Stranica 356 [356]
dog-Margit alázatosságának megható cse¬
lekedetei itthon, az édes atyja és anyja,
IV, Béla kírály és Mária kirdlyné alapi¬
totta nyulszigeti (Sziiz-Maria-sziget, Boldog¬
asszony-sziget, Duna-sziget, Margitsziget)
kolostorban mentek végbe. Ide Margit a
veszprémi domokos-rendi apáczák kolosto¬
rából került, ahová édes anyja már akkor
beadta, mikoron «Szent-Margit asszony még
jól nem szólhat valas, Mivel az apáczák
a zsolozsmát naponkint éneklik s evés alatt
mindíg olvasnak, első dolog volt az olvasás
és éneklés megtanítása, Margit mar Vesz¬
prémben ckezde tanulni abcét, Ave Mariást
és «kevés időnek utánna igen jól kezde
tanulni és énekelnis egyéb kisded leányok¬
kal. Margit most a latin nyelv tanulásá¬
hoz fogott, «<Soror Katerina vala Szent¬
Margit asszonynak mestere, ki őtet tanétá
előszer deákul,: továbbá Miatyánkra, Ud¬
vözlégyre és Hiszekegyre. Margitnak iskola¬
társa volt többek között Budméry Tamás
ispán úr és Olympiades asszony leánya,
Erzsébet is, Ez és Margit «egy könben
Inak, ol k vala.» A Nyul-sziget
Margitnak Olympiades asszony a tanítója,
Itt is több leánykával járt az iskolába s
midőn az iskola nem akadályozta, mindig
imádkozni akart. A priorissa Margit mellé
Ilonát rendelte, hogy az éneklésre és a lelki
dolgokra megtanítsa. S tényleg meg is ta¬
nult énekelni, mert amikoron el hivattatik
az cantrixtul, hogy meg mongya az ő ver¬
sét, tahát el megyen vala és meg mongya
vala. .
És ugyan azon estve completának utána
énekli vala ígen ájtatosan, magas szóval
és siralmakkal az salve regindt.» Margit
kimiivelésére nagy hatással volt a szent¬
írás és a szentek életének magyarázása,
továbbá a gyakori beszéd. Mind
IX. Gergely pápa válaszában (1239) ki¬
jelenti, hogy JV. Béla egyéniségét a világ
többi uralkodói között különös szeretettel
halmozza el; miért neki szintén megadja,
a mit a portugál királynak nem tagadott /
meg. De figyelmezteti, hogy királyi méltó¬
ságához talán illőbb volna, ha a kereszté- |
nyeket szemelné ki vevőkül; s megparan¬
csolja, hogy a zsidóknak a nyílvános hi¬
S ha a
jövedelmeket csakugyan zsídók vennék meg,
végrehajtókul olyan keresztény embereket
kell kiszemelni, akik feladatuknak a keresz¬
vataloknál ne adjon elsőbbséget.
tények sérelme nélkül megfelelne A ppl
figyel és azonban eredmény i
radt, mert a kirdlyi jövedelmeket JV. Be¬
ma¬
lától tényleg a zsiddk és szerecsenck bérel¬
ték ki, sőt az adót is ők szedték be.
Nem kevesebb baja volt a keresztény
magyar társadalomnak a betelepedett kú¬
nokkal. JV. Béla király IV. Orbán pápát
arról értesíti, hogy a kúnok közül kevesen
tértek meg s később még ezek is hűtlenek
lettek új vallásukhoz. A nagy többség, ha¬
bár a befogadás értelmében meg kellene
keresztelkednie, erről mit sem akar tudni; (
sőt az oltári szentséget Kineveils a papo¬
kat kícsufolják, az egyhá g
éqtelenitik és istallokka alakitjak,
g
tény leányokat és férjes nőket kéjelgésdknek
erőszakkal is áldozatul ejtenek s a keresz¬
tényeket, ha módjukban van, meg is dlik. |
Ez és más borzasztó cselekedeteikkel a ke¬
resztény vallást megrontják, az egyház sza¬
badságát lábbal tapossák, a királyi tekin¬
télyt aláássák és lehet félni, hogy az or¬
szág keresztény mivoltát veszélyeztetik.
Miért is JV. Béla maga kérte a pápát,
segítsen a bajon, IV. Orbán intézkedik is,
de IV. Béla erélye a kúnokkal szemben
vonásokban, habár Bold. Margi személyé¬
hez kapcsolódnak, az
nevelésének jelenségei Tétete fol.
JV, Béla, habár testestiil-lelkestiil keresz¬
ane ember sole a Hany) egyesség néhány
I
i L hé
ok nő¬
k találta,
Miért is IX. cnet pápától arra kért enge¬
delmet, hogy a portugál kírály módjára ő
is zsiddknak és szerecseneknek adhassa el
jövedelmeit.
298
ppant, mert haderejőkre rászorult.
Vv. Béla két különböző kor hatdrvona¬
lán élt, A Szent-Istwdn-féle társadalom szá¬
lai szakadoztak, az újnak a keretei meg még
nem alakultak ki
Az átalakulás nehézségeit érezte, de a
megoldás kulcsát kezében tartotta, A kor¬
szellem követelményeit méltányolta, az újí¬
tásoktól nem riadt vissza és városok alapítá- /
sával a kereszténység és a királyság alap¬
jainak erősítésén meggyőződésből fáradozott.