Oldal 438 [438]
OCR
FORRÁSTANULMÁNYOK ÉS IRODALOMTÖRTÉNETI SEGÉDMUNKÁK. Nemzeti térténelszázad.) Száz. 1868. kk Toldy Ferencz. miink kezdetei. (X—XI. 376. 1. és Összes munk: Fejérpataky László. Irodalmunk az A 889—1g0r. Bpest, 1878. 18 A magy. történ. rában. Bpest, 1880. . IV. 128. s k. Pauler A eget nemzeti . Száz. — Hidhez Alf. czikke : M. i 6. 1G. IN Österr, Gesch. I. 115., 140., 183. S Résler. Zur Kritik der áltesten ungar. Geschichte. (A troppani gymn. 186r. évi programmjaban és kül. lenyomatban.) Rademacher Otto. Aventinus und die sngarisene Chronik. (N. A. XII. évf. 1887. 361. 1.) SZT.-ISTVÁN ÉLETRAJZÁNAK FORRÁSAI. x. Kisetb legenda. 2. Nagyobb legenda. 3. Rivas Püspök legendája. Kiadások: ája. Stephani Regis et elesise. 1887. (A FonM. Florian . 1g0r. 881.) Erdy János. Szent-Istvdn első makirály életirata Hartvik szerint. Pest,1854. Ki volt Hartvikus? ATÉV ik: ae nda. U. o. 1884. A la és pesti (ee 1884. sown Hartvik-legenda. isis 1892. Hartvik-vita sarkpontjai (Száz. 1594. 97.). Még egyszer a Hartvik-legenda. WU ioe álasza u.o.). Hol bi ic a Harti -legendat először és maT.? (Száz. 1901. 991 1. 1904. Rosenauer Mich. Studien zur Kritik ung. Geschichtsquellen für die Zeit Stephans des Heiligen. (A három legenda.) Medgyesi . gymnas. 1886. r. 6 Vita S. Stephani zu der Vita maior und minor. AOG. 81. 1894. és 8. 1898. u. Beitr. zur ülteren ung. Gesch. 1893. Chronica Ungarorum Jee a mixta Chronico Potonorum ety vita S. Stephani. (Lengyel-magy, krónika) Kiadták Bnalicher Mon. Arpad; És Bielowski, pi 1874. I. köt. Más ké: iratból kiadta etryzinski W. 10 kronice W ej (Vita S. Stephani regis Ungai Bee ungarieo; polona) cz. alatt. Krakói akad. 1896. Kaindl. AÖG. 84. 1898. 530—43Tagi Géza. A lengyel krónikák és -Ístván. Száz. 1907. 468—471. 1. és Tur. = 1907. 93. Hodinka Antal. Van-e nyoma SzentIstván királynak a szláv forrásokban? Száz. 1901. 1059. 1. Egyéb források : Annales Altahenses et Hildesheimenses; Thietmar. Chronicon. (MIG. Ss, III. és Hannover. Estate Kurze. 1889.) V. ö. Kurze, N. A. s XVI. 459. Wiponis Gesta. Ginomadi, TE MESE sslau H. Hannover, 1878. Hermannus Contractus. Cosmas, A váradi püspökség ításá a bolgár, háborúról pedig a tise tua . A. VIII. 587. BE ál tFundatio ecclesiwe 8. Kiadta Bresslau Harry. Rademacher Otto. Die ungarische Chronik als Quelle deutscher Geschichte. (A merseburgi gymn. programm-értek. 1887.) Heinemann E. Zur Kritik ungar. Geschichtsquellen. N. A. 1887. 73. 1. és a magyar krónikák eon "GŐ ir bevezetés. Mon. Germ. Ss. XXIX. kötetében. (523. 1.) Kaind| Fr. R. Beitrége zur dlteren ungar. Geschichte. Wien, 1893. Kaind! Fr. R. Studien zu den ungarischen RÖG ae (I-XVL tanul& Hogi 9 4) 82 (895), 1 latát err) TF, IR Die ungarischen Kaind! Fr. R. Kleinere ung. Geschichtsquellen, welche in den Chroniken verwendet wurden, XII. Studi 89. 1900. 466—8. 1. Pauler "Eura A magyar nemz, történ. stb. A II. köt. jegyzetes függelékében, külön: A Képes krónika Árpádkori részeiről. (II. 769.) Békesi Emil. Magyar írók az ÁrPádok korában. Kath. Sz. 1896—97. évf. Thúry József. Krónikáink és a nemzeti hagyomány. Irod. Közl. 1897. Krausz Sámuel dr. Nemzeti krónikáink bibliai vonatkozásai. M. néprajzi fiz, 6. sz. Bpest. Chroniken. Kritische der ben. Entstehen der cfinaitan Redetionen. VII. Studie, AÖG. 85. Kaindi Fr. R. Die aa Grundchronik oder Ofner Minoritenchronik, ihre (13) Ableitungen und ihr Verhültniss zur Grundehronik. AÖG. 89. Bd. 1900. 425—466. A) Szent-István király. OKLEVELEK. i János. Szt.-István okilveszter-bulla. 189I. V. 6. Ki a 40. sz. alatt eml. művét. Racki Ferencz. Monum. spectantia historiam Slavorum Meridionalium. VII. köt. ELETRAJZI MŰVEK. Némethy Lajos. Szent-Istvan első postoli magyar királyról mondott dicsédek irodalma. Bpest, 1881. Pótlék "Wenzel Károly-tól. M. Sion. 1884. szept. Pelbárt P. Oszváld. Sermo de S. Stephano. Több kiadásban. Cherenius M. Panegyris in S. Stephanum r. Vienne, 1582. Olasz Paulus. Panegyrica seu oratio exornativa de virtutibus Protoregis Hungarie S. Stephani, Tyrnavie. 1694. Szabó K. Régi M. Könyvt. II. 1788. sz. spelling G. Vita S. Stephan Regis és Domanovez Sándor. Kaind] taalata, Száz. 1902. Ong, 741. 003. 461. és több helyt. To veoh Száz. 1902.); A posony ika és a kisebb latin nyelvű izét Suton sates Esni Akad. kiad.) Máryás Flor tésének éve. n. Szent-István szüle1894. 293—295. 1. oe Tema. Searels [ie resztelése. Felelet Longauer J. úrnak. (Alkotmány. 1900 decz. Karácsonyi Ján. oa Istvan megkoronázása. Száz. rgor. 869. Milan. Szent- Ign királyi czime. foe, 25. évf. 1907. 87— Karácsonyi Ján, Felém en hazánk Szt.-István korabeli határairól. Szá: Igor. Tog9. -István cánonihoz. (A kalocsai főgymn. 1880. évi progr.-ban.) MLS Flórián. Sz-István canonisa (Száz. 218. és 318. 1) V. Magyar Állam. 1895 május 3. és 4. sz. — Pauler Gy. Szent-Istvan canonisatiója. Száz. seb aa 1b Balibardi, A magyarok első királya; (Rermészettud. Közl. 1897 okt. fiz. és Száz. 1897. Siar ungarie ete. oa illustrata, in ee oe Siero calumnie refutantur. C: 1767. Fessler Ign. A hee magyar nagy viselt dolgainak rajzolatja. Buda, kirá 1815. Toldy Ferencz. Valami Szent Jeter ról. Uj M. Muz. II. 1860. 397. V. 6. artal György levelét Knauz wMlioron it Tad. Értek. Ipolyi Arnold, Egyházi beszéd Szt.István király nemzeti ünnepén. 1864. (Bécs.) Pór Antal. Szt.-István élete. Bpest, Horn E. Saint Etienne roi ap ost os lique de Hongrie. II. kiad. Paris, 1899. V. 35 Kisfaludi L. Szent István. Bpest, Stephaneum. 1900. Gaál Mózes. Sea Istvan. II. kiad. Bpest, Franklin. 1g. Karácsonyi Tease, Szat lervndke, Bpest. Kiadta a Szt.István Társ. 1904. V. Dedek c: Száz 1905. 754 1) és Karácsonyi válaszát. (U. o. 871.) Sz.-István eee (Szerk. Nagy Gy igor. és külön lenyomatban. ki aie a a Tértén. Társ. fejér György, Szegváry és Horvát zent-István király Salamon nevéről. (eons Gyüjt. VI. 1836. 9r. 95. 131. és ror. 1) 378 II. SZILVESZTER PAPA BULLÁJA. Inchoffer rendezte az első kiadást. Annales eccles. Regni Hungarize. Roma. 1644. Ujabban kiadta Mátyás Flórián: Vite S. Stephani stb. Fontes. ‘Dom. I. 1881. Schénviezky Bertalan. IJ. Szilveszter bullája. 1884. EÜ Die Echtheit des sog. Privilegiums des h. Stephan von Ungarn. Arch. für kath. Kirchenrecht. 53. köt. 1888. I. füz. Pflugk-Harttung. Die — SilvesterBulle. Hist. Jahrb. XX. 1899. 783: Karácsonyi János. A Szilveszter ib a Szilveszter-bulla eredetének kérdéséhez. es eaevete a ie jádok korában. Olcsó sz.) igs Ba Gageans VI sein tes V. 872. A Szilveszter- OVALS Surányi Janos, Gerbert és kora. Győr, 1887.
