Stranica 431 [431]
OCR
KIEVI HADJÁRAT. CSÜT Gesch. des Bestuschew-Rjumin. Geseh. Russ: Hades be weualey(melationea IT 5218 Márki Sandor. Az oroszok és magyarok első érinti pesti VII. áll. fogymn. 1888—9. russischen Az orosz fejedelmek a IX. század végén. (Kievi hadjárat. Száz. 1901. 753: 1) BOLGÁR HÁBORÚ. Szabó Károly. A bolgár háború. (Új Magy. Múz. 1862. HAZÁNK ÁLLAPOTA A HONFOGLALÁS ELŐTT. Conversio Bagyariorum et Carantapom, a Wattenbach. Mon. Germ. Ss. XI. szánj Gyula, A Conversio Bagva riorum et Carantanorum mint kútfő. (Qlagy. Állam, 1895 máj. 1. Ann. Fuldenses. MG. 1. ) V.ö. S eae Rethfeid Serevent Gianna 338-887. Halle, 1886. Die pannonische Legende. vom ól ford, Mikklosieh, kiadta A. források: 39. A Konstantin (E Cyril)- és Methodiuslegenda magyar vo Hkozásai. eae kútf. 548. 1. Melich. Száz. 1905. 355. Lamans Biidinger. Gaumasiesie asd. aii Diimml: Be siidéstlichen Marken, 795907. A . X. Hunfalvy Pál. Magyarország ethn. képe a frank-német uralkodás korában. (Száz. 1876. 357.) Kömmel 0. Die Anfiinge deutschen Lebens in Österreich bis zum Ausgang der Karolingerzeit. Tae, 1879. Huber Alfons. Beitr. zur ülteren Gesch. Osterreichs. MIOG. II. 1881. 2. 3. fiz. Diimmler. Uber die dilteste Gesch. der ae in Dae ce bécsi akad. Sitzui -jei ött. XX. "430. Richter wz De ‘Auflésun des Karolinger Reiches und die Griindung dreier Staaten. Hamburg, 18: Diimmler. Geschichte des ostfréinkischen Reichs. II. kiad. 3. köt. 1887—88. Krones Franz. Die deutschen Bestlicl hen, Alpentiinder, ii i es. Steiermarks, Kirn h. z deutsch. Landes- u. Volkskunde. TIL köt. V. gor—476. Stuttgart, 1889.) _Susinek F. V. Számos czikke a pankokról vokról és a honfogMies korából, Összedllítva : Száz. 1890. 887. Sasinek. Die Slowaken. 2. kiad. Prága, 1875. V. 6. ujabb ezikkét: Száz. 1907. 573Strakosch-Grossmann, Geschichte d. Deutschen in Österreich. I. 1894. Lumtzer Viktor és Melich János. Deutsche Ortsnamen und Lehnwörter des insbruck, 1900. Kukuljevié Mets Észrevételek Szabó ároly «A bi agyar háborús ez. tanulor: fm (Gs annak horvát fordítása). Arkiv. IX. 3. rgalits, Repert. I. 93. Sdhefeník és Palacky. A bolgár h ború koráról. (Bott ban an, 343.) _diséck IK. A bolgárok története, lagy: ford. Mayer R. Beeskerek, 1889. “ii Mirkoslay Megy Simon bol . A Vienac 1877. an. Lalas F. A honfoglalás és a csi 1 (A Sox. aug. Sid napfogyatkozás) Ungar. Revue, XI. 792 1891. 677. B) A Honfoglalás kora. Vancsa. Ober-Osterreichs. Geschichte Nieder- und (I. Gotha, 1904. Az «Aflgem. engesehichted cz, váll. keretében. TI. Abth. Deutsche Landesgesch. V. Band.) Sathana Gece Mosaburg és megyéje. (Száz. 188: Fiissy Tamas. Dpetecaty apdtsé énete a magyarok honfoglaldsa előtt. (Keszthely, 1889. 44 Stessel József. Zalavár és Pécs Privina országában. (Száz. 36. 1902. 382—340. 1.) Stessel József. Zalavár és Moselburg. (Száz. 1906. 268. 1.) Melich János. Zalavár és Mosaburg. F. Déjiny narodu éeského Morav (Csehország tort., kiad. éteszi Rieger B. Prága, 1904. Dudik Bede, Mahrens allgemeine Geschichte. (I. két. grx.sk. 1. Olmiitz, 1862.) Grot J. Konstantin. Madja Szt.-Pétervár, 1881. V. Csopey. B. Sz Danilevszky N. Groth Jakab Szitárd művéhez: Madjari stb. Ismertette Gi Barna Ferd. a Száz.-ban 1884. Loserth János. Der Umfang des mihri chonmelehes unter Boleslaw II.MIÖG. II. évf. 1888. 1. “Geschichte Mar 6. (Brünn, 1893. men, Mil hren, Schilesie a Helmoltben, 1895. Bachmann Adolf. Gesch. Béhmens. I. (1g00-ig.) Gotha. Perthes. 1899. Ginzel. Gesch, der Slavenapostel Cyrifl u. Method. Wien, 1861. Léger. Cyrille et Method. Paris, 1869. Raéki Fer. A pannon-morva, bolgár és horvát történelemre vonatkozó és legújabban felfedezett adbeli oklevelek és iratok. (Stari: 80. Mat galits, Repert. II. 277.) Briickner. Thesen zur Cyrillo-Methodianischen Frage. Arch. f. slav. Phi és: Die Wahrheit iber die Sluvenapostel Allg. Zeitg. 1903. 163, 164. sz. Melléki . Gesch. der Strand Konstantin u. Methodius. Gotha, 1897. ails éle Welt. A SZÉKELY KÉRDÉS. — A HUN SUNS ROKONSAG. A régibb irod. 1. Hadt. Közl. III. úg aD Gróf Kuun Géza, dr. Téri eae és Téglás, Gábor. Hunyad várm. története. . Őskor a honfoglalásig. Bpest, 1902. Bi. rece Hermenegild. Pannonia a IX. században. (Kivonatban: Margalits. Repert. 43— 556.) a Pallas Te -ban XI ess vagy fontosabb szakál Vámbéry Ármin. A hunok és avarok nemzetsége. Akad. Értek. I88I. Ried] Frigyes. A magyar hunmondák. B. Sz. 1881. 57. köt. oBalasiey G. Újabb adatok a Simeon király korabeli bolgdr-gérég habool Goumauuie, 1899. V.ö. Byz. Zeitschr. . 870. Miljukow P, O dejsstwija w sapisske Gretscheskago Toparcha. (A VIII. arch. kongresszuson tartott a vasa Aavonat Hele 3 a Geschichtszól a magyar remeni i meste rV bolgár hare Mátyás Flórián. Chronologiai birdlat egy honfoglalás előtti hadjáratról Németországban. Akad. Értes. XVII. 1898. 8. sz. Heinrich G. Etzelburg és a magyarhun-monda. Akad. Értek. 2. Petz Gedeon. A mag foe monda, Bpest, 1885. Erdélyi Pál hun mondák lrodi an xo I. 4. fűz. bestyén Gyula. A magyar honhaat mondái. 1904—i Bleyer Jakab, peice monda german elemei. (Száz. 39. évf. 1905. 7.8.9. fiiz.) Rich. von Muth. Einleitung in das Nibelungenlied. Aufl, mit d. Verf. Nachtriigen u. Nachweisen bis zur J. W. Nagl. Paderborn, 1907. Abeling Theodor. Das Nibelungenlied und etre Literatur, Eine Bibliographie wad ver Abhandiungen. (Tewonta-Asbeten r german. Phil Uhl. VII. fiiz. és kül. ‘eawione(iaem, Gee eames 1907.) Pauler Gy, A székelyekről. (A mafina egenwart von gyarok : aaaigratiuesst dok. 1877. És 599. A mace seytha az ellenvélemények. Ko ‘tees, hun eredetiisége és Tozsvár, 1879. zabó Károly. A_ magyarországi sát telepek. (Száz. 1880. 490—: Pál. A székelyek Re 1880. V. 90. Hunfalvy Pa A székely kérdéshez. . 1881. 97. Hunfalvy Pál. ihre Ansprüche. Blin Szi und V. 6. aoe Rumanen Teschen, 1885. És 485. Nagy Glan, Adatok a székelyek eredetéhez és egykori lakhelyéhez. (Székely Muzeum Értesítője. 1886. I. köt.) Kuun Gesa comte. Ende sur lorigine des nationalités de Yue djethnographie ete. Pea 1888. V. 6. Sz: 168—173. Szabó Károly. Kisebb történeti munii II. köt. és: A régi székelység. 1889. Hunfalvy Pal, Székely-hun kérdés, «A magy. nem nikák., Száz. 1890. 537. 1. Réthy László. A székelyek eredetéről. (Ethnogr. I. 1890.) Rethy László. A székelyek é és a honfoglalás. (Ethnogr. I. 1890. 24—37Rethy László. A székely név. (Ethnogr. 1890. I. 162—3) Géza. A székelyek és € panTegzodrtt előtti) magyarság. (Ethnogr. I. 1890. 179. iliac lense A székelynek neve. (Ethnogr. I. 1890. 309— 312.) AWIislocki H. Die Szekler und Ungarn. Hamburg, 1892. Huszka J. GT] adatok a magyarok netéhez. (A székely kapu ae keleti népek ornamentiki A székely ház. an Tike, "305: 18. 1.
