Oldal 444 [444]
Gruber Dan. Horvátország régi tör¬
közerő, Zágrábi Vjestnik IÍI. 1gor. 73.
179. uj 1903. 198.
Marczali Henrik. io
Dalene Hes rt.
Razzi. Storia di Rog juza. J.
1595. II. kiad. Geleich-t61. 1904.
Jireéek C. Die mittelalterliche Kanz¬
lei der Ragusaner. Arch. f. Slav. Phil. XXVI.
Mircse J. Venedig und Ungarn.
Riekblicke auf Dalmatien und Crontien in
den Zeiten der Arpáden bis zum Tode Lud¬
wig von Anjou. Velenczei levéltárak után.
Bécs. ‘lumnyoms 1878. V. 6. Fulin. Atti
del reale Veneto. V.
Meyer Ernst. Die dalmatinisch-istri
sche Municipalverfassung in Mittelatter stb,
Weimar, 1904 1905. 855:
Sufflay Mil. Die dalmatinische Pri¬
vaturkunde. Bécs. Gerold. 1904. V. 6.
1907-75:
Árpésiok és
kiad,
Die Krönungskírche Kolomans in
Bialograd. Pester Lloyd. 1902. febr. 21.
Klaié Vjek. Régi egyházi ének
fálmán király életéért. 1903. gr. 1.
Ugyanő: Slavonien vom V.
bis XII Jahr¬
hundert. Ins Deutsche übers. von J. Bojnitié.
Agram, 188;
Dús László. Dalmáczia a magyar
közjogban. Bpest. Grill. 1906.
Háború V. Henrik császárral 1108:
Ortvay. Pozsony város t. I. Giesebrecht.
Kaiserzeit. III. köt.
Gumplovicz M. Zbigniev lengyel
herczeg, III. Boleszláv jengyel ela besese.
Száz. rg0r. 353. V. 6. Pat
Almos kalandos, sorsa és megvakit¬
tatása : K. K. 65. Ekkeh. ad a. 1108, Gallus
Chron. Pot. Molen. Pol T 428.) Cosm. III. 22.
(M. G. Ss. IX. Otto Fris, Chron. VII. 2x.
G. Ss. xx) V.ö. Pauler I. 603. Wertner:
Tar. VIII.
Kálmán családja : Wertner Mór.
király nejei: Buzilla és Euphemia.
ray Hicpacoret cata sil e; sg, a e
lege ustep z dzcejów dwunastego.
rys. Egy fejezet a XII. század torténel¬
(Bo:
méből.) Lemberg 1871
elelinény eiről 1. Roepell. G eschichte Polens,
I. 289.
Lovcsányi Gyula. Borics. Adalékok
a magyar-lengyel érintkezés történetéhez
1526 előtt. Száz. XX. 1886. 3483. 425. 1.
Cseh háború. Cosmas.
(1126 —1193. Cosmas folytatása).
elenczei háború. Simonsfeld. Ve¬
Hanische Chroniken, N. A.
pu ero XII. 266., 272.
Huber. 347.
Nesztor folytatása: a kievi krónik
egetovsn Die ae
berg, kr
I Bornharái Wilh, Lothar ve sane
—1137. (Jahrb. d. deutsch. Gesch.
ie)
JI. BÉLA. 1131-1141.
Csiba Steph. Tyrnaviae nascens,
sive Bela II. Rex aie fe Upper con¬
ditor. Tyrnavie, 1706. . Régi
M. Könyvt.
fiemerharn drl; Ungarn. unter
Béla II. und Géza II. in seinen Beziehungen
zu Deutschland. Inaug.-Dissert. Jena, 1884.
Hodinka Antal. A szerb tertenelem,
forrásai és első kora. T. T. r8gr.
1892. 42. és 209.
Kállay B. A. szerbek
Bpest, I. 1877. — Thim Józs.
története stb. N.-Becskerek, 1890.
A II. Béla és Borics kezi enis
gásokról. Ottó Fris. Chron. VII. 2: Osmas
6 éa Polon. GtGse
zes forrásokat
ean, Gb lett, Re tabas
története.
A szerbek
Aldasy Ant. Szent-Berndt élete és
művei. Esztergom, 1894.
Piszter Imre. Szent-Berndt stb.
gek állapota és viszony
ájára. — V. ö. a II. Béla
alatt id. Szerbiáról szóló munkákat.
Hodinka Antal. Bio, orients
ből a XII. században. T. T. 1889. 209—229.
Hodinka Ant. Az orosz ies
nek a bizinezi-magyar viszonyra vonatkozó
adatai. 1149—1151. (I. T. 1889. (34-6369)
Regel W. Fontes rerum byzantina¬
rum. I. 1. Szt.-Pétervár, 1892. V. 6. Száz.
7. Adalékok Manuel Hadjárataihoz,
TÁL ax segg, ces he Solo
Kap-Herr, Hans von. Die abe
lindische Politi Kae eae Strasburg,
a — Wertner a Száz.-ban 3:
tzberg. Jóaiser Bead (ram
nos. ie 18:
aA. De brzerűjnedke Bos
Ete zur ae der Kreuzziige. Berlin, 1904.
Sisié Ferdo. Zára és Velencze.
1159—1247. A Rad nyomán. Száz. 1902. 497.
pues bevándorlók :
gi (németijvar
Sane
._Krones.
Un¬
Bosznia mi
Pauler. I. 615. A kir. ex
A későbbi Diocleas kré
(sence) czikkéi
egszüntéig.
b Magyarra ford. Szamota Istv.
fz, acre 65 Herezego¬
Magyarországhoz a közép¬
korban. 1108 1528. Bpest, 1879.
Asbóth János. Boszniv és Hercze¬
govina. Bpest. 2 köt. 1887.
Fejérpataky László, II Béla pe¬
esétje. Tur.
Detect Zoe Ldaanogca Sophias,
Wertner Mór. Boris und R.
Berlin. A Herold-tarsulat Eeeatoagéiion, 1889
jun. x. V. 6. Száz. 1889. 546.
Hodinka Antal. fedés Boris.
T. T. 1889. 421—434¬
Álmos herczeg neje Predszláva
Nevét Nestor közli. Orosz forrásokat és mű¬
veket 1. Wertner-nél. Az Arp. csal. történ.
2434 249—251¬
Matyas Flórián, Kálmán király
halála évéről. Akad. Értek. T. 1898. XVII.
8. sz. V. ö. Pauler. I. 603— 604.
Podhraczky József. Aryjáink Kálmán
bam Sh tartották . szentnek.
yüjtei 384.
Könyves Kálmán király hamis pe¬
csétje. tl u
fesd ie Könyves Kálmán
pecsétje. Tur. 1892.
Horváth Sándor. Kálmán király pe¬
csétgyűrűje. Arch. Ért. 1907. 33—37- I
Könyves Kálmán állítólagos kardja;
Boehei des
der Tochter König Belas II. gon, Ungarn.
MIOG. I 1888, V. ő. Sa
1888. a Pauler. I. 628. VI. 46.
Wisin ava, ÉGEK. cas Wena
Stiftes Admont. 3 köt. 1876.
JI. GÉZA. n41—nm6i (v. 1162).
Hahnenheim Julius. Ungarn unter
Béla II. u. Géza II. etc. Jena, 1884.
Temesváry János, II. Gejza maga¬
tartása a papság és császárság mascdik
küzdelmébi feats, kath. gymn. 1887.
progr. Szá:
Viszony Németországhoz : Háború
Jasomirgott Henrik hei gel. Források
@ ewtaa ál ~80.
18:
s ujabban Hannovér 188.
Huber 1 353. Pauler. I. 630—6sr.
Jordan G. Ragewins Gesta Frid.
imp. Fine quellenkrit. Unters, Dissertation.
b 6 foly.
tatéja (1156 1160) Ragewin: Gesta ‘Priderie
M. x
allerh, Kaiserhauses. Führer durch die Wat
Scotty ag EC, 1889. V. 6. Arch. Értes.
1889.
II. ISTVÁN. 116—1131.
Kedvezőtlen jellemzés: K. K. és
"Thúróczi. Nejéről: Pauler. I. 608.
Fejérpataky László. Oklevelek JJ. Ist¬
van korából. Akad. Értek. T. XVI. 4. 1895.
cee eo u Hohenstaufen.
6 köt. III. kiad. 1857.
Jaffé. Gesch. a deutschen Reiches
unter Konrad III.
Bernhardy. Jahrbicher des deutsch
Reiches unter Konrad III.
Kugler Bern. Silent or Gesch.
des II. Kreuzzuge: = Suittgatt 1866. V.
Kálmán alatt munkákat a Remain
hadjaratokrél.
384
garn. Száz. 1887. 75 oot erie I. 462.
medelepítésee Attekintésiil: Hunfalvi
Megy. ‘Béhnogr, 447. 1. Pauler Gy. 1
624—654. ind.
Gesch. der
=
namen
in Ungarn. rs
744.). Melich. Adatok ha¬
századi helyneveinek értel¬
mezéséhez M. Nyelv. 1906. or. vie és te
a K. Bl. XXII. kötetében. Schwicker
1881. Bremer 0, Ethngr. der ger
Strassb. 1900. V. 6.
i kérdés stb. 8881883. Bpest,
1883. Száz. 18: 725.
Az erdélyi szászok eredetéről és
bev áról szóló rengeteg irod-ból 1.
palaatity munkákat, melyek a
Eee eae 5 felölel;
Schuller J. K. Zur Frage der Her¬
kunft der Sachsen in Siebenbürgen. Nagy¬
Szeben, 1856. II. kiad. 1886.
Reissenberger K. Die Forschungen
über die Herkünft des siebenbütg. Sachően¬
VS. Lkde. Uj f. XIII. 538.
eer, Zursiehenbiirgisch¬
deutschen Geschichtssehreibung, besonders
über die Besiedlungsfrage. VI. Brgünzungs¬
band der MJOG f. 705—738. 1. V. 6. KBIVSL.
190. 57.
Teutsch G, de ee der Sieben¬
biirger Sachsen. III. kiad, 2. köt. 18991900.
(A TIT. köt. Tettsek Bs igyestől 1907. jelent
),
. 467. Kropf: Száz. 1899.
A bevándorlók útjáról, I. Zimmer¬
mann MIÖG. 1888. A telepítés körülmé¬
nyeiről: Teutsch Fr. Die Art der Ansied¬
lung stb. Stuttg. 1895. térképpel. — Wertner
M. Erd. Muz. 17. 1900.
Az erdélyi szászok ősi hazájáról :
Keinzel. Über die Herkunft ete. Besztercze¬
nasz6di gymn. progr. 1887. Schullerus Ad.
Flandenses, Saxones. Eo Wes pe Kisch
ésSchullerus eti-földr. cikkei
aK, BL utolsó Silom
Nyelvészeti szempontból legfonto¬
sub j Bedneus. Ort crete
Nagy-Szeben 1906. és elenő ‘then
levő Vergleichendes Wérterbuch Wolf
teményei alapján. Szerkeszti Schullerus "Ad.
(Strassburg. elrübner. 1907. V. 0, Schuller
Nyelvtudom: s Scheiner művét: Di
Mundart d. Siebenb. Sachsen. (Stuttg. 1895).