Oldal 438 [438]
FORRÁSTANULMÁNYOK ÉS
IRODALOMTÖRTÉNETI SEGÉD¬
MUNKÁK.
Nemzeti térténel¬
század.) Száz. 1868.
kk
Toldy Ferencz.
miink kezdetei. (X—XI.
376. 1. és Összes munk:
Fejérpataky László. Irodalmunk az
A 889—1g0r. Bpest, 1878.
18
A magy. történ.
rában. Bpest, 1880.
. IV. 128. s k. Pauler
A eget nemzeti
. Száz.
— Hidhez Alf. czikke : M. i 6. 1G. IN
Österr, Gesch. I. 115., 140., 183. S
Résler. Zur Kritik der áltesten un¬
gar. Geschichte. (A troppani gymn. 186r.
évi programmjaban és kül. lenyomatban.)
Rademacher Otto. Aventinus und
die sngarisene Chronik. (N. A. XII. évf.
1887. 361. 1.)
SZT.-ISTVÁN ÉLETRAJZÁNAK
FORRÁSAI.
x. Kisetb legenda. 2. Nagyobb legenda.
3. Rivas Püspök legendája. Kiadások:
ája.
Stephani Regis et
elesise. 1887. (A Fon¬
M. Florian
. 1g0r. 881.)
Erdy János. Szent-Istvdn első ma¬
király életirata Hartvik szerint. Pest,1854.
Ki volt Hartvikus?
ATÉV ik: ae nda. U. o. 1884. A
la és pesti (ee 1884.
sown Hartvik-legenda. isis 1892.
Hartvik-vita sarkpontjai (Száz. 1594.
97.). Még egyszer a Hartvik-legenda. WU ioe
álasza u.o.). Hol bi
ic a Harti -legendat először és ma¬
T.? (Száz. 1901. 991 1.
1904.
Rosenauer Mich. Studien zur Kritik
ung. Geschichtsquellen für die Zeit Stephans
des Heiligen. (A három legenda.) Medgyesi
. gymnas. 1886. r. 6
Vita S. Stephani zu der
Vita maior und minor. AOG. 81. 1894. és 8.
1898. u. Beitr. zur ülteren ung. Gesch. 1893.
Chronica Ungarorum Jee a mixta
Chronico Potonorum ety vita S. Stephani.
(Lengyel-magy, krónika) Kiadták Bnalicher
Mon. Arpad; És Bielowski, pi
1874. I. köt. Más ké: iratból kiadta
etryzinski W. 10 kronice W
ej (Vita S. Stephani regis Ungai Bee un¬
garieo; polona) cz. alatt. Krakói akad. 1896.
Kaindl. AÖG. 84. 1898. 530—43¬
Tagi Géza. A lengyel krónikák és
-Ístván. Száz. 1907. 468—471. 1. és Tur.
= 1907. 93.
Hodinka Antal. Van-e nyoma Szent¬
István királynak a szláv forrásokban? Száz.
1901. 1059. 1.
Egyéb források : Annales Altahenses
et Hildesheimenses; Thietmar. Chronicon.
(MIG. Ss, III. és Hannover. Estate Kurze.
1889.) V. ö. Kurze, N. A. s XVI. 459.
Wiponis Gesta. Ginomadi, TE MESE
sslau H. Hannover, 1878. Hermannus
Contractus. Cosmas, A váradi püspökség
ításá a bolgár, háborúról pedig a
tise tua
. A. VIII. 587.
BE
ál
tFundatio ecclesiwe 8.
Kiadta Bresslau Harry.
Rademacher Otto. Die ungarische
Chronik als Quelle deutscher Geschichte.
(A merseburgi gymn. programm-értek. 1887.)
Heinemann E. Zur Kritik ungar.
Geschichtsquellen. N. A. 1887.
73. 1. és a magyar krónikák eon "GŐ ir
bevezetés. Mon. Germ. Ss. XXIX. köteté¬
ben. (523. 1.)
Kaind| Fr. R. Beitrége zur dlteren
ungar. Geschichte. Wien, 1893.
Kaind! Fr. R. Studien zu den un¬
garischen RÖG ae (I-XVL tanul¬
& Hogi 9 4) 82 (895),
1
latát
err) TF, IR Die ungarischen
Kaind! Fr. R. Kleinere ung. Ge¬
schichtsquellen, welche in den Chroniken
verwendet wurden, XII. Studi 89.
1900. 466—8. 1.
Pauler "Eura A magyar nemz,
történ. stb. A II. köt. jegyzetes függeléké¬
ben, külön: A Képes krónika Árpádkori ré¬
szeiről. (II. 769.)
Békesi Emil. Magyar írók az Ár¬
Pádok korában. Kath. Sz. 1896—97. évf.
Thúry József. Krónikáink és a nem¬
zeti hagyomány. Irod. Közl. 1897.
Krausz Sámuel dr. Nemzeti króni¬
káink bibliai vonatkozásai. M. néprajzi fiz,
6. sz. Bpest.
Chroniken. Kritische der
ben. Entstehen der cfinaitan Redetionen.
VII. Studie, AÖG. 85.
Kaindi Fr. R. Die aa Grund¬
chronik oder Ofner Minoritenchronik, ihre
(13) Ableitungen und ihr Verhültniss zur
Grundehronik. AÖG. 89. Bd. 1900. 425—466.
A) Szent-István király.
OKLEVELEK.
i János. Szt.-István ok¬
ilveszter-bulla. 189I. V. 6. Ki
a 40. sz. alatt eml. művét.
Racki Ferencz. Monum. spectantia
historiam Slavorum Meridionalium. VII. köt.
ELETRAJZI MŰVEK.
Némethy Lajos. Szent-Istvan első
postoli magyar királyról mondott dics¬
édek irodalma. Bpest, 1881. Pótlék
"Wenzel Károly-tól. M. Sion. 1884. szept.
Pelbárt P. Oszváld. Sermo de S.
Stephano. Több kiadásban.
Cherenius M. Panegyris in S. Ste¬
phanum r. Vienne, 1582.
Olasz Paulus. Panegyrica seu ora¬
tio exornativa de virtutibus Protoregis Hun¬
garie S. Stephani, Tyrnavie. 1694. Szabó K.
Régi M. Könyvt. II. 1788. sz.
spelling G. Vita S. Stephan Regis
és
Domanovez Sándor. Kaind] ta¬
alata, Száz. 1902. Ong, 741.
003. 461. és több helyt. To
veoh Száz. 1902.); A po¬
sony ika és a kisebb latin nyelvű
izét Suton sates Esni
Akad. kiad.)
Máryás Flor
tésének éve.
n. Szent-István szüle¬
1894. 293—295. 1.
oe Tema. Searels [ie
resztelése. Felelet Longauer J. úrnak. (Al¬
kotmány. 1900 decz.
Karácsonyi Ján. oa Istvan meg¬
koronázása. Száz. rgor. 869.
Milan. Szent- Ign királyi
czime. foe, 25. évf. 1907. 87—
Karácsonyi Ján, Felém en
hazánk Szt.-István korabeli határairól. Szá:
Igor. Tog9.
-István cánoni¬
hoz. (A kalocsai
főgymn. 1880. évi progr.-ban.)
MLS Flórián. Sz-István canoni¬
sa (Száz. 218. és 318. 1) V.
Magyar Állam. 1895 május 3. és 4. sz. —
Pauler Gy. Szent-Istvan canonisatiója. Száz.
seb aa 1b
Balibardi, A magyarok első királya;
(Rermészettud. Közl. 1897 okt. fiz. és Száz.
1897. Siar
ungarie ete.
oa illustrata, in ee oe Siero calum¬
nie refutantur. C: 1767.
Fessler Ign. A hee magyar nagy
viselt dolgainak rajzolatja. Buda,
kirá
1815.
Toldy Ferencz. Valami Szent Jeter
ról. Uj M. Muz. II. 1860. 397. V. 6. artal
György levelét Knauz wMlioron it Tad.
Értek.
Ipolyi Arnold, Egyházi beszéd Szt.¬
István király nemzeti ünnepén. 1864. (Bécs.)
Pór Antal. Szt.-István élete. Bpest,
Horn E. Saint Etienne roi ap ost os
lique de Hongrie. II. kiad. Paris, 1899. V.
35
Kisfaludi L. Szent István. Bpest,
Stephaneum. 1900.
Gaál Mózes. Sea Istvan. II. kiad.
Bpest, Franklin. 1g.
Karácsonyi Tease, Szat lervndke,
Bpest. Kiadta a Szt.István Társ. 1904. V.
Dedek c: Száz 1905. 754 1) és Kará¬
csonyi válaszát. (U. o. 871.)
Sz.-István eee (Szerk. Nagy
Gy igor. és külön lenyomatban.
ki aie a a Tértén. Társ.
fejér György, Szegváry és Horvát
zent-István király Salamon nevéről.
(eons Gyüjt. VI. 1836. 9r. 95. 131. és ror. 1)
378
II. SZILVESZTER PAPA
BULLÁJA.
Inchoffer rendezte az első kiadást.
Annales eccles. Regni Hungarize. Roma. 1644.
Ujabban kiadta Mátyás Flórián: Vite S.
Stephani stb. Fontes. ‘Dom. I. 1881.
Schénviezky Bertalan. IJ. Szilveszter
bullája. 1884.
EÜ Die Echtheit des sog. Pri¬
vilegiums des h. Stephan von Ungarn. Arch.
für kath. Kirchenrecht. 53. köt. 1888. I. füz.
Pflugk-Harttung. Die — Silvester¬
Bulle. Hist. Jahrb. XX. 1899. 783:
Karácsonyi János. A Szilveszter¬
ib
a Szilveszter-bulla eredetének kérdéséhez.
es eaevete a ie jádok korában. Olcsó
sz.)
igs Ba Gageans VI
sein tes V. 872. A Szilveszter- OVALS
Surányi Janos, Gerbert és kora.
Győr, 1887.