Stranica 432 [432]
Domján István. A székely kérdés
és Pauler Gyula új műve. (Erd. Muz. 1895.)
Thúry József; Dsuvejni perzsa író
Aste Resideddin, Abulgázi nai
írónál fenmaradt töredék az ől.
a hun-i szegyet sol nsás HE na és a ma¬
gyarok ee oz, Sz: 896. 880—918. 1.
Jakab Elek. Sza telepek Ma¬
gyarországon. (Száz. 1896. 581. és 693. 1.)
Thúry József. Hunok és magyarok.
Irod. tört. Közl. VII. 275—296.
Sebestyén Gyula. A székelyek neve
és eredete. Bpest, 1897.
Tihary József. A székelyek, eredete.
(Erd. Ma XV. Kolozs" 6. Száz.
1898. S22.
Thúry ed Meg. egyszer a szé¬
elvetése détéről (U. o. 899. 5. füz.)
Kállay Ubul. A madi megfele¬
nade kérdéséhez. Tur. 1900. 4. fűz.
_ Balint Gábor. A honfoglalás revi
ke 1", besnye,
. Stein. Ig01.
Tr
zása.
(Vö. Száz. 1902. 505. 1)
Nagy Gergely. Elméletem nemze¬
tünk eredetéről, különös tekintettel a szé¬
kelyekre. 2 köt. Brassó, 190r.
Connert Hans. oie der
Szekler et agyszeben, 19091. 1904.
A gimn.-i a TIERS, Wo &
Száz. 1904. 167. és Korresp. Blatt d. Ver £
siebenbürg. Landeskunde. 1902. évf.
1904. 98. ÉS 1905. II4.
Connert Han:
Rechte
és
A székelyek alkot¬
a. Magyarra ford. Balásy
s. (Bpest, 1907.)
Wagner Jakab. A scytha-magyar
rokonságról. Ie 8. Sigerus “ezi
XXVI. 1904. 71. 1)
agy Géza, Monda és hagyomány
: A seytha-kérdés. Ethnogi
6.1 22: ath Értes. V. 607. 7)
gr. X.
és Magy. Néprajzi a ete 8. sz. cave
, Balogh Pal, Erdély népei és a szé¬
és. Kolozsvár, 1908.
A székely nép. Bpest,
FREI Sándor.
904.
Szádeczky Lajos. A csiki székely
krónika. Bpest. Akadémia. 1905. V. ö. Sait.
1907.
Karácsonyi János, A székelyek erez
élype való betelepülése. (Akad.
Bpest, 1905.
1
köt. 3. sz.
1
“Sebesiyn Gyula. A hun-székely
mány. Akad. Értekez. V. ö. Száz. 1907.
A RÉGI HUN-SZÉKELY
IRÁSRÓL.
_Szabé Károly. A régi hun- ae
. 1866.
, Hódoly László, A székely
Pozsonyi
3 1884. 718.
NRE László. Az úgynevezett hun¬
székely irás. (Arch. » VIII. 1888. r. füz.
A ROMÁN KÉRDÉS.
A román incolatusról, TESEZGIKSSTE
vajjon az rials megszi il él
Tr: ajanús ta vben és vajjon
ibb lakói, 1. a következő összefőgtáló
8 y Briebrecter, Der gees nwiirt
n. Ere Nagyszebeni ‘gan.
tebi
Taszoltak : Jung, Hasdeu, Maniu, Hormuzaki,
Pic, Xénopol, Sturdza, Jorga és mások ; ta¬
gadélag Sulzer, Roster, Hunfalvy
Pal, Diimmler, Wattenbach, Hertzber
schmid, Teutsch, Maurer, hall
Jancsó Ben., Moldo: és n
Pauler. I. 59
A HONFOGLALÁS KUTFO! ES
JRODALMA.
Matyas Flórián. (M. Fegan
Historic hungeriem fontes domestici. 4 köt.
1881 ide vonatkoznak: IL. köt. Chto:
, Pig, Zur ruménisch-ungarischen
Settee 1886. V. 6. Pauler Gy, Száz.
86.
e fenfalyy | Pál, A magyar nemzeti
“panies cre, "Bela Han névtelen
Jegyzője. (A magy: nemz. 7 Árpádházi
yok alatt. I. köt. I. ed ae 464—468.
és a 662. lapon).
Matuds Flórián, A Névtelen Jegyző.
ről. Kath. Sz. 1896. 2t
Sebestyén júl kivolt Anonymus,
A kérdés története. II. A k.
tése. Bpest, 1898. E műben I. az 1898
jel 'V..6. Pauler és Marczali bírálatát:
. 1898. 282. és u. 0. Sebestyén válaszát,
Weriner Mór és Sebestyén. Gyula;
Adorján Notárius. Száz. 1898. 358. és 468,
Kaindl Fr. R. Die Gesta Hunga¬
rortim des Anonymus; IX. Studie, AUG. 8
köt. (1900.) 369— 400.
Kubinyi Fer. Bela király névtelen
jegyzőjének kora és hitelessége. Balassa.
gyarmat. 2 rész.
nica Hung hro¬
nicon pictum io de
setate Bele regi
Fejérpataky László és Marezali H.
A honfoglalasra vonatkozó hazai kttf6!
(Pauler Gy. A magyar honfoglalás
507. 1) x. névtelen Jeg
indobonense ; bisan
otarii.
MEZEI
Béla kirdly Névtelen Jegyzője. Gesta
Hungarorum. Hddig 18 kiadásban. A leg¬
jobba ak M is Flóriáné (Font. Dom. II.) és
it (oath ís 381—46.
Pauler Gyula vel
Facsimite- ‘aha
(Honf. kútf.); rom. nyelvre Bésán ford, 1899,
Cornides Daniel. Vindicice anonymi
Bele regis notarii. Edits, aucte a J. Chr.
Engel. Bude, sz
Szabó Károly.
zője és mémet. bi
Gest 10) i 1D
unre
Podhra
telen jeg:
Buda, 1861.
Mányás Flórián. Anonymus időkorá¬
Akad. Ért. 1868. Ugyanő: Béla ki
0. 18
Béla névtelen j ea
lója. (Biidinger. Os
Kisebb történ.
telen
jegy 51.
[Reel Robert.
dien, IV. fej. Di
ére etes Neamt Notar.
Hunfalvy Pal. Magyarország Eth¬
mage Bpest, 1876.
, Pauler Gyula, Anonymus és hf.
yarok megtelepedése. Száz. 1877.
Marezali Henrik. A Névtelen Jegyző.
Ph. K. 1877. 5. fiiz.
Marezali Henrik. Anonymus Bele
regis Notarius. Sz: 1879. 170
Fejérpataky László. Még egyszer
Anonymus (nevéről). Száz. 1879. 249.
Pauler Gyula. Anonymus külföldi
vonatkozásai. Száz. 1883. 97. 1.
írás és
gyar
Fischer K.A h gyi
fenmaradt eml. 1899. és: A régi
irás hanyatlása. ába
Nagy Géza, A székelyek irása.
Arch. Ért. X. 1890. 282—3. és Ethn. 1895. 269.
_Sebestyén Gyula. Rovés és rovás¬
r.
1903., 1904 1g06., 1907. és
nyvtár. II. k
Désy Ferencz. JAT magyar ésirds.
Bpest, 1902.
Hermann Ottó. -szám viszonya
s-ráshoz progeibauaiairin, Zan ia 23.
él-e még a magyar nép
özött? (AM. “T. Akad, bizottságának jelen¬
Horny
jog.
,fejérpataky László. A jhenfoglalis
ean 1883. april 8.
Sousa ke Árpádok roan 1878.
“Mh Florianus. Disquisitio de cetate
Anonymi Bele regis notarii, (Hist. Hung.
Fontes Domestici. II. köt. 1883.)
Riihl F. Zu den Quellen des anoni
mae ROE des König Béla I. FDG. 23.
883.
nyi
cdemecien Zur Keplagariche
Geschichtsquellen. FDG. XXV.
Torma József. A zonuki srg
1885. 481504. és 674-72
Xénopol A, D.
ge.
nus.
TT.
Les Reumere au
Pars. Leroux, 1885. V. fej.
Asie
Bie.
én Gy la. A Névtelen Jegyző:
219.
. honfogl. mondái.
eso dázos, ANMarelen Jegy¬
zőről. Tur. 1904. 154.
Sz, György Gusztáv. Pál. mester
bazini és szenigyörgyi gróf vagyis Anony¬
mus. iy. állítólagos névtelen
III. Béla
jegyzője. Eperjes, 1907.
el Ján. Ker. Gesch. von Halltsch
und Wladimir bis 1772. Bécs, 1792—93. 2 köt.
Husz Samu és Imandy György.
A honfoglal: hadj: VEN eee es tol
képéhe:
ar
at a M. Tud. Nee on)
reel Willa, a magyar nemzet
bevándorlása. (M. Tud. Értek. “I. 1862. 193.
289. 1
Sasinek Fer. A mai Magyarország
kezdetének története. (Tót mű, megj. Turóc;
Mártonban, 1875.) V. ö. Száz. 1875. 507.
László. Árpád és a magyarok
letelepedése. Bpest, 1875.
Pauler Gyula. A magyarok meg¬
telepedéséről. Nie a . 848. 481.
Fae tteloce 2S etn, Száz.
1878. 533—552¬
Botka Tivadar. A magyar ezeréves
jubileumhoz. Száz. 1881. 465.
Pauler Gyula. Jeg esi 8) mil¬
lenariumról. Száz. 18
A Millenanum Gee 8a, 787. |.
Fraknói Vilmos és Ipolyi Arnold.
Az Akadémia történeti bizottságának jelen¬
ont remote meghatéro¬
1883. 185. 1.
Salamon Ferencz. A kuitfokritika és
a. siverntien, B. Sz. 1883. 36. köt. — A hon¬
ve. Bpest 1883. — Az Akadémia és
uti BC 1884. 38.
iRerllar Copel, A Millennium. B. Sz.
33. és 35. köt. (4x6. 1.)
Helmár oe A magy. Millena¬
rium. A honfoglalás éve és Visszapillantas.
Pozsony, 1854.
Csu. Jen
Szombathely, 1884.
Borovszky Samu. A millenariumról
és őseinkről. Nemzet, 1886. 1I2—114. S
Csuday Jenő. A honfoglalás kezdete
és ernest Szombathely, 1889.
Borovszky Samu. A honfoglalás éve,
Pesti Hirl. 1889. máj
Kálmán. DS millenarium.
Egyetértés, 1890. jun. x. V. 6. Száz. 1890. 533¬
Lakits Ferencz. A millennium ker¬
déséhez. Száz. oe eae ibe megelő¬
zőleg a Term. ben. Ung. R. XI. 732
A honfoglalás éve