Oldal 122 [122]
SZINES TÁBLÁK
A. (Felső sor.) 1—5. Honfoglaláskori harczosok : i. m.
csapatvezetők, hadnagyok (1—4.) és fejedelem (5.) oroszlán¬
bőrkaczagánynyal (vy. 6. 26. 1.), a nagy-szentmiklósi edény
vitéze (4. tábla, 2.) után rekonstruált pikkelyes pánczélzattal,
csakhogy alján a honfoglaláskori leletekből ismert csüngőkkel
van ellátva (v. ö. 51, 86, 87.1.), a kard és tegez elhelyezési módjára
lL, ao Wola, i. az ijj alakját u. o., a honfoglaláskori kard
idomat I. 11. táblán, a paizs alakját I. 17. sz. 5. V. 6. még u. o.
a többivel, a csizmát I. 11. Basilius görög császár képén 17. t.
3. sz., a kengyelformat |. 12. táblán. A lószerszámra |. a dél¬
oroszországi v—vi. századbeli hunn-szarmata fejedelem képét
SZ.
4. tabla 1. sz. a. s a Szasszanidakori királyok képeit 13. t. 6;
14. t. 1. A befont lósörényre I. a nagy-szentmikldsi vitézt 4. t. 2.,
a befont és gyakran sallangos Idfarkra 4. t. 1—2. ; 13. t. 6. ;
17. t. 8. A lófarkas boncsok használatát nem ugyan a magyarok¬
ról, hanem a honfoglalékkal vérrokon bolgérokrél említik.
B: (Alsó sor.) 1. Alsébbrangu harczos a kaukázusi burkaval
azonos gubaban. 2. Fejedelem. (V. 6. Felső sor 5. sz.)
3—4. Alsébbrangu harczosok, a csészealaku alacsony kerek
sisakot I. 14. t. 4. sz., az ősi szkitha-siiveg vii—vin. századbeli
altaji turk változatát I. 4. tabla, 6—7. sz. a., a Képes Krónika
sz. (V. 6. XII. t.) nálunk egész a xiv. század derekáig fenn¬
maradt, sőt valószinüleg még tovább is.
5. Közönséges paraszt, alföldi kaczagányban. 6. Harczos
kun süveggel, gallér nélküli szürrel, melynek díszítésében a
népies magyar virágok Szasszanidakori motivumokra vezethetők
vissza. V. ö. IV. tábla. B. sor.
IN, TONBION.
Honfogialaskori magyar ékszerek.
A Magyar N. Muzeumban levő eredetiek után. (V. 6. Hampel J.
A honfoglalási kor emlékei. Budapest. 1896. Arch. Ért. XIII. 1893.
312323.)
A. 1. A galgóczi (Nyitra m.) ezüst lemez, siiveg- vagy tegez
(tarsoly-) dísz. (L. Hampel 28—3o. |.)
2. A szolyvai (Bereg m.) eziistlemez, aranynyal futtatva,
hátlapján csikószörből készült nemez maradványaival. Lehoczky
T., kia szolyvai sirt 1870. fölásatta, a lemezt a holttest fejénél
találta, tehát kétségtelenül süvegdísz volt. (Arch. Ért. 1870. III.
k. 201. és 1886. VI. 370. Bereg m. monogr. 111. |. Hampel
TAG. NA IL)
3. Ezüst boglar, aranyozva, lószerszámdísz.
4. Filles boglar a pilini (Nógrád m.) leletből, aranyozott
ezüstből ; lószerszámról csüngött le. (Hampel 13. 1. 1—2.)
5. Aranyozott eziistlemez a pilini leletből, szijvégrdl.
(Hampel 13. I. 6—7.)
6. Szijvég aranyozott ezüstből, a törteli (Pest m.) leletbdl.
(Hampel 147. I. 8.)
7. Boglar aranyozott ezüstből, a bene-pusztai (Pest m.)
leletből, lószerszámdísz. (Hampel 32. I. 2—3.)
MAGYARAZATA.
8. Aranyozott ezüstlemez, Jankovich gyűjteményéből.
(Hampel 153. I. 4.)
9. Ezüst fülbevaló a galgóczi leletből. (Hampel 27. 1.)
ro. Csat, ezüstből, aranyozás nyomaival, a verebi (Fejér m.)
leletből. (Hampel 45. |. 5.)
rx. Ezüst lemezke aranyozott ezüstből, a benei leletből,
lószerszámról. (Hampel 32. I. 8.)
12. Aranylemezke a nagy-teremiai (Torontál m.) leletből,
ruhadíszítmény. (Hampel 93 . I. 26—28.)
13. Kerek boglár lószerszámról, aranyozott ezüstből.
14. Csüngő díszítmény aranyozott ezüstből, a nagy-kiiriii
(Heyes m.) leletbdl, ruhaszegélyrél. V. 6. III. tabla, A. 5.
(Hampel 88. 1. 4.)
15. U. a. a tomorkényi leletből. (Hampel J. 153. |.
14—15.)
16. Boglér aranyozott ezüstből, a nagy-kürüi leletbdl.
(Hampel 88. I. 11.)
17. Csörgő sárgarézből, a székesfejérvári leletből, lószer¬
számról. (Hampel 117. I. 39.)
18. Lemezke, (Hampel 157. I. 4.)
19. Csüngő lemezke ezüstből, a gödöllői (Pest m.) lelet¬
ből, ruhadíszítmény. (Hampel 51. |. 6.)
20. Kerek boglár, érczkeverékből. (Hampel J. 153. 1.
jú ÉS 1-2)
az. Szijvégről való lemez ezüstből, niellozás nyomaival, a
bene-pusztai (Pest m.) leletből. (Hampel J. 32. I. 1.)
22. Szíjvég aranyozott ezüstből, a pilini (Nógrád m.) lelet¬
bol. (Hampel J. 13. |. 13.)
Magyar népies és Szasszanidakori viragdiszités.
(Huszka J. A székely haz cz. művéből átvéve.)
y
B. 1—19. Magyar virágok, szür- és subadíszítés. r—16.
Perzsa virágdíszítés Szasszanidakori emlékekről. (V. ö. Szöveg
46. 1.)
V. TABLA.
Arpadkori magyar viselet.
A, (Felső sor.) 1—3. Egy alsóbb rendű és két előkelőbb
harczos rekonstruált alakja. Az 1-s6 az alföldi népviselet kecske¬
bőrbül készült kaczagányával van feltüntetve, csakhogy a kacza¬
gány ki van varrva s a mellen boglárokkal ellátva. A kezében
levő csákány árpádkori leletek után van másolva. A 2-ik harczos
öltözete egészben véve szt. István kortársa, II. Basilius görög
császár képe után készült (I. 17. tábla, 3. sz.) ; a kezében levő
csatabárd eredetije a M. N. Muzeumban van, találták xu—xiu.
századbeli fegyverneműekkel együtt Erdőtelken (Heves m.). Az
orrvédő vas nélküli hegyes sisak az Arpádok korabeli orosz
miniaturekön fordul elő. (L. Schlumberger G., Un empereur
byzantin. Paris. 1890.)
4. Szt. István, fején a Szilveszter-féle koronával (v. ö. VI.