Stranica 425 [425]
TÁJÉKOZÁSÚL.
Jelen munka tárgya és a rendelkezésünkre bocsátott tér úgy hozta magával, hogy az
Árpádházi korszakra vonatkozó könyvészeti anyagot nem közölhettük a maga teljességében,
hanem inkább csak az Árpádra és az Árpádokra vonatkozó szemelvényekben.
Nem lenne értelme ezenkívül e helyen az idősb Szinnyei József Repertoriumában össze¬
gyűjtött régibb hirlapi czikkeket egytől-egyig feltámasztani. E tekintetben az anyagot szintén
meg kellett rostálnunk.
A régibb földrajzi és helytörténeti irodalomra nézve, péld. Havass Rezső bibliografiá¬
jára, a Szent-István emlékét felidéző dicsheszédeket illetőleg Némethy Lajos gyüjteményére,
a Névtelen Jegyző árnyékában felburjánzott bibliografia dolgában pedíg dr. Sebestyén Gyula
1898-ban megjelent művére kellett utalnunk, és mindenütt arra szorítkoznunk, hogy a leg jab¬
ban megjelent fontosabb munk
a már meglevő repertoriumokat Idjuk. A Pp
jártunk el Árpádházi Szt.-Erzsébet rengeteg irodalmával szemben, melynek kimagasló termé¬
keiből Laban Antal koto
sziteniink. Barcza Imre — Erzébet-bibliografiájára ís utalhatunk. (1907.)
Thémánk köri
s a Felső-Volga menti szállás korára vonatkozó irodalmat éppen úgy mellőzzük, mint a tisztán
imént jókora csokrot, melyet csak egy-két virágszállal kellett kiegé¬
írt térfogata azt is magával hozta, hogy a fátyol borította ázsiai éshazéra
nyelvészeti irodalmat, mely utóbbiról különben a Szinnyei József tanulmányához tartozó
könyvészeti Függelék tájékoztatja az olvasót. Mi csak akkor és ott vesszük fel a fonalat, a
midőn a magyarok elei a Feketetenger tájékain a bizánczi kulturállam perifériáján felmerülnek.
Nagyjában véve tehát a Lebédiára és Etelközre vonatkozó dolgozatokkal kezdjük. De
megelőzi az elbeszélő munkák névsorát a megfelelő kútfők áttekintése, melyek itt is, mint
mindenütt, az illető szakasz élére kerültek.
Magát az anyagot az egész korszakra kiterjedő nagyobb, általános jellegű munkákon
kívül, a melyeknek jegyzékét előre bocsátjuk, — két szakaszra osztottuk, melyeket a királyság
megalapítása választ el egymástól. E szakaszok mindegyike több alcsoportra oszlik. A kút¬
főgyűjtemények foglalják el az J. szakasz J. csoportját; a második csoportban a Lebédiára,
Etelközre, bolgár háborúra, a pannóniai állapotokra, a honfoglalásra, a vezérekre és kalan¬
dozásokra vonatkozó irodalomnak jutott hely. — A második szakasz tartalmát az egyes
Árpádházi királyok irodalma, az Árpádház dja, és végül a ödéstörténet kere¬
téből az Árpádházi királyok sorsával vagy működésével már kissé távolabbi kapcsolatban
álló válogatott «Vegyesek» képezik.
Az általános jellegű munkákat (hogy a rájuk való utalás könnyebben történhessék),
folyószámmal láttuk el, A gyakrabban idézett munkák és folyóiratok czimeit pedig megrővi¬
dítve jelöltük. E jelzések magy át a következő áttekintésben. adjuk.
365