Stranica 449 [449]
Fraknói FELÉRE Maria, V. István
ok ji
i 2711323. B. Sz.
8 ja lenyomatban. 1900.
Mijatovié Cedomil. Ki volt Iona,
I. Uros, szerb fejedelem neje? A Tetopis
Matice Srpske nyomán Száz. 1905.
Pór Antal. Rénold ee a fee
gonyi-család őse. Tur. VII.
Wertner Bile Kicsedi "Alhez bán.
78.
Száz. 1900. 771
Sola Aton acai
bán. 1272—76. 1902. 678.
Por _ Antal. Jakab, Osl bán fia
és IV. László hű embere). Tur.
sad ermer Mór. Az első havasalföldi
j0—T300. Száz. 1901. 673—9o.
IV. v. KUN LÁSZLÓ. 1272— 1290.
Szabó Károly. IV. Kún László.
"Történelmi Életrajzok. Bpest, 1886.
Weriner Mór. V. István és IV. László
itinerariuma. A zágrábi Vjestnik-ben. 1902—
1503. IV. és V. Póti 2.
jel Joh. Chr.
tische Aufki
Histor.-diploma¬
irungen fie Stephans V.,
nigs von Ungarn. To 1272. und die
ersten gametes Tieetirde, be Te
maners. Zeitschr. von und für Ungarn. II.
1802. 161.
Kaplony mester. 1V. László nevelő¬
jérőll Tur.
Engel. ETET dési Kümaniers
Glaubensbekenntniss und die a ünge ee
Moldau. Neues ungar. Magazin. iL
1277. évi fohivatalnokok : TT in
129, 1.
£)
Alfonz. Ungarns _innere
Verte unter AOG. 65
83. 189. V. 6. Huber V. István alatt em
dupes
Redlich Oskar. Die Anfénge Ru¬
dot . Inst. fiir Sst: Gesch.¬
forsch. Rudolf v. Habs¬
burg. 1902. sztrák szövetkezés
kezdetei
9. 357.
Lorenz Ottokar. pe niech ey
im 13. und 14. Jahrhundert II.
Dudik Beda. Mahrens cine
Gesch. X. köt. 1197—1306. Brünn, 1883.
Zeissberg H. Rudolf v. Habsburg
ui Staatsgedanke. Festschrift
zur 600 ithe “Gedenkfeier des Hauses Habs¬
burg. Bécs, 1882.
Lindner Theodor. Deutsche Gesch.
uaa Glan Ie Cl eam
8.
Gesch.
. 230.
Steinherger Alfons. Rudolf v. Habs¬
burg und Aibrecht I. Regensburg, 1907.
Por Antal. A Reimchronik magyar
vonatkozású hírei. r253—1g09. Sz:
711—17.
Huber Alf. Die steirische Reimchro¬
nik ete. MIÖG. IV. 1883. 41.
A diirnkruti csata forrásai : Pauler¬
nál. II. ie
Jakob. Kritische Bemerkun¬
een ae fen Quellen der Geseh. Rudolfs von
Habsburg. Jena. Dissert. 189;
Huemer Joh. Neuer eT suf
ue penlaent am Marchfeld. AOG.
Jaksch, Ein Gedicht auf die Schlacht
aa Marchfeld pe Kiirnten. Carinthia. 77.
1887. 46—.
Brash Rudolf von Habsburg und
die Schlacht bei Diirnkrut an der roe
Jubileumsschrift. Bécs, 18;
Schilling Lajos. A morvame:
közet. 1278. Tudori értek. Eee Stein
1878.
Kápolnai P. Istv. A morvamezei
csata. L. A. K. 188.
Becker R. Die Schlacht bei Diirn¬
krut. Organ des militürwiss. Vereins 1 Wien.
Busson A. Der Krieg von 1278
OG. ti.
i
Koh! & Di
ated Sip, DEC, Sehlacht auf dem
“Tails E. Entvieklung des Kriegs¬
ESR [ét » 119.739. A diirn¬
Soós El A morvamezei csata.
1 a Es ún sé ep (tettes nyomán.)
Delbrück Hans. Gesch. der Ki Kriegs¬
Kunst im Rahmen der politischen Geschichte.
Il. köt. 1906.
Pfalz A. Die Schlacht bei Dürnkrut
1278. Mit on a Wien, 1905.
Man Simon. Die Chronik
des Tare e tél Viz grosse militürisehe Ex¬
pedition in die Motdau dos. ungar. Könige
Tadislaus Cumanus sad reducendos Cuma¬
nos fugitives: Rumlinische Revue, 1887
Densusianu Ar.
despre cronicarii rom
ara. I. 445—454. (Mi
1. 569.
si nofite
ni. Rev. Critica Li¬
ramaros vm. betele¬
dhadak közreműkö¬
in László korában
IV. László és az egyház, Vv.
Traknói. Magyarország öttetései sat,
désével I
" Graft R. Cardinal J. Gaetan Or¬
sini, (Papst Nicolaus III.) Berl. 1905.
Articuli Cumanorum. Az 1279.
tényi gyűlésen hozott kin ti
Constitutio regis de Cum:
Mon. Arpad miez CM ea sne
MTEFK. Pauler. IT.
Hube. Antiquissimee KET) pro¬
vincie Gnesensis. 72. 1. (Az 1279. évi budai
zsinat.)
saga János. A hódtavi csata
62 a atok
Arnold, Magyar Sante
borsodi hevesi (1280).
I. 1868.
Kún László meg¬
asst 25 185 ib
73. 165
Horvat István.
öletéséről. Tudom.
Vass Bertal. po
László sírjáról : Száz. 1869. bye
Bunyitai Vinee, | VEGHESZ nádor.
foz jz g XIII. XIV. száza
és 12
Pór Antal, Csák Máté. Bpest, 888.
Ugyanő. Az Amadé (Omod ) nemzetségből
származott nádorok. Tur. VII.
MWeriner Mór. Mos. (Majs) nádor
és családja. (1200—1400.) Száz. 1891.
A Mathuesinai családról :
FEKEMÉNy Babine
sake Dezső.
Tm
Werner
1805. 9
És Puky.
. qr. és rer. 1. Ugyanő. A
mernzetség. Tar. 18. 29-31. és 187.
ENDRE.
Iván. [OSS Tsai az
uta Arpád-király 75
1881. 359. Nolinend pee
István gre vonatkozó
1290—I30L
asz ir 1 Wertner. as Át család
ai; as vi ól. U. o. 562. és Mircse hi
Báró Nyáry, Albert Posthumus
István és az estei dena. 1868.
Vilmos. [eon Faginre
rczegnek, III. Endre király
ircse elétei ele Velenezéhen
felfedezett végrendelet. Akad. Ért.
Mircse, Venedig om got] Riick¬
blick auf upsets und Croatien in den
Zeiten der n bis zum Tode Ludwigs
d. Grossen. Bécs. ore eammaerel 1878. és
Száz. 1869. 59¬
Frakndi
síyjánakc, AT
389
MillerJak, Ferd, Dissertatio inaugur.
hist. er le jure Andreae ad coronam.
1290-1293. ee 1782.
Kein, Ay cosh Árpádházi
Akad. Értek. T. 1876.
ou)
seein
Junius, Az utolsó Árpád, Budap
isfish igen, eae ee
Engel Joh. Chr. Andreas JJ! des
Venetianers, Kénigs yon Ungern erste drei
Regierungsjahre. Zeitschr. von u. für Un¬
garn. 1802. 42.
Huber Alfonz. Ungarns innere Ver¬
hiiltnisse unter Andreas. III. AÖG. 65. ki
Klaié Vj. Subié Pál és fiat Mladen,
Margalits. Repert. II. 598.
Komáromi idrás. Dózsa Was
és a Debreczéni-esalad, Tur. IX. 1. 67.
Kandra Kabos, Ernye bán és fi
Száz.
Pór Antal, Köcski Sandor országa
biró.
Pór ain Th bazi ae te
genere Os1). Tur. 1890. 172—4.
Csánki Dezső. Az Ajnárdfiak. Száz.
1893.
Wertner Mór. László erdélyi vajda
nemzetsége. 1890. 721
a Avil, íLészló edly verde
r291—1315. Erd. Muz. VIII. köt. 189r.
Pér Antal. age István és Bogdrfia
Marton. Sz:
, Karácsonyi bias Eee ecole
té történetéhez. S;
oe 893. 512. és Tele 7678.
JI. Endre J. oa cde elo
x Kovachich ue ) d¬
licher és MIRK.
298. evi a törvények, Az
Pauler-nal II. 583. és 745¬
ae
irod. 1.
Szabó Károly, Az 1290-iki ó-budai
gyülés végzései. Száz. 1884.
Szabó Károly. Wi Eade aay
fogsága b 4: 97.V. 8. Pa
0. és Hul
Schvarcz Gyula. A e efter
felelőssége Aragoniában & Magyarorsziig¬
ban. Akad. Értek. T. X. köt
Pór Antal. Az Repent kora. Mill.
Tört. III. köt. 1895. (Bekezdés.)
VIII. ae papa. 12941303.
L. Drumann puonee: 185 5. pane Regist ae
Vill
Pauler.
Knauz Nándor, Ladomér és Gergely
érsek. aron; ren sui IL. Vv.
Pauler. IL 8 Pór x.
1273-18:
121.
et “Mon m.
aN
8 56
Sehmandiner is kiadta Madiust. III. köt.
ry Lipo
korszak tört. sen kú
Durrieu Emil.
Les archives ange:
i Char
vines étude sur le reg
Az urolss Árpád és az Anjou-ház.
Ha
Kéroly Marl rts pecsétje királyi
czímével. Arch.
Geen luipe, Ne Arpideke cs feat
öeszeköttetései történetéhez. T.T. 1855. 761.
Schipa Michelangelo. Gls ise
tello Angi Napoli, 1892. V. 6. Por A.
Száz. 1892. yom.
Ovary Lipót A magyar Anjouk
eredete. Akad. . sz. 189
Bradaska, Der Ki lis late
Arpáden, Andreas III. oes EE
i gym. progr.