, sisakján föl s alá csapódó lélekvassal. (Mintául szolgált a krónika 14-ik levelének hátsó lapján levő és San-Severinoi Deodatust ábrázoló = ain miniature, mig a paizs alakját I. a 21-ik levélen, Sz. Istvan fegyverhordéja kezében.) B. (Alsó sor.) (A czimkép után.) 3. Erzsébet királyné, mint hajadon a Róbert Károlylyal való menyegzőjét ábrázoló kép után s 4. u. o. kürtös. (70-ik 1—2. Főurak Nagy Lajos udvarában. levél első lapján.) 5. Fölnyergelt ló tornanyereggel. (Sz. István lova a Kean legyőzetését ábrázoló képen. 21. levél.) X. TÁBLA. (Folytatás.) A. (Felső sor.), Vadász a Hunor és Magyar vadászatát ábrázoló kép után. (Képes Kr. 3-ik levél.) 2. Aguila János, a vasmegyei martyianczi templon szentélyében levő térdelő képe után ; az előtte levő mondatszalagban a következő fölirattal : «Omnes. s(anc)ti. orate. p(rojme. Johanne. Aquila. pictore.» Azaz mindszentek, imádkozzatok értem, Aquila Janos festdért ; a templom épült 1392-ben, «per manus Johannis Aquile de Rakespurga oriundi.« (Rómer Fl. Régi falképek. II. tabla, 5. sz. a. a 12. lapon, a hol a kép hibásan velemérinek van. mondva, |. 45—46. |. ; Veleméren csak paizsa és térdelő alakjának nyomai vannak- |. 16. |.) 3—5. Vezér, királyi zászlótartó és előkelőbb harezos.
