Page 437 [437]
Magyarország a
X. században. A magyarok mögtérése a ke
reszténységre. ( ág Fe ere és
gyarapoddsn Top, AV. 6a KVL fel ot
1)
“ame Fie
lar
Die kirchlichen Ver¬
i ete. Nagy 5
. Pauler Gyula. Az els
ae (B. Sz. 1896. april.)
halléezy Lajos. Adalék az é-hit
ena agyarországon. Száz. 1896. 199
a, Sarássonyi János. Mi köze a görög
keresztény
ally E. Piligrim von Passau
und das Erzbistum Lorch. Lipcse, 1854.
Diimmler Ernő. Uber die Entstehung
der Lorcher Fiilschungen. ae akadémiai
értek. eset 1898. 75:
i Eh Lorch nt Passau.
Der ane 3. foly. I:
Wiedemann J. auer Ge¬
schichtsschreibung. Histor. Jahrbuch. 20. évf.
1900. 346. 1
Kaindl Fr. R. Die ungar. Mission
des h. a eee Beitriige stb. 1893. VIL
Kaindl Fr. R. Zur Gesch. Bruns
von Querfurt. Hist. Jahrb. XIII. 1892. 493500.
Pfülf A. Bruno von Querfurt. Stim¬
men aus Maria-Laach. 53. évf. 266. és 375.
TAJEKOZAS A FONTOSABB
KUTFOKRE NÉZVE.
Az Árpádházi kírályok . korának
ti özül a
mar említettük. Első sorban Mátyás Flórián
(Florianus: Fontes Domestici 4 köt.) művére
utalunk.
A legrégibb hazai feljegyzések és
régibb esd kroni Kézai, Budai
a eszme krónika, képes Jebus ey bsg
Jane
Dabnies 2) közös “Sofornéstal meri¬
tettek. Vajj mikor kelet¬
keztek e régi feljegyzések és ezek alapján
az ősi se, arra né:
vélemén; Ferencz még
yel ly
I. Endre Névtelenjehiez fűzte a. legrégibb
feldolgozást, sőt Wenzel G. Szt.-I
mi K.Sz.
5880. xiv 4. fűz.
Pauler Gyula. Mi
jörög
egyháznak stb. Válasz Karácsonyinak. Száz.
If György. Az egyházi nyelv ha¬
És a magyar honfoglalás. Nyelvt, Közl.
27. köt. 1897. (V. ő. GE Kun CG
7450 Kitől tanultunic írni
Akad. frtek. Ny. 1885, és
fa ae
Jegié Matroslav. Zur. Entstehungs¬
pests der _kirchenslavisches
Denkschr. d. Wiener Akademie. “Phil
hist
ál Klasse. XLVII. köt. Ism. Melich. Száz. 1902.
1900. 34. köt. 363—g64. 380. 1.
Miklosich. Die Hie Elemente Melich János, A magyar nyelv kez
im eel aad. 1. rt.
5 Weg om ford. Suarv: bor. Magy. v jövevény
1
Nui ivi
Asboth ones A cseh-szláv hatás
koráról. Nyelvt. Közl. 1884.; hasonló irán;
ezikkek u. o. 1885. és 1886. A Bisz Szava
an. Akad. Értek. 1885. és 1893.
" keresztény egyház ter
Nyelvt. Közl. XVIII. 32.
magyar nyelvbe került szláv s;
terének Tale és ton. MERE
Die Anfinge der ungariseh.
Blavisehen ethnischen Sahai Archiv
ische Philologie. XXII. x: i
evényszavaink. I. 1908.
Wagner Lajos tól! 164,
MÁSODIK SZAKASZ.
KÚTFŐK.
Kaindi Fr. R. Spuren von Graner
Geschichtsaufzeichnungen (bis zur Zeit des
1 Ladistaus). VI. Studie ete. AOG. 84. 1898.
528. 1.
Annales veteres Ungarici
Albenses vel Pos
(Annalcs
nien: "ht vel Chronicon
ill. 1203-ig. Kiadta
e). 997¬
. Germ. Ss XIX, 571. Waiten¬
G. 42, 1870.
VAOG. 84. 1898. 503. Seat
. 81.1. Domanovszky Sándor.
Kaindl Fr. R. Die Gesta Hunga¬
rorum yetera yon Almus islzumtendseh des
XI Jahrhunderts, (Bei, Alberich
Fontaines) Ihre Gestalt, thr Entstehon, ihre
Quellen tind ihr Wert, VIII. Studie. AÖG.
88. köt. 1899. 205. 1 mee Kaindl szerint
társai sorában kereste a:
szerint a közös ősforrás nem régibb 1250-nél.
Huber Alf, szerint II. Endre utolsó éveiben
it je a hagyományon
en az Annales Altahens
rátok kezdték: írni 1150—60
körül és hogy az ő feljegyzi
mika».
er
kiadta Senefir a areegt MG. Ss.
XIII. V. Mar¬
c eee "83
Kaindl Fr. R. Die ieee Ts
nische Chronik. Studie TIT. AO!
587.
Való tekintetből, u. ott i. .
V. 6. Domanovszky S. Száz. 1905. 444. 1)
Kézai Simon mester De oviginibus
k Kézai művének al é¬
ben a Gesta (Vetera) Er
merített utóbb Albericus, a trois fontaines-i
. Istvan korában
sodik szerkesztés a folyta¬
one iadta ujabban Má¬
Flórián. Font. Dom. IL. "Töredékekben
Marczali H. Honfogl. katt. 476.
ford. Szab
A m. tört. kuti 40.1. Pauler
ö IT. 486., 760, Kaindl B06. ey Tle
oe ae oR mil. Kath. Sz.
1899. 239.
990. 93—95.
Sebestyén
Csánki Dezső.
Gyula. A honfogl. m 90.
Boa Seudoe: Kézai Simon mest rOnie
ja. Bpest, 1906.
. (Chronica Hun¬
Kiadták Podhraczky (1838). Fak¬
ig an
tott feljegyzések, Higa Nagy
helyezendő. — Ebből az ifjabb szerkesztés¬
Bol mentale azután a, Bécsi vagy Képes
Krónika, a Budai Krónika meg rokonai.
dist rendezett a
1go0. V. ő. Kind AÖG. 8
Domanovszi lie sőtta, &
1902. 615, 729- Saat
377
z. Az 6-bol
a magyar
nyelv.
nyelv
A ee
908. 451.1 A hét
nek napjainak neveiről 8 never Akad.
S:
Ért. 190. . 1. Adatok
hazánk honfoglalásko századi hely¬
neveinic értelmezéséhez. “Maer. Nyelv. 1906.
Az Árpádkor
eats Higa Stee aa Űs
Nai) bs Gp ao ven Chari
Stuttgart, 1907.
A pozsonyi, krónika, (őzükszavú ki
vonat a budai krói
(3852), ean (1856) és re b
Dom. ae ib We ae Marezali. A m.
tört. kút omanovszky S.
A budai ae "szó ie ne
Miigeln (Miglin) Henrik latin rímes
kr6nii (magyarországi
dja. "Kindta Kovachich
A
468. 1. Pauler Gy. om aah
Domanovs
Lames feat (Willmanns, Réthe,
Boheben" atm an)
Bécsi Képes Krónika. (Márk kroni¬
kéja.) Kiadták Toldy Fer. 1867
Flórián. Font, Domest. IL.
gyarra ford. Szabó Károly.
28. Pauler Gy. a
769~780. (A K. K. Arpidkort ré¬
szeiről.) — Donnovsziy Sind.
vf,
xi
Biogr. des Joh. Archidiaconus de Kikullew.
MIÖG. 1887. 253. Pór Ant. János kük. fő
Száz. 1884. 905
kötete) soha for¬
Sz. 1899.
Pats Ge
rünn. Erről és a kézíra¬
Elem. X. 1902.
ip ema saa aimee jénös élete lés
. Bpest, 1906.