Stranica 434 [434]
Die Ungarnschlacht oder die
nee Heavies 16 1844.
Fraustadt, Die Wahlstatt v. Keusch¬
berg. Ein Abschn. aus d. Vorgesch. d. Hoch¬
stifts Merseburg. Lipcse, 1858.
Stechele Ulr, Geographic Thiirin¬
gi in d. Jahren 700—I000. rasta, d.
£ Thiiring. Gesch. IX. Uj
Frankhausel, Uber den ‘on
Ungarnschlacht. 933. FDG. VI. 627. 1.
Zur_Ungarnschlacht 933. Grimm :
FDG. oe ük
tania Gyula. A_merseburgi
esata cally Keuschberg faluban. Frick és
Richter: Lehrproben u. Lehrgiinge d. Gym¬
seat u. Realsehulen nyomán. Halle, 1885.
II. fii 1887.
der
meee Carl imsnidien zu der Gesch,
der siichsischen Kaiser. Dissert. Basel, 1889.
Kirchhoff Alfred. Der Ort der Un¬
garnschlacht. F. D. G. VII. Noch einmal
die Riadeschlacht König Heinrichs v. J.
Jahr d. Thiiring-Sichs. Gesch.
189596. 31—38. 1.
Küstermann O. Die Schlacht bei
High fm df. gya, DE Tet i
arn 29. 1896. 520
549.
“Fabris Die Schlacht bei Riade,
. Halle, XIX. köt.
Köstler K. Die Schlacht an der Un¬
chr.
strut. Monat: d. hist. Ver. f. Oberbayern.
1896—7. 8
Rademacher, Die Urbs Merseburg
im X. Jahrhundert. AGES Comm wat
értek. 1898. V. 6. Száz. 476.
Kirchhoff Alfred, Besprechung von
Dietrichs-Parisius: Bilder aus der pues
Hamburg, 1883. Leipz, Centralbl. 1884.
Zahn. Der Drémling, 1905.
ream ándtoz A magyarok § Sankt¬
Gallenban a 925. évben.
Winteler. Ju! Hui
f. Volkskunde. 1897. 248.
(Gano Nt
LECHMEZE] (AGOSTAI) CSATA.
5)¬
Források : Gerhardi, Vita Oudalrici.
Mon. Germ, Ss. IV. gor. Németre ford. Gran¬
dauer G. Lipcse, 1901.
Rvciseny vite Brunonis Gua Ie
Colonien . Germ. Ss.
Wagenseil. Gesch. der Stadt Augs¬
burg, I. 1820. Meyer. Gesch.d. St. Augsb. 1908.
öpke és Dénniges. Jahrbiicher des
deutschen Reiches unter Otto I. 1838. I. köt.
Köpke és Parmley) Kaiser Otto der
Grosse. 1876. 2;
as ab,
418. Bae
des Keisetreicha
siichs. Hauses. Te as "köt. aes
Die grosse Ungarnschlacht auf dem
Lechfeld. Hormayrs enb. f. d. vaterl.
Geseh. Neue Folge. XIV. 18
Brunner Luitpold. Die Einfille der
Ungarn in Deutschland bis zur Schlacht a. d.
Lechfelde am ro. Aug. 955. Augsburg, 1855.
Schrott. Die Ungarnschlacht auf dem
Lechfeld. Beil. z. Allgem. Augsb. Zeitung,
1873. 157. SZ.
Pfingstfest in Gunzenle, (Népiinnep
gibt ent Galler) Aaah Lis
Zeitung, 1873. 157.
Riezler Siegmund, Gesch, Bayerns.
Gotha, 1878. I. köt.
Kirchhorf A. Die Schlacht auf dem
Lechfeld, (Forsch. z. deutsch. Gesch.VII. 573.)
Köstler G. Die Ungarnschlacht auf
dem Lechfeld und die Folgen des Ungar:
es iiberhaupt. (Inter: 1882
jul-szept. és külön lenyomatban a az Aug:
ne Zeitungban. 1884. 130. és 185. sz. mel
letben.) Rieger, 1884.
Roedel Benno, Skt Udalrich und
die Hunnenschlacht auf dem Lechfeld. Zeit¬
gemiilde zur goo-jihrigen Sankt-Ulrichs Jubi¬
Tiumsfeier. München, 1886.
Manitius. Der Ungarnkrieg 955.
(Zeitschr. fir allgem. Geschichte, Tateratur
u, Kunstgeschichte. 1886. 12
Wyneken penne Die Sehlacht auf
dem Lechfeld. FDG. XXI. évf. 239. 1.
Hoffmann. Die There kre Befesti¬
jurgs vom X. Jahrhundert an.
gp fin] Sránsz bones News
burg. 1887. XIII. évf.
Fricsenegger J. M. Die St. Ulrichs¬
kirche in Augsburg. Augsb. Postz. 1893. 43¬
Baumann F. L. Zur Geschichte des
Lechrains. Archival, Zeitsch, X. 1902. 1— 92. 1.
Steichele Anton. Das Bistum Augs¬
burg. II. Ci Mi Gs Wein tse Gun¬
zenlee. Emberi kézzel emelt sírhalom Kon¬
rad herczeg emlék re. Altbayer. Monatschr.
08
Bleyer Site Adalék a Lech fogát
vívott 955-iki ütközethez. Száz. 32. 18.
563— 564. 1.
Schmid U. Sankt Ulrich, Graf von
Kiburg-Dillingen, Bischof von Augsburg
890—975. Augsburg. Seitz, rgor.
Scháfer D. Die Ungarnschlacht von
55. Siizngsber. der Berl: Akad. 1905. XXVI.
külön lenyom. Berlin. Rei¬
ö. Kropf Lajos ismertetését
. 1096. 156.
Bresslau Harry. Die Schlacht auf
dem Lechfelde. Sybels Hist. Zeitschr. TIL.
Folge, 1908. I. köt. 1. füz. 137157. l. V.ö.
Száz. 1906. 765. 1.
Schéfer Dietrich, Die Ungarn¬
schlacht von 955. (Erwiederung an Breslau.)
ise ee Zeitschr. III. Folge. J. Bd. 1906.
FD lbrdick Hans, Gesch, der Kriegs¬
(ay in Hahn den ition Geschichte.
TI. Teil. Berlin, 19
Riezler Sigm, ane rechung von M.
Doeberl, Hntwicklungsgeschichte ELEGET
Göttinger Gelehrter ansizen oor isla
ler.
GYASZMAGYARKAK.
Diimmler, Die Sage von den
garn. (Gottinger Gelehrte Anzeiger.
18. sz.)
Kaindl Fr. R. Die Sage von den 7
vos MIÖG. VI. Ergiinzungsband.
én Gyula, A 7 gydszmagyar
nae iinoes XI. 1900. 49. és ITT. 1
Un¬
1868,
OLASZ HADJARATOK.
Helfy Ignácz. Magyar mező Olasz¬
országban. (Vasárn. Ujság 1860. 2. És 3, sz,
a Mantova hai erülő aprato
SHED, a malyen I Beren 902-ben
vereséget szenvedett.
Salamon Ferencz. Egy-két ütközet
magyarázata az Árpádok korából. 899—9oo,
Száz. 1876. 826— 851. 1
Magyarok Róma előtt, Gregorovius
Herd Gescltcte een Stade) Romi Mittal
alter. asz templomi ének
A megye ETŐ Sime Antiquitates Italie
med. gvii. I. 22.
Liybié Simon. Magyarok Velenezé¬
Eme 1 1869. 211— 215. V. 6. Marga¬
tits, Repert. II. 232—3.
Óváry L (és Mircse J.). Oklevél a
magyarok gor. febr. (vagy 900. végén) tett
Olasz hadjáratáról: TTI 1888. 450,
Handloike M. ithe eer
Stiidte unter der Herrschaft der Bischéfe
4, d. Entstehung der Kommunen. Berl., 1883
Stefani Federigo. Cordignano i
soi signori. Venezia. Visentini, 1884. A X.
században épült a magyarok ‘ellen,
Cipolla jelentését, (Jahresber. d. Geschichts¬
wiss. 1884. II. 231.
Czímer Károly. A brentai hadjárat.
899—900. Hadt. Közl. X. köt. 1897. 1—26. 1.
Kretzschmayr Henr, Geschichte von
Venedig. I. köt. Gotha. Perthes. 1905.
Hofmeister Adolf. Markgrafen und
Markgrafenschaften im Italischen Konigreich
von 774 bis 962. MIOG. VII. Ergiinzungs¬
band, 2. Heft. Innsbruck, 1906.
FRANCZJAORSZAGI
KALANDOK.
Reimand. Les invasions de Sarrazins
en France. Paris, 1836. (A 169. s mea lapo¬
alat
Riezler. Uber die Or
Gegend. Miinchen, 1887.
Wallmenich Karoly, Die Ungarn¬
schlacht auf dem Becht TI. Allgem.
Zeit. 1907. Beilage. 179-181.
kon érteni.)
Dussieux L. taser Historique sur les
inyasions des Hongrois en Europe et spe¬
cialement en France. Mémoire de la societé
istorique. Paris, 1839. A II. kiad.
Leletek a | cl
acksl ír Brunner. (Eml. mű). Meving és
Schmiechen között számos Mme, Te
sebb alakú patkót ta raf Mátyás tanu
erint (Gesch, Glas atl ssingen.
Donauworth. 1894.) is több, eran alist
áltak
aca ; pedi er áítótag) magyar
nyerget mutogatnak.
Soós Antal, A milleniumi ésma
pe isi 1895. decz. 25.) Érdi, arczasi
öngeisingnél a Lechfeld közelében
talált efeleletete.
n. Ily
x Matyas
pítások. Akad
Mevszi Henrik. A Botond-mondá¬
ról. A magy. tört. kútfői stb. 1880. 66.
374
raltonataalienyomat
Széchy Mór. A magyarok első had¬
járatai Európában és különösen Franczia¬
188
országban; Tud. Akad. Közl. 86. 6. füz.
460—473- I.
Guillaume, Recherches historiques
sur les Hautes-Alpes, II. Les Sarrasins et
les Hongrois. Paris. Picard, 1890.
+ F, Histoire des Carolingiens.
Paris, 1891.
BYZANCZ ELLENI HADJÁRAT.
Gherghel lie. A magyarok Konstan
tindpoly” 993994. trománál. A T.
lescu szerkesztette wise pan, 1894.