Oldal 376 [376]
Hic salutis semita
Vite iuniorum
Via tuorum inclita
Turbe seniorum
Quasi David deiicit
Funda Philisteum
Dum de carne perficit
Emricus tropheum
Res est mira penitus
Quod per vim virtutis
Superatur funditus
Ardor iuventutis. (43)
Az ő jeles erkölcse út az idősek seregének,
Miként Dávid a filiszteust parittyával leveré,
Ekként Imre teste fölött nyert diadalt.
Valóban csodás dolog, hogy a lelki erő
Teljesen legyőzé az ifjúság tűzét.
RPÁD ÉS MAGYARJAI, hogy
e hazát elfoglalják, s az idegen
népeket annak visszafoglalásától
elriaszszák, tagadhatatlanúl sok sebet ütöttek
a X. század németjein és olaszain, De az
isteni gondviselés úgy intézte a dolgot, hogy
egy magyar később mintegy helyrepótolta
és áldott kezével meggyógyította azokat a
sebeket, megmentvén sok beteget, éhezőt a
gyors haláltól és nyomorúságtól.
Úgy látszott, mintha csak öldöklésre lett
volna teremtve Árpád ivadéka, pedig meg¬
nemesbült, és gyógyító írt ís tudott nyujtani
egy nemeslelkű, szent nő által,
E nő magyar Szent-Erzsébet vala.
Korán elszakadt hazánktól, s lelke a szen¬
vedések között emelkedett magasra,
Anyja Meraniai Gertrud erőskezű, nagyra¬
vágyó, hatalmas asszony volt. Az andechs¬
merániai herczegeknek Thiiringiatol délre és
nyugatra Frankóniában is voltak birtokaik,
Gertrud egyik testvére Eckbert pedig épen
a gazdag, fejedelemséggel felérő bambergi
püspökséget bírta, szintén Thiiringia mellett.
Ez a thiiringiai őrgróf figyelmét az sndechs¬
ih kkel
meraniai her Fk
való 6: e
irányította, mert így egyrészt támogatást is
nyerhetett tőlük, másrészt reménysége lehe¬
tett, hogy a Thűringia mellett eső herczegi
316
birtokok, mint leányági hozomány Thűrin¬
gidhoz kerülnek. Ez okból fordult tehát
merániai Gertrudhoz, a magyar kirdlyné¬
hoz, II. Andras magyar kirdly nejéhez, és
már korán, hogy
Gertrud második leányát: Erzsébetet, fia:
Hermann számára megszerezze. Maga az
egye ere is ER de meg az
is vil jak, hogy
Corinud «végezte az ország dolgait és leánya
kihdzasitasdra is ő viselt gondot».(44) Nem
csoda tehát, ha a magyar kirdlyi udvar a
német őrgróf ajánlatát elfogadta, Szent¬
Erzsébetet 1211-ben 4 éves korában nagy
hozománynyal át ís adta anyja a thűrin¬
giai követeknek, hogy azok Thiiringiaba
1211-ben lépéseket tett,
vigyék és ott neveljék.
Azok a fellengző remények, melyeket a
thiiringiai udvar Erzsébet eljegyzéséhez fű¬
zött, 1213 őszén, Gertrud meggyilkolásával
megsemmisültek. Több pénzt, értékes hozo¬
mányt Magyarországból nem várhattak.
Három év mulva még egy másik, borzasztó
csapás nehezedett az akkor fejlődő, 9 éves
korában levő Erzsébetre. Jegyese: Hermann
is meghalt, Ettől kezdve valóságos kinszen¬
vedés lön élete, Csak az érgréfi család va¬
gyoni helyzete okozta, hogy vissza nem
küldötték hazájába, mert ez esetben vissza
kellett volna fizetni az 1211-ben és 1213-ban
felvett hozományt, több mint Sooo márka
ezüstöt érőt, mai pénzben mintegy 354.000
koronát. Eljegyeztek tehát elhalt jegyese
őcscsének: Lajosnak, De természetesen nem
szívesen látták, csekély hibáért megszidták,
szígorúan nevelték, és mindenféle bosszan¬
tással akarták rábirni, hogy okot adjon az
eljegyzés felbontására. (45) E 7 évig tartó
kínzó mellőztetést és csúfolódást 5 évíg ked¬
ves, derűs napok váltották fel, mert 1221-ben
második jegyese: il
vette és nagyon szerette őt, De 1226-ban férje
eltávozott, 1227-ben meghalt, és Erzsébet
három kicsiny és egy csecsemő gyermekkel
magára maradt, hazájától, atyjától távol,
idegen földön! S ha még csak magára ma¬
Lajos, csakugyan ni
radt volna, de anyósa és testvérei egyszerre
ellene támadtak, s annyira üldözték őt, hogy
1 bE i
, a gyi kínok, ység,
szenvedések között élt heteken keresztűl az