Stranica 449 [449]
OCR
Fraknói FELÉRE Maria, V. István ok ji i 2711323. B. Sz. 8 ja lenyomatban. 1900. Mijatovié Cedomil. Ki volt Iona, I. Uros, szerb fejedelem neje? A Tetopis Matice Srpske nyomán Száz. 1905. Pór Antal. Rénold ee a fee gonyi-család őse. Tur. VII. Wertner Bile Kicsedi "Alhez bán. 78. Száz. 1900. 771 Sola Aton acai bán. 1272—76. 1902. 678. Por _ Antal. Jakab, Osl bán fia és IV. László hű embere). Tur. sad ermer Mór. Az első havasalföldi j0—T300. Száz. 1901. 673—9o. IV. v. KUN LÁSZLÓ. 1272— 1290. Szabó Károly. IV. Kún László. "Történelmi Életrajzok. Bpest, 1886. Weriner Mór. V. István és IV. László itinerariuma. A zágrábi Vjestnik-ben. 1902— 1503. IV. és V. Póti 2. jel Joh. Chr. tische Aufki Histor.-diplomairungen fie Stephans V., nigs von Ungarn. To 1272. und die ersten gametes Tieetirde, be Te maners. Zeitschr. von und für Ungarn. II. 1802. 161. Kaplony mester. 1V. László nevelőjérőll Tur. Engel. ETET dési Kümaniers Glaubensbekenntniss und die a ünge ee Moldau. Neues ungar. Magazin. iL 1277. évi fohivatalnokok : TT in 129, 1. £) Alfonz. Ungarns _innere Verte unter AOG. 65 83. 189. V. 6. Huber V. István alatt em dupes Redlich Oskar. Die Anfénge Rudot . Inst. fiir Sst: Gesch.forsch. Rudolf v. Habsburg. 1902. sztrák szövetkezés kezdetei 9. 357. Lorenz Ottokar. pe niech ey im 13. und 14. Jahrhundert II. Dudik Beda. Mahrens cine Gesch. X. köt. 1197—1306. Brünn, 1883. Zeissberg H. Rudolf v. Habsburg ui Staatsgedanke. Festschrift zur 600 ithe “Gedenkfeier des Hauses Habsburg. Bécs, 1882. Lindner Theodor. Deutsche Gesch. uaa Glan Ie Cl eam 8. Gesch. . 230. Steinherger Alfons. Rudolf v. Habsburg und Aibrecht I. Regensburg, 1907. Por Antal. A Reimchronik magyar vonatkozású hírei. r253—1g09. Sz: 711—17. Huber Alf. Die steirische Reimchronik ete. MIÖG. IV. 1883. 41. A diirnkruti csata forrásai : Paulernál. II. ie Jakob. Kritische Bemerkuneen ae fen Quellen der Geseh. Rudolfs von Habsburg. Jena. Dissert. 189; Huemer Joh. Neuer eT suf ue penlaent am Marchfeld. AOG. Jaksch, Ein Gedicht auf die Schlacht aa Marchfeld pe Kiirnten. Carinthia. 77. 1887. 46—. Brash Rudolf von Habsburg und die Schlacht bei Diirnkrut an der roe Jubileumsschrift. Bécs, 18; Schilling Lajos. A morvame: közet. 1278. Tudori értek. Eee Stein 1878. Kápolnai P. Istv. A morvamezei csata. L. A. K. 188. Becker R. Die Schlacht bei Diirnkrut. Organ des militürwiss. Vereins 1 Wien. Busson A. Der Krieg von 1278 OG. ti. i Koh! & Di ated Sip, DEC, Sehlacht auf dem “Tails E. Entvieklung des KriegsESR [ét » 119.739. A diirn Soós El A morvamezei csata. 1 a Es ún sé ep (tettes nyomán.) Delbrück Hans. Gesch. der Ki KriegsKunst im Rahmen der politischen Geschichte. Il. köt. 1906. Pfalz A. Die Schlacht bei Dürnkrut 1278. Mit on a Wien, 1905. Man Simon. Die Chronik des Tare e tél Viz grosse militürisehe Ex pedition in die Motdau dos. ungar. Könige Tadislaus Cumanus sad reducendos Cumanos fugitives: Rumlinische Revue, 1887 Densusianu Ar. despre cronicarii rom ara. I. 445—454. (Mi 1. 569. si nofite ni. Rev. Critica Liramaros vm. beteledhadak közreműköin László korában IV. László és az egyház, Vv. Traknói. Magyarország öttetései sat, désével I " Graft R. Cardinal J. Gaetan Orsini, (Papst Nicolaus III.) Berl. 1905. Articuli Cumanorum. Az 1279. tényi gyűlésen hozott kin ti Constitutio regis de Cum: Mon. Arpad miez CM ea sne MTEFK. Pauler. IT. Hube. Antiquissimee KET) provincie Gnesensis. 72. 1. (Az 1279. évi budai zsinat.) saga János. A hódtavi csata 62 a atok Arnold, Magyar Sante borsodi hevesi (1280). I. 1868. Kún László megasst 25 185 ib 73. 165 Horvat István. öletéséről. Tudom. Vass Bertal. po László sírjáról : Száz. 1869. bye Bunyitai Vinee, | VEGHESZ nádor. foz jz g XIII. XIV. száza és 12 Pór Antal, Csák Máté. Bpest, 888. Ugyanő. Az Amadé (Omod ) nemzetségből származott nádorok. Tur. VII. MWeriner Mór. Mos. (Majs) nádor és családja. (1200—1400.) Száz. 1891. A Mathuesinai családról : FEKEMÉNy Babine sake Dezső. Tm Werner 1805. 9 És Puky. . qr. és rer. 1. Ugyanő. A mernzetség. Tar. 18. 29-31. és 187. ENDRE. Iván. [OSS Tsai az uta Arpád-király 75 1881. 359. Nolinend pee István gre vonatkozó 1290—I30L asz ir 1 Wertner. as Át család ai; as vi ól. U. o. 562. és Mircse hi Báró Nyáry, Albert Posthumus István és az estei dena. 1868. Vilmos. [eon Faginre rczegnek, III. Endre király ircse elétei ele Velenezéhen felfedezett végrendelet. Akad. Ért. Mircse, Venedig om got] Riickblick auf upsets und Croatien in den Zeiten der n bis zum Tode Ludwigs d. Grossen. Bécs. ore eammaerel 1878. és Száz. 1869. 59Frakndi síyjánakc, AT 389 MillerJak, Ferd, Dissertatio inaugur. hist. er le jure Andreae ad coronam. 1290-1293. ee 1782. Kein, Ay cosh Árpádházi Akad. Értek. T. 1876. ou) seein Junius, Az utolsó Árpád, Budap isfish igen, eae ee Engel Joh. Chr. Andreas JJ! des Venetianers, Kénigs yon Ungern erste drei Regierungsjahre. Zeitschr. von u. für Ungarn. 1802. 42. Huber Alfonz. Ungarns innere Verhiiltnisse unter Andreas. III. AÖG. 65. ki Klaié Vj. Subié Pál és fiat Mladen, Margalits. Repert. II. 598. Komáromi idrás. Dózsa Was és a Debreczéni-esalad, Tur. IX. 1. 67. Kandra Kabos, Ernye bán és fi Száz. Pór Antal, Köcski Sandor országa biró. Pór ain Th bazi ae te genere Os1). Tur. 1890. 172—4. Csánki Dezső. Az Ajnárdfiak. Száz. 1893. Wertner Mór. László erdélyi vajda nemzetsége. 1890. 721 a Avil, íLészló edly verde r291—1315. Erd. Muz. VIII. köt. 189r. Pér Antal. age István és Bogdrfia Marton. Sz: , Karácsonyi bias Eee ecole té történetéhez. S; oe 893. 512. és Tele 7678. JI. Endre J. oa cde elo x Kovachich ue ) dlicher és MIRK. 298. evi a törvények, Az Pauler-nal II. 583. és 745 ae irod. 1. Szabó Károly, Az 1290-iki ó-budai gyülés végzései. Száz. 1884. Szabó Károly. Wi Eade aay fogsága b 4: 97.V. 8. Pa 0. és Hul Schvarcz Gyula. A e efter felelőssége Aragoniában & Magyarorsziigban. Akad. Értek. T. X. köt Pór Antal. Az Repent kora. Mill. Tört. III. köt. 1895. (Bekezdés.) VIII. ae papa. 12941303. L. Drumann puonee: 185 5. pane Regist ae Vill Pauler. Knauz Nándor, Ladomér és Gergely érsek. aron; ren sui IL. Vv. Pauler. IL 8 Pór x. 1273-18: 121. et “Mon m. aN 8 56 Sehmandiner is kiadta Madiust. III. köt. ry Lipo korszak tört. sen kú Durrieu Emil. Les archives ange: i Char vines étude sur le reg Az urolss Árpád és az Anjou-ház. Ha Kéroly Marl rts pecsétje királyi czímével. Arch. Geen luipe, Ne Arpideke cs feat öeszeköttetései történetéhez. T.T. 1855. 761. Schipa Michelangelo. Gls ise tello Angi Napoli, 1892. V. 6. Por A. Száz. 1892. yom. Ovary Lipót A magyar Anjouk eredete. Akad. . sz. 189 Bradaska, Der Ki lis late Arpáden, Andreas III. oes EE i gym. progr.
