Page 419 [419]
OCR
A 17— 42. laphoz. (1) Vö. K. B. Wiklund, Entwurf einer urlappischen Lautlehre J. (— Mémoires de la Société Finno-Ougrienne XI.) 10—i2. (2) A magyarok eredete. Budapest 1882. 145. (3) Abhandlungen zur Erd- und Volkerkunde. Neue Folge II. 9. (4) A magyarok eredete 151. (5) A magyarok eredete 208—209. (6) V6. Y. Koskinen, Oppikirja Suomen kansan historiassa, Helsinki 1870— 73. — Krohn, Kertomuksia Suomen kansan historiasta, Hameenlinna, Tam pere 187278. (7) Vő. Hunfalvy Pál, Balttenger vidékein J. 302—312. (8) Karamzin, Istor, Gos. Ross. JV. 29. (Ezt és még néhány orosz forrásból való adatot Pápay József akadéUtazás a miai könyvtártiszt volt szíves velem kö zölni.) (9) G. Porthan, Sylloge monumenforum ad illustrandam historiam Fennicam pertinentium. Aboae 1802. IV. 2931. (10) A magyar honfoglalás kútfői. Budapest 1900, 472. — E munka czimét ezentúl a szokásos módon rövidítve (MHK.) idézem, (11) 1551. évi bázeli kiadás 67. (12) 87. I. (idézi Pray, Dissertationes historico-criticae in Annales Veteres Hunnorum, Ayarum et Hungarorum 25, — Erre az adatra Wichmann György helsingforsi egyetemi doczens volt szíves figyelmeztetni.) (13) vő. Barna Ferdinánd, A mordvaiak történelmi viszontagságai. (Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből VI. 8. szám.) (14) Karamzin, Istor, Gos, Ross, III. SDP czímű czikkéhez. (15) Karamzin, Istor, Gos. Ross. VII. 131-133. (16) Poln, Sobr. Zak. II. 654—657. (17) Rerum Moscovitarum Commenfarii, Basileae 1551, 90. (18) Munká költési gyüjtemény J, Bevezetés 85. (19) Journal de la Société Finno-Ougrienne XVII4. 43. és Karamzin, Istor. Gos, Ross, V. 358. Bern , Vogul nép (34) MHK. 169—170. 5) MHK. 34—35. (36) Vő. O. Schrader, Sprachvergleichung und Urgeschichte. 3. kiad, HI. 271. — Sophus Müller, Urgeschichte Europas 25. Axel O. Heikel, Die Gebüude der Ceremissen, Mordwinen, Esten und Finnen, (— Journal de la Société Finno-Ougrienne IV.) 248. — Munkácsi Bernát, Vogul népkéltési (20) A.C Lehrberg, L zur Erlüuterung der dltern Geschichte Russlands, St. Petersburg 1816. 49. (21) Akty istor, III. 86—88. (22) ezali Henrik a Szilágyi Sándor szerkesztette «A magyar nemzet történetév-ben J, 35. (23) A magyarok eredete 151. (24) A magyarok eredete 152-157. L. e könyvről írt b vekről szóló részt: Egyetemes Philologiai Közlöny VII. 63—70. (25) Vo. Semayer Milibáld, A magyarság anthropologiai typusai. (A M. N. Múzeum Néprajzi Osztályának Értesítője IV. 81—18., kül. 93-95. [his idézetek) és 116.) rálatomban a ne vatkozások I, id. m. 435. (28) A nyelvi adatok forrásai «Magyar nyelvhasonlításs ezímű munkám harmadik kiadásának 139. lapján vannak összeállítva. Ezekhez csatlakozik még jovevényszavaink» népköltési gyűjtemény III. 133— 138. és 71—173(31) MHK. 169. (32) MHK. 172. (33) MHK. 33. y 1. 226. — U. T. Sirelius, Über die primitiven wohnungen der finnischen und obugrischen völker, (Finnisch-Ugrische Forschungen VI. 74.) (37) MHK. 168. (8) Vö. C. N. Starcke, Die primitive Familie in ihrer Entstehung und Entwickelung, Leipzig 1888. — Edward Wéstermarck, The history of human marriage, London 1891. (39) A magyar nemzet története Szent Istvdnig. Budapest 1900. 128. (40) MHK. 172173. (Ez a hely kissé homályos.) (41) MHK. n9 —128. (42) MHK. 167—173. (43) MHK. 169., 172., 195. (44) Vő. Munkácsi Bernát, Árja és kaukázusi elemek a finn-magyar nyelvekben 143. (45) Vő. M. A. Castrén, Vorlesungen über die finnische Mythologie. (Nordische Reisen und Forschungen JH.) (46) Paasonen H., A finn és a cseremisz isten-névrél, (Nyelvtudományi Közlemények XXXVII. 16., 17.) — Munkácsi Bernát, Vogul népköltési gyűjtemény J, Bevezetés 284. s köv. (47) Szamota-Zolnai, M. OklevélSzótár és M. Nyelvőr XXIII. 331. (48) Munkácsi B. Vogul népköltési gyűjtemény J. Bevezetés 164., 200. (49) U. o. 281.
