Oldal 410 [410]
nyosan csak azt tudjuk, hogy ezzel a hár¬
még pedig igen érdeke¬
sen stilizált és fén lebegő alakban — az
Árpádok kihalta utá, Ottó király pecsét- |
jén találkozunk {legelészér. Ez ‘a hármas
mas halommal —
motívum, miként a kettős kereszt 'sem az;
és korántsem jelenti Magyarország hármas
hegységét, hanem jelképezi azt a hegyet, a
Golgotát, a hol a Megváltó keresztje való¬
sággal állott.
Az a következetes gyakorlat, mely IV. Béla
kora óta a kettős keresztet választotta Ár¬
pádházi királyaink czimeréiil, a pénzek vez
retein nem érvényesül. A korábbi érmek
változatos! képeihez JV. Béla óta még több
járul: torony, félhold és csillag,
angyal, sas,
liliom,
még kétfejű is, nyulat tépő
ragadozó madár, lovas alak, sárkány, szár¬
nyas és emberfejű oroszlán, szarvas stb.;
de ezek mellett,
között,
a változatos veretképek /
fellép. helylyel-közzel a határozott
V. István pénzei.
czimer is. JV. Béla néhány pénzén a kettős
kereszt már pajzsban foglal helyet; sőt van
egy érme, melynek előlapja a király álló
" alakját mutatja, a mint czímeres pajzsát
baljával maga elé tartja; ezen a pajzson
pedig a kettős kereszt a czímer.
IV. Béla korában
eltűnik a királyi
Miként a pecséteken,
a pénzeken ís 'teljesen
czímernek régibb alakja: a vágásos pajzs;
s ha czímerrészlet van rajtok, az csak a
kettős kereszt, Hogy azonban a vizszín¬
tesen többször osztott pajzs sem ment tel¬
V. Istvánnál, mint utódainál, az érmeken
is a kettős kereszt motivuma az uralkodó.
Hazai egykorú emlékeink vizsgálata tehát
arról győz meg bennünket, hogy Árpád¬
házi királyaink a XIII. század óta, mikor
a czímerek intézménye megszilárdult, álla¬
podtak meg egységes jelvény viselésében, s
hogy ezt a jelvényt — előttűnk már ismeretlen
okokból
toztatták,
czimert teljesen elfelejtették volna, Sőt, mint
negyedfél évtized után megvál¬
a nélkül azonban, hogy a régi
majd látni fogjuk, ez a régi czímerrész az
Árpádok utolsó évtizedében, de még inkább
az Anjouk uralkodóháza alatt, a magyar
nemzet czimerének első és fő alkotó részévé
vált, melyben a külföld is az sancienne
zeti czímernek újabb, de szintén még az
Árpádok korából eredő alkotórészével: a
kettős kereszttel, mely a külföld szemében |
a «nouvelle Hongries jelképezője volt.
Sok találgatás és sok magyarázat me¬
rült fel arra nézve, hogy Imre és II. Endre
királyok összetett czímerét hogyan és mi¬
módon lehetne részeire bontani,
közül mit lehet a kirdlyi ház családi ezi¬
meréül felismerni. Egy időben, Horvát
István nyomán, az a vélemény terjedt el,
hogy a vágások Árpád leszármazottait ille¬
tik meg családi czímerül, az oroszlánok
pedig az ország czímerének tekintendők.
Podhraczky József ezzel teljesen ellenkező
nézetet vallott, s az oroszlánokban látta az
Árpádok családi czímerét, Volt, sőt ma ís
van olyan nézet, mely ehhez a felfogáshoz
csatlakozva, a vágásokban a királyság, az
oroszlánokban pedig a kírály családi czi
merét ismeri föl. Tudnunk kell azonban,
— hogy ilyen finom megkülönböztetéseket a
XIII. századi heraldika még nem ismert.
49 A római császárság sasán és a jeruzsálemi
kirdlysdg arany keresztjén kívül a fejedelem
czímere mindenütt egy volt az országéval,
mely fölött uralkodott. Így volt ez hazánk
ban is a míg di 4a-vált
nem történt,
KO ET ED