Stranica 448 [448]
A faa grófokról, V. 6. Salamon
Feren első Zrinyiek, Pest, 1805. W
ner Mór. Száz: goz. 387. és 1908. 158.
ággal, A megye MOMUOIC MOO
Bunyitai Vincze. Bihari gélt
a XIII. században. x8:
feméra Léva, Tame bán és fiai.
114.
(1267.) Száz. 1884. 1
Por Antal. A
F. Österreich unter Oftokar
und Albrecht I. 1816.
__ Vanesa. Gesch. Ober- und Nieder¬
Osterreichs. I. 1905. Gotha.
Moser R. Die Erhfolgcberechtigung
auf Österreich nach dem ra eran der
Babenberger. t. Rostock, 18
Wertner Mór. Die Beztehüngen der
1888.
elnev 252. Kar
Ue apogee 6. els
és Por
rácson;
II. 678.
s pór Antal. Az Os! nemzetség. Tur.
90; 256, Osl Benedek pispol: U. o. x59
zi Demeter és Sandor. V. o.
Majláth Béla. Bogomér comes. Tur
1890. 8
Wertner Mór, A nagymartoni és
fraknói grófok. ellene “Bees (Gerold)
Adler. 1890.) V. 8. Sz: 0. 6r4.
Wertner Mr. Die Gar von St.
Geongen und Bosing. Bécs, (Adler-egyesület.)
Gerold. 1891. =
ban. 1891. 496.
CE, Mór. ous} (Majs) nádor,
TY. Béla állítólagos és családja. Száz.
1891. 6 Tp, családi történ
Poledatok a2 cítólagos Sabina herczegnő¬
ről: Pauler-nél. II. 680—681.
i
Pór Antal. Rofor, Dózsa nádor és
a Debreczeni-család. Tur. 1891.
Wertner Mór. Buzád főispán és
bán. Ung. Rev. 1894.— Bottch bán. Tur. 1890. 47.
Wertner Mór. A Giiszingick. Száz.
1895. 42— 65. és 136—154. Stesser. u. ott. 1896.
Weriner Mór. Ötödik Dénes nádor
és nemzetsége. Száz. 1897.
Wertner Mór. A Corzan-nemzetség.
Száz. 1899.
JV. Béla hű követe, Kurui Fülöp
mester. V. 6. Horváth Mih. Regesták. T. T.
(R. £.) IX. ror
Sternfeld R. Cardinal Joh. Gaétan
gen ezet Nicolaus III.) 1244— 1277.
EN
Ber¬
ogaill Vanesa érseke pris, 1252
oe a Sion. Várnai czikke u. o. 1872.
1889. 270—271. és Arch. Ért.
Örekela enemy, A szepesi pré¬
postság ance _A szepesi Tort. Tá v-:
ki nyvében. IDG
Ficker ‘Adolf. Herzog Friedrich, der
letzte Babenberger. Innsbruck, 1884. Ismer¬
tette Barabás Samu. Száz 490.
Redlich értekezése, nL, Ezér 5.
1
Lampel és Uhlirz. Die Schlacht an
den Walkie, V. B. GD ra éj Í
Juritsch, Gesch, der Babenberger.
Innsbruck, 1894.
ampel. Die Landesgrenze von 1254.
G. 71, 318. 342
Istvan herczeg mint Stiria kapitánya
és kormányzói Gesch. von Steyer¬
t. Tianoan Gace, Pettaus im
Mittelalter. I. 1903. Krones. Verfassung und
Verwaltung der Mark u. des Herzogthums
Steiermark. Grácz, 1897.
Barvinskyj, Bogdan.
g: rály és
eal hi
“tala:
adás ügyében. arg
sulat 190; Födeménpei
1906. 577-878. 1)
3. nyomán :
577
JV. Béla harczat Stájerországért,
Wichner Jakab. . des Benediktinei
Stiftes. Admont. 876. Száz. 1879. 74. 1
Lambacher Ph. Osterreichisches In¬
terregnum. Wien, 1778. Oklevéltárral.
Dudik B. Gesch. Mahrens. V. köt.
Palacky. Gesch. Bőhmens. JJ.
Lorenz Ottokar, Die Erwerbung
Osterreichs durch Ottokar von Béhmen.
Wien. Zeitschr.
Bsters, Gym. 1857,
Gesch. im XIII. u. XIV.
Ugy
Jabshundert. Wien. le Eg
Familie Treun zt it ints n.
Száz. 1903. 789—79
12401270. V.
Kettős kereszt a magyar cimeben
Tur. 1883. 9.
Réthy ee Ne ee érmei. Cor¬
re stn, Wy tS
V. Béla fetes idejéről :
Reais. 527. 1. és Pauler. II. 69r.
Wertner M. Kunigunde von Bran¬
denburg, Prinzessin von Ungarn. Viertel¬
jahrssehr. für Wappen- ete, Kunde. XX. 1892.
429—435¬
Guarinus. Margit legendá
(e. 1340.) Acta canons am, cs
Knauz
Szent-Margit nápolyi legendaja.
Ovary Lipót ero Kiadta : Knauz
Nándor. M. t és külön
ieee 1368.
Demko György. Árpádházi boldog
Margit élete. Bpest, 1895. V. ö. Száz. 1895. 873.
Cziréky Gyula. Árpádházi Talking
Margit. Élet- és jellemrajz. Kalocsa, 1906.
JV. Béla két leányának földi pice
radvinyai Spalatsban Vasárn. Ujság. 1884.
Ss ss Rezső Dalmácziáról írt
an több helyt. V. ö. Havass R.
magyar ereklyék. Bpesti Hirlap.
örök Leó Gy. A spalatói székes¬
gyhúz és IV. Béla leányának sírja. Magy.
Magyar király¬
eycteries 1885. 176. sz.
mn, 179.
feszes tm,
és Száz. 1885. 629.
Falk. Das Haupt der heil. Marga¬
reta von Ungarn im ehemaligen Domschatz
zu Mainz. (Der Katholik. $6. évfoly. 1906
57—62. 1)
Dlugoss Joannes. Vita beatae Kune¬
gundve. (Az «Opera omnia» pótléka. Kiadták :
Botkowski J. et Pauli Zegota. I
1888.)
Krakkó,
Ketrzyúsky Wojciech. Vita et Mira¬
gala samt Ky Figs deto Cucli
Polonive Historica. IV. 696. és külön
Tenyomatban Lemberg, 1884 (IV, Bélalcánya,
nál bővebb ey
A (magyar) Margit-leg
Volf György. Nyelvemléktá
Egy jenenetten magyar (Margit?)
legenda. Bibl. de Pécole des chartes.
23. köt. (1882. .) 479. 1.
Ranzanus, Vita b. Margaritae filiae
Belae IV. (Epitome rer. Hungaric.). Ujra ki¬
adta Mátyás Flórián. Font. Dom. IV. köt.
Némethy Lajos. Emlékek Árpádházi
b. Margitrói és zárdájáról. Magy. Sion. XV.
rgor. 1. füz. V. ö. Wralaoi A veszprémi
oklevéltira. I
Kaindl Frigyes. Die Legende der
heil. Margare G. 91. 7.1.
eerie
XVI. tanulmány.
Horvath Cyrill. A Margit-legenda.
ema V.
enda, Kiadta
VALE th i
és Száz. 1883. 486
(Gesataniceccilen.»
ti irodalmunk a reformer
közl. Kath. Sz. 1891.
Horváth Cyrill. A Margit-legendérdl.
‘od. Közl. 1906 Ugyanő. A Margit¬
lesendn forrásai. M. Nyelvőr. 1906. 408— 42.
Tarezay György. Szt.-Margit legen¬
dás könyve. 1904.
Wertner Mor.
genealogist és. földrajzi adatai.
L
Margit-legenda
Tur. XX.
"Berzi Pals, A Margit-legenda_ge¬
nealogiai és földrajzi adataihoz. Tur. XXL
1903. 90 9% 1.
Békesi Emil. Árpádházi Szt.-Margit
canonisatiójának ügye. M. Sion. 1882. Sox.
enyyeelllomésels Árpádhi zi Margit
t zentté avattata é ól. (Budán
276- ban) Ee a Monum. Vaticana Epis¬
copatus Vesprimiensis I. kétetében.
(terial Vérrejjjehes (Leben eler
seeligen Jungfrauen Margarite stb. Wien,
1689. (Apponyi Sándor gf. Hungarica. II. köt.
1406. sz.)
Illyés Andreas. Pretiosa Margarita,
id est vita S. Margarite Ungarie Virginis.
Tyrnaviee. 1707.
Csete Ant. Szt.-Margit a veszprémi
zárdában. M. Sion. 1865,
Catarina e Margarita figlie di Bela
LY. e Maria Lascari reali d’Ungheria. (Estratto
dal F Nas re
r2, fiz, Spalato. 1883
Némethy Lajos. Kaas Árpádházi
b. Margit történetéhez. Religio. 1881., 1883.
és 1884. évf. V. nt-Margit élete. Család
és Iskola. 1886.
Fraknói Vilmos. Árpádházi boldog
Margit szentté avatása és cultusa. Bpest, 1885.
dics és Némethy Lajos. Szent¬
Margit élete. M. Sion, 33. 1895. Okkmánytárral
2
neje. V. 6. Pauler. II.
Az Árpádok csal.
500.
tört. 475
Schmid W. Die Kinga-Sage. Ung.
Revue. XI. 82—g2.
Szádeczku Lajos. Szt--Kunegunda,
IV. Béla király leány;
(Boleszló naval
315.
Runes isis aoa Margit házi
oltá A
Szent-Margit de
mekmű. Száz. ÍI. 1868. 68.
Némethy Lajos. Sz.
V: rn. Ujs. 1886. Sat. Mai
pe. Egyhé
Else e egy eltünt
726. Werner Mi
1)
oa 98 száz oe
a. Arch.
Arpétkor rez
Meri képei.
it XVII. század¬
Lap, 1582 febr.
oltáráról. U. ott.
Czobor Béla.
tulajdonított há:
A Szent-Margitnak
oltár. V. ö. Száz. 1901. 467.
. ISTVÁN. 1270
Kroncs Franz, König Stephan V.
von Ungarn. Allg, Deutsche Biogr. 36 Köt
78—79. 1. (a külföldi irodalommal együtt).
Wertner M. V. István és JV. László
itinerariuma. Vjestnik Askiva . (zágrábi)
1902. és 1903. IV. . Pótlé! 172. [
Istvánnak ier ismeretlen alle:
Károlyi-család oklevéltára
1272.
nyomán. Tur. I. 42.
Pauler Gyula.
hadjár: an
V. Istvan király bol¬
Mon Heel. Sti b
Kállay. A szerbek történ, 1. 62—63.
és Száz. 1875.
Asbóth Tears, 4 "bosnyák bogumi¬
igei ez ise iis Anjouk és Hunyadiak alatt.
Rath EA bogumilek. Rad. VIL.
WAMIE GS XS Wo Gb ali. Repert. I. get.
Erben-Emler. Regesta diplomatum
Bohemize II. 291.
Redlich, Rudolf v. Habsburg. 1902.
87. 1. és MIOG. X. 1889.
Huber A. Rudolf v. Habsburg vor
seiner Thronbesteigung. Bécs. 1873.
Engel. Histor.-diplomatische Auf¬
klürungen über wiles Tod, a die
rsten Regierüng des Ku¬
(8.
von und
1802. év
Por Antal. Katalin — szerb
Rill, V. István magyar király le:
ur
der h. Margareta von Ungarn. Hist. Jahrb.
XXVII. 1904. 110.
388
Suse 804,93. 90 i
ö. Tur. 1904. r. II. 429. és
Heszőz Ja ittezt va ot ©