Stranica 463 [463]
OCR
rikus, részint pedíg egyszerűen magyarázó modorban, rendszerint freskó- vagy közép kori miniatűr-stílben kívántuk ékesiteni az egyes fejezeteknek külön, önálló lapokon kiképzett czímét, Ezenkívül a 19 fejezet kezdő- és záró- sszem tehát 38) lapjar szintén a szé veg tartalmával kapcsolatos szines képecskékkel diszitettiik. Ezek közt történelmi jele netek és tájképek, dísztárgyak és emlékek, műalkotások és sírleletek — stilizált vagy dekoratív összeállításokkal váltakoznak. E fejezetkezdő- és záró-képek közé öt képecskét a Bécsi Képes Krónikából is fel vettünk. E rendkívüli becsű eredeti középkori diszmiinek legnagyobb részt Attilát, Árpádot, a honfoglaló vezéreket és az Árpád-család tagjait, ezek tetteit és viszontagságait ábrázoló naiv és mégis életteljes, szintén ú képecskéivel azonban külö nősen a szöveget ékesítettük, a melynek illető helyeit különben a vonatkozó képek, szobrok és más műtárgyak, emlékek és sírleletek válogatott, nagyobb részt szintén színes másolataival is kivantuk illusztrálni. A szövegképeket az egész lapra terjedő műmellékletek egészítik ki, melyek jelesebb művészeink történelmi és egyházi képeinek, falfestményeinek, Be edad I szobormiiveinek s az Arpddokat ábrázoló szintén Ezek mellé sorakozik az «Arpad nemzetségérdl» szóló fejezetet kiegészítő két leszármazási tábla, melyek egyike Árpád fiágának, másika leányági örököseinek leszár mazását tünteti föl; [ovábbá egy történelmi térkép, mely Európát a honfoglalás korában ábrázolja. E három melléklet szintén a mű betűivel szedetett. Végül a szövegen kívüli mellékletek közé tartozik a mű első, Árpádról és koráról szóló főrészét magyarázó 20 (köztök hat darab kettős) codexlap-hasonmás is, melyek közül csupán a Béla király Névtelen jegyzőjének művéből vett, s Árpád ZENET fp sleet a leg P álló három darab ismeretes; a többi, Arpad nm fát [I Bete vA élete és kora történeté gi g kútforrásaiból: görög, perzsa XIII
