Stranica 448 [448]
OCR
A faa grófokról, V. 6. Salamon Feren első Zrinyiek, Pest, 1805. W ner Mór. Száz: goz. 387. és 1908. 158. ággal, A megye MOMUOIC MOO Bunyitai Vincze. Bihari gélt a XIII. században. x8: feméra Léva, Tame bán és fiai. 114. (1267.) Száz. 1884. 1 Por Antal. A F. Österreich unter Oftokar und Albrecht I. 1816. __ Vanesa. Gesch. Ober- und NiederOsterreichs. I. 1905. Gotha. Moser R. Die Erhfolgcberechtigung auf Österreich nach dem ra eran der Babenberger. t. Rostock, 18 Wertner Mór. Die Beztehüngen der 1888. elnev 252. Kar Ue apogee 6. els és Por rácson; II. 678. s pór Antal. Az Os! nemzetség. Tur. 90; 256, Osl Benedek pispol: U. o. x59 zi Demeter és Sandor. V. o. Majláth Béla. Bogomér comes. Tur 1890. 8 Wertner Mór, A nagymartoni és fraknói grófok. ellene “Bees (Gerold) Adler. 1890.) V. 8. Sz: 0. 6r4. Wertner Mr. Die Gar von St. Geongen und Bosing. Bécs, (Adler-egyesület.) Gerold. 1891. = ban. 1891. 496. CE, Mór. ous} (Majs) nádor, TY. Béla állítólagos és családja. Száz. 1891. 6 Tp, családi történ Poledatok a2 cítólagos Sabina herczegnőről: Pauler-nél. II. 680—681. i Pór Antal. Rofor, Dózsa nádor és a Debreczeni-család. Tur. 1891. Wertner Mór. Buzád főispán és bán. Ung. Rev. 1894.— Bottch bán. Tur. 1890. 47. Wertner Mór. A Giiszingick. Száz. 1895. 42— 65. és 136—154. Stesser. u. ott. 1896. Weriner Mór. Ötödik Dénes nádor és nemzetsége. Száz. 1897. Wertner Mór. A Corzan-nemzetség. Száz. 1899. JV. Béla hű követe, Kurui Fülöp mester. V. 6. Horváth Mih. Regesták. T. T. (R. £.) IX. ror Sternfeld R. Cardinal Joh. Gaétan gen ezet Nicolaus III.) 1244— 1277. EN Berogaill Vanesa érseke pris, 1252 oe a Sion. Várnai czikke u. o. 1872. 1889. 270—271. és Arch. Ért. Örekela enemy, A szepesi prépostság ance _A szepesi Tort. Tá v-: ki nyvében. IDG Ficker ‘Adolf. Herzog Friedrich, der letzte Babenberger. Innsbruck, 1884. Ismertette Barabás Samu. Száz 490. Redlich értekezése, nL, Ezér 5. 1 Lampel és Uhlirz. Die Schlacht an den Walkie, V. B. GD ra éj Í Juritsch, Gesch, der Babenberger. Innsbruck, 1894. ampel. Die Landesgrenze von 1254. G. 71, 318. 342 Istvan herczeg mint Stiria kapitánya és kormányzói Gesch. von Steyert. Tianoan Gace, Pettaus im Mittelalter. I. 1903. Krones. Verfassung und Verwaltung der Mark u. des Herzogthums Steiermark. Grácz, 1897. Barvinskyj, Bogdan. g: rály és eal hi “tala: adás ügyében. arg sulat 190; Födeménpei 1906. 577-878. 1) 3. nyomán : 577 JV. Béla harczat Stájerországért, Wichner Jakab. . des Benediktinei Stiftes. Admont. 876. Száz. 1879. 74. 1 Lambacher Ph. Osterreichisches Interregnum. Wien, 1778. Oklevéltárral. Dudik B. Gesch. Mahrens. V. köt. Palacky. Gesch. Bőhmens. JJ. Lorenz Ottokar, Die Erwerbung Osterreichs durch Ottokar von Béhmen. Wien. Zeitschr. Bsters, Gym. 1857, Gesch. im XIII. u. XIV. Ugy Jabshundert. Wien. le Eg Familie Treun zt it ints n. Száz. 1903. 789—79 12401270. V. Kettős kereszt a magyar cimeben Tur. 1883. 9. Réthy ee Ne ee érmei. Corre stn, Wy tS V. Béla fetes idejéről : Reais. 527. 1. és Pauler. II. 69r. Wertner M. Kunigunde von Brandenburg, Prinzessin von Ungarn. Vierteljahrssehr. für Wappen- ete, Kunde. XX. 1892. 429—435Guarinus. Margit legendá (e. 1340.) Acta canons am, cs Knauz Szent-Margit nápolyi legendaja. Ovary Lipót ero Kiadta : Knauz Nándor. M. t és külön ieee 1368. Demko György. Árpádházi boldog Margit élete. Bpest, 1895. V. ö. Száz. 1895. 873. Cziréky Gyula. Árpádházi Talking Margit. Élet- és jellemrajz. Kalocsa, 1906. JV. Béla két leányának földi pice radvinyai Spalatsban Vasárn. Ujság. 1884. Ss ss Rezső Dalmácziáról írt an több helyt. V. ö. Havass R. magyar ereklyék. Bpesti Hirlap. örök Leó Gy. A spalatói székesgyhúz és IV. Béla leányának sírja. Magy. Magyar királyeycteries 1885. 176. sz. mn, 179. feszes tm, és Száz. 1885. 629. Falk. Das Haupt der heil. Margareta von Ungarn im ehemaligen Domschatz zu Mainz. (Der Katholik. $6. évfoly. 1906 57—62. 1) Dlugoss Joannes. Vita beatae Kunegundve. (Az «Opera omnia» pótléka. Kiadták : Botkowski J. et Pauli Zegota. I 1888.) Krakkó, Ketrzyúsky Wojciech. Vita et Miragala samt Ky Figs deto Cucli Polonive Historica. IV. 696. és külön Tenyomatban Lemberg, 1884 (IV, Bélalcánya, nál bővebb ey A (magyar) Margit-leg Volf György. Nyelvemléktá Egy jenenetten magyar (Margit?) legenda. Bibl. de Pécole des chartes. 23. köt. (1882. .) 479. 1. Ranzanus, Vita b. Margaritae filiae Belae IV. (Epitome rer. Hungaric.). Ujra kiadta Mátyás Flórián. Font. Dom. IV. köt. Némethy Lajos. Emlékek Árpádházi b. Margitrói és zárdájáról. Magy. Sion. XV. rgor. 1. füz. V. ö. Wralaoi A veszprémi oklevéltira. I Kaindl Frigyes. Die Legende der heil. Margare G. 91. 7.1. eerie XVI. tanulmány. Horvath Cyrill. A Margit-legenda. ema V. enda, Kiadta VALE th i és Száz. 1883. 486 (Gesataniceccilen.» ti irodalmunk a reformer közl. Kath. Sz. 1891. Horváth Cyrill. A Margit-legendérdl. ‘od. Közl. 1906 Ugyanő. A Margitlesendn forrásai. M. Nyelvőr. 1906. 408— 42. Tarezay György. Szt.-Margit legendás könyve. 1904. Wertner Mor. genealogist és. földrajzi adatai. L Margit-legenda Tur. XX. "Berzi Pals, A Margit-legenda_genealogiai és földrajzi adataihoz. Tur. XXL 1903. 90 9% 1. Békesi Emil. Árpádházi Szt.-Margit canonisatiójának ügye. M. Sion. 1882. Sox. enyyeelllomésels Árpádhi zi Margit t zentté avattata é ól. (Budán 276- ban) Ee a Monum. Vaticana Episcopatus Vesprimiensis I. kétetében. (terial Vérrejjjehes (Leben eler seeligen Jungfrauen Margarite stb. Wien, 1689. (Apponyi Sándor gf. Hungarica. II. köt. 1406. sz.) Illyés Andreas. Pretiosa Margarita, id est vita S. Margarite Ungarie Virginis. Tyrnaviee. 1707. Csete Ant. Szt.-Margit a veszprémi zárdában. M. Sion. 1865, Catarina e Margarita figlie di Bela LY. e Maria Lascari reali d’Ungheria. (Estratto dal F Nas re r2, fiz, Spalato. 1883 Némethy Lajos. Kaas Árpádházi b. Margit történetéhez. Religio. 1881., 1883. és 1884. évf. V. nt-Margit élete. Család és Iskola. 1886. Fraknói Vilmos. Árpádházi boldog Margit szentté avatása és cultusa. Bpest, 1885. dics és Némethy Lajos. SzentMargit élete. M. Sion, 33. 1895. Okkmánytárral 2 neje. V. 6. Pauler. II. Az Árpádok csal. 500. tört. 475 Schmid W. Die Kinga-Sage. Ung. Revue. XI. 82—g2. Szádeczku Lajos. Szt--Kunegunda, IV. Béla király leány; (Boleszló naval 315. Runes isis aoa Margit házi oltá A Szent-Margit de mekmű. Száz. ÍI. 1868. 68. Némethy Lajos. Sz. V: rn. Ujs. 1886. Sat. Mai pe. Egyhé Else e egy eltünt 726. Werner Mi 1) oa 98 száz oe a. Arch. Arpétkor rez Meri képei. it XVII. századLap, 1582 febr. oltáráról. U. ott. Czobor Béla. tulajdonított há: A Szent-Margitnak oltár. V. ö. Száz. 1901. 467. . ISTVÁN. 1270 Kroncs Franz, König Stephan V. von Ungarn. Allg, Deutsche Biogr. 36 Köt 78—79. 1. (a külföldi irodalommal együtt). Wertner M. V. István és JV. László itinerariuma. Vjestnik Askiva . (zágrábi) 1902. és 1903. IV. . Pótlé! 172. [ Istvánnak ier ismeretlen alle: Károlyi-család oklevéltára 1272. nyomán. Tur. I. 42. Pauler Gyula. hadjár: an V. Istvan király bolMon Heel. Sti b Kállay. A szerbek történ, 1. 62—63. és Száz. 1875. Asbóth Tears, 4 "bosnyák bogumiigei ez ise iis Anjouk és Hunyadiak alatt. Rath EA bogumilek. Rad. VIL. WAMIE GS XS Wo Gb ali. Repert. I. get. Erben-Emler. Regesta diplomatum Bohemize II. 291. Redlich, Rudolf v. Habsburg. 1902. 87. 1. és MIOG. X. 1889. Huber A. Rudolf v. Habsburg vor seiner Thronbesteigung. Bécs. 1873. Engel. Histor.-diplomatische Aufklürungen über wiles Tod, a die rsten Regierüng des Ku(8. von und 1802. év Por Antal. Katalin — szerb Rill, V. István magyar király le: ur der h. Margareta von Ungarn. Hist. Jahrb. XXVII. 1904. 110. 388 Suse 804,93. 90 i ö. Tur. 1904. r. II. 429. és Heszőz Ja ittezt va ot ©
