Stranica 463 [463]
rikus, részint pedíg egyszerűen magyarázó modorban, rendszerint freskó- vagy közép¬
kori miniatűr-stílben kívántuk ékesiteni az egyes fejezeteknek külön, önálló lapokon
kiképzett czímét,
Ezenkívül a 19 fejezet kezdő- és záró- sszem tehát 38) lapjar szintén a szé¬
veg tartalmával kapcsolatos szines képecskékkel diszitettiik. Ezek közt történelmi jele¬
netek és tájképek, dísztárgyak és emlékek, műalkotások és sírleletek — stilizált vagy
dekoratív összeállításokkal váltakoznak.
E fejezetkezdő- és záró-képek közé öt képecskét a Bécsi Képes Krónikából is fel¬
vettünk. E rendkívüli becsű eredeti középkori diszmiinek legnagyobb részt Attilát,
Árpádot, a honfoglaló vezéreket és az Árpád-család tagjait, ezek tetteit és viszontag¬
ságait ábrázoló naiv és mégis életteljes, szintén ú képecskéivel azonban külö¬
nősen a szöveget ékesítettük, a melynek illető helyeit különben a vonatkozó képek,
szobrok és más műtárgyak, emlékek és sírleletek válogatott, nagyobb részt szintén
színes másolataival is kivantuk illusztrálni.
A szövegképeket az egész lapra terjedő műmellékletek egészítik ki, melyek
jelesebb művészeink történelmi és egyházi képeinek, falfestményeinek, Be
edad I
szobormiiveinek s az Arpddokat ábrázoló
szintén
Ezek mellé sorakozik az «Arpad nemzetségérdl» szóló fejezetet kiegészítő két
leszármazási tábla, melyek egyike Árpád fiágának, másika leányági örököseinek leszár¬
mazását tünteti föl; [ovábbá egy történelmi térkép, mely Európát a honfoglalás
korában ábrázolja. E három melléklet szintén a mű betűivel szedetett.
Végül a szövegen kívüli mellékletek közé tartozik a mű első, Árpádról és korá¬
ról szóló főrészét magyarázó 20 (köztök hat darab kettős) codexlap-hasonmás is,
melyek közül csupán a Béla király Névtelen jegyzőjének művéből vett, s Árpád
ZENET fp sleet
a leg P álló három darab ismeretes; a többi, Arpad
nm fát [I Bete vA
élete és kora történeté gi g kútforrásaiból: görög, perzsa
XIII