Page 407 [407]
példányban maradt korunkra. Ez az arany¬
oklevelét erősíti meg, melyet a bécsi állami
levéltár őriz, A kétoldalú bulla egyik felén
a király trónon ülő alakja a szokott ábrá¬
zolásban látható; másik oldalán van az a
czímer, mely kifejlettségével, összetett vol¬
tával feltünést kelthet nemcsak minálunk,
hol ez a legelső czímerkép, hanem a heral¬
dikai emlékek terén jóval előttünk járó kül¬
földön is.
A XII. századból s a következőnek elejé¬
ről való czímeres emlékek csaknem kivétel
nélkül egyszerű alakokat mutatnak czime¬
durván stilizált természetes, jobbára állati
alak a czímer; vagy ha a czímert a pajzs
felületének geometriai osztása képezi, ez az
osztott felület magában egyuttal a czímer¬
magában véve is önálló czimerképet al¬
kotó osztott pajzsfelületen foglaljon helyet,
ez időtájt még a czímeralkotásban minket
messze megelőző külföldön is nagy ritka¬
ság. Heraldikai szempontból annál érdeke¬
sebb tünet, hogy hazánkban, a XII. szá¬
zad czimertelen kora után, a heraldika
egyszerre ily fejlett alkotással lép fol; úgy
hogy szinte fölmerülhet a kérdés, nem szer¬
kesztette-e ezt a szépen stilizált összetett
czímert Imre király atyjának, III. Bélának
második nejével, Margit franczia király¬
leánynyal, vagy épen Imre nejének Ara¬
goniai Konstancziának kiséretével a távol
nyugatról hozzánk jutott valamely franczia
vagy spanyol herold, kinek rendkívül kifej¬
lődött czímerérzéke volt?
Imre király czimere kissé kifelé hajló
szélű, a pecsét mezejét jól kitöltő három¬
szögű pajzson foglal helyet, A pajzs kilencz¬
szer van vizszintesen vágva oly módon, hogy
rajta őt szélesebb és ugyanannyi keskenyebb
a czimerkép, kivált az oroszlánoké, nem
eléggé éles; de ez azért félreértésre nem
Ezt az összetett czímert, melynél a ter¬
mészetes alak (az oroszlán) rá van téve
alakra, Imre király csak az aranypecséten
használta. Nagy viaszpecsétjén czímernek
nincs nyoma, mert a pecsét képébe a király
gyűrűjével négyszer is benyomott lovas¬
alakot nem nézhetjük ennek; úgyszintén
nincs czímer pénzein sem, melyekről az
atyja által egyetlen egyszer használt kettős
kereszt motívuma is eltűnik. Hogy azonban
az Imre arany-bulláján látható ábrázolás
nem csupán az ő választott czímeres jel¬
vénye, mely csakis őt illeti meg, hanem
sem mutatja jobban, mint az, hogy öccse és
utódja, II. Endre, azt csaknem változatla¬
nul átvette és czímerül használja pecsétjein,
pénzein egyaránt.
A mi változás II. Endre arany-bulláján
történt, az nem lényegbe vágó és a czímer
királyéhoz hasonló formájú pajzs felületét hét
párhuzamos vizszintes vonal (osztja nyolcz
csikra. E csíkok minden másodika kiemel¬
kedő s ezeket az Imre kirdly czimerében
látható oroszlánok töltik meg, de valtozta- —
tott helyzetben. A három felső kiemelkedő
csikban két-két oroszlán egymással szembe¬
futni látszik [és közöttük egy új czímerkép
van, mely kis szivalakhoz vagy pajzsocs¬
kához hasonló; a legalsó rövid csikban, a
pajzslábban, hol két oroszlánnak különben
mely fejét hátra fordítja. Az oroszlánok
száma tehát hétre apadt; de az elrendezés
a heraldikai stilizdlas szempontjából sokkal
jobb, sokkal tetszetősebb. Az oroszlánok
bec látható új czimerkép, a kis pajzs,
ünk szerint nem külön czimeralak,
csik támad, melyek
A szélesebb mélyített osztályokban oros:
lánok lépnek jobbfelé, és pedig a két fels
ben három-három, majd a pajzs lába felé
eső kurtább csikban kettő, az alsóban pedig
egy. Az oroszlánok száma tehat kilencz.
csak a hely kitöltésére való, inkább diszit¬
ményszerű járulék.
IL. Endre aranybullája már nem csupán
egy a bécsi állami levéltárban s Nemzeti
is őriz egy szép példányt a
‘ty pull E
hogy az arany-bulla ezime
res oldala kevésbé élesen van kinyomva,
mint a trónján ülő király alakja, úgy hogy
Kállay-család levéltárának egy 1223. évi