Oldal 355 [355]
OCR
ajtóknál, harangozás nélkül, a kiközösített és egyházi tilalom alatt levő egyének kizárásával, Ugyanígy misézhetett havonkint egyszer minden plébános is, hogy a haldoklók részére legyen oltári szentség. Róbert érsek a királyra méginem mondta ki az egyhá: átkot, mert javulást remélt; tanácsosait, a baj okozóit azonban kiközösitette. A híveknek meg kételességokke tette, hogy a szerecsenekkel mindaddig mindenféle összeköttetést szüntessenek meg, míg a nálok szolgálati viszonyban levő vagy szabad embereket, a kik már meg vannak keresztelve, vagy még csak meg akarnak ker a gyermekeit ki nem adják kezeik közül. I. Endre az interdictum hallatára megijedt, mert tudta, hogy országszerte nagy felháborodást kelt, Ezért a pápához fordult, a ki Jakab praenestei választott piisPököt küldötte hazánkba pápai A tárgyalás eredménye a beregi egyezmény (1233), mely ily módon igyekszik segíteni abajokon: Megígéri a kírály, hogy követül. zsidót és szerecsent a kamarában, a pénzváltóknál, a sóhi az adészedé bátyja. A bélakuti (Pétervárad) apátságot alapítja rés; kre 1235-ben s nekik adományozza a kispesti vagyis kelenföldi SzentGellért. egyház JV. Bélának az volt a meggyőződése, hogy S mivel kegyurasdgat. az imádság jobban megvédelmezi az orszdgot mint a fegyver, az egyháziak iránt bizalommal volt. A praemontreiek részére Turéczon (1248) és Cstithon (1264) prépostságot alapít, a tatárok pusztítása által tönkretett Jászór meg újból fölépíti; a karthausiakat a benedekrendiek ercsii monostorába telepíti; az Ágostonos remetéknek Mező-Somlyón szervez kolostort. A Ferenczeseket meg valósággal dédelgeti; gyóntatóját közülök választja; beáll közéjük confraternek; Budán és Esztergomban kolostort alapít részökre s feleségestül és fiastul az utóbbiban temetkezik. Az ország délkeleti vidékének védelmét a János vitézekre bízza; s ezért a szörényi bánságot és Kunországot nekik adományozza. A Domokosokat meg felszólítja, hogy sürgősen menjenek a kúnok megtérítésére, mert már-már királyi trónja sincs tőlük biztosságban, A déli élő b. ‘lek nél s ál! lok pedig arra nyilvános nem alkalmaz, még mint társtisztviselőt sem; érdekökben semmi ravasz fogáshoz sem fordul, a mely őket a keresztények elnyomásában segítené, A zsidók és szerecsenek majd bizonyos jeleket viselnek, hogy őket a keresztényektől meg lehessen különböztetni. Zsidó és szerecsen keresztény szolgát nem tarthat és nem vehet, A király minden évben kirendeli a nádort vagy más jámbor előkelő embert, a ki a püspök kérelmére a keresztényeket a szerecsenek joghatósága alól vagy köréből kivonja. Ha valamely keresztény még ezután ís egy födél alatt laknék a szerecsennel; s ha a szerecsenek keresztény szolgákat tartanának, yek feleségével vagy megf élnének, mind a keresztény, mind a zsidó, mind a pogány összes vagyonát elveszti és örökre keresztény embernek lesz a szolgája, IV. Béla, jóllehet az elődei által pazarul buzgólkodott, nem tagadta meg őseit. A cziszterczieknek épen olyan jó embere, mint akár nagyapja, édes apja és királyi nagyOH késztették, hogy Didkévart 1244-ben a bosnyák püspökségnek adja, a melyet a pápa három év multával a kalocsai érsekséghez csatolt. A remeték itt-ott, mint Pécs közelében, Ireg szomszédságában, a mai Jakabhegyen már II. Endre alatt kezdtek csoportokba . összeverődni, — Belőlök azonban Özséb esztergomi kanonok föllépése után csak IV. Béla idején alakult meg a Pálosok rendje, a mely eredetében egymaga magyar az összes szerzetesrendek között. Népszerűségének és gyors elterjedésének is bizonyára ez a kulcsa ; maga IV. Béla is a szentléleki és sátoraljaujhelyi kolostor alapjait vetette meg. Az Árpádok lelkét vallásos szellem hatotta at. A szent királyokon és Szent-Imre herczegen kívül, III. Béla unokái között kettő: Szent-Erzsébet és Szent-Agnes, dédunokái között meg négy: Szent-Kunigunda, Boldog-Jolánta, Boldog-Margit és Portugalliai Szent-Erzsébet érdemesült a kathoMig a Thiiringidba került Szent-Erzsébet erényeilikus hívek vallásos tiszteletére. nek rózsái kint, külföldön nyiladoztak, Bol
