Page 409 [409]
kép közül a vizszintesen osztott pajzsot tekin¬
tették a fontosabbnak, jellemzőbbnek.
Igaz, hogy vannak JJ. Endrének pénzei,
melyeken, nem ugyan pajzsban, tehát czi¬
merkép gyanánt, hanem szabadon az érem
egyik oldalán, oroszlán az ábrázolás, De
hiba volna ebből arra következtetni, hogy
ez czímerkép akar lenni; mert ép így talá¬
Junk a pénzek veretein, szintén pajzs nél¬
kül, szárnyas griffeket, bárányokat, szár¬
nyakat, egyes és kettős kereszteket, csilla¬
gokat vagy liliomokat, s ezekben sem lát¬
hatunk czímerrészleteket. A XIII. század
folyamán egyre jobban terjed az a felfogás,
hogy csak az tekinthető valóságos czimer¬
nek, a mi pajzsban foglal helyet; ezért ad¬
nak sokszor a pecsétnek is pajzsformát.
Czímertani szempontból érdekes, hogy
WW. Endre pénzein mind sűrűbben találko¬
zunk a magyar czímer második alkotó ré.
szével, a kettős kereszttel, mely mint szim¬
bolum, legelőször III. Béla egyik érmén jön
lásos jelvény, melyet IV. Béla királyi czi¬
merül választott, nem függ-e össze a magyar
király szentföldi fogadalmával és II. Endre
szentföldi útjával? mert kétségtelen tény az,
hogy a kettős kereszt legelőször ama kírá¬
Iyunk pénzén látható, a ki szentföldi utjára
fogadalmat tett s azt az a királyunk vereti
gyakrabban pénzeire, a ki ezt az útat meg
is tette. Egyébként a kettős kereszt II. Endre
pénzein is még csak jelvény, melyet nem
sen a vágásos pajzs.
A királyi czímer JV. Bélával hosszú
oroszlánjai pedig mindenkorra eltünnek a
királyi czímerből és IV. Béla azt a vallá¬
sos motívumot választja czímeréül, melyet
nagyatyja legelőször veretett egyik érmére.
A jelképből valóságos czimer lesz az által,
hogy a kettős kereszt pajzson foglal helyet,
teljesen magában, minden kisérő ábrázolás
nélkül, a lehetőségig jól kitöltvén a pajzs
mezejét.
JV. Béla első kettős pecsétje, melynek
nyomója a mongol betörés idején veszett
daié is az utolsó Árpádházi királyig a ket¬
tős keresztet mutatják a kirdly czímeréül.
Ezt véseti pecsétjére főalakúl a trónkövetelő
Martell Károly, mikor anyja, Árpádházi
Mária jogán igényli a magyar királyi trónt.
Ez a főalak Anjouházi királyaink pecsét¬
icin is. A kettős kereszt legtöbbször magában
áll, minden kisérő dísz, minden mellékalak
sen, néha-néha járul hozzá valamely jelen¬
téktelen diszités. Így IV. Béla fia, V. Istvan
kírály úgy véseti nagy pecsétjére a kettős
keresztet, hogy annak közepén, a hol az
ágak találkoznak, koszorú van és a keresz¬
ten kis csillag, a kereszt lábánál pedig egy
sajátságos, jobbról és balról felhajló dísz.
V. István utó:
11. Endre pénzei.
kereszt alsó szára liliomos díszben végző;
dik. Koszorú látható az utolsó Árpádházi
király, III. Endre pecsétjének keresztjén is.
Érdekes járulék, a mit csak Árpádházi ki¬
ralyndink pecsétjein látunk, az, hogy a /
kettős kereszt virágcserép-forma edénybe
van ültetve, a melyből jobbra és balra vi¬
rágos ágak nőnek ki. Ilyen Erzsébetnek,
V. István nejének és Fennenának, III. Endre
a virágdísz mintha csak a nőiességnek volna
szímboluma.
A kettős keresztnek későbbi járuléka: a |
hármas halom, a melyből kiemelkedik, -¬
az Árpádok korában még nem fordul elő.
Pray György felemlíti ugyan a királyi pe¬
csétekről szóló munkájában Ágnes király¬
csétjét, melyen a kereszt hármas halomból
nő ki, de reánk jutott emlékeinkből bizo¬