Oldal 355 [355]
ajtóknál, harangozás nélkül, a kiközösített
és egyházi tilalom alatt levő egyének ki¬
zárásával, Ugyanígy misézhetett havonkint
egyszer minden plébános is, hogy a haldok¬
lók részére legyen oltári szentség.
Róbert érsek a királyra méginem mondta
ki az egyhá:
átkot, mert javulást remélt;
tanácsosait, a baj okozóit azonban kiközö¬
sitette. A híveknek meg kételességokke tette,
hogy a szerecsenekkel mindaddig minden¬
féle összeköttetést szüntessenek meg, míg a
nálok szolgálati viszonyban levő vagy sza¬
bad embereket, a kik már meg vannak
keresztelve, vagy még csak meg akarnak
ker a
gyermekeit ki nem adják kezeik közül.
I. Endre az interdictum hallatára meg¬
ijedt, mert tudta, hogy országszerte nagy
felháborodást kelt, Ezért a pápához for¬
dult, a ki Jakab praenestei választott piis¬
Pököt küldötte hazánkba pápai
A tárgyalás eredménye a beregi egyez¬
mény (1233), mely ily módon igyekszik
segíteni abajokon: Megígéri a kírály, hogy
követül.
zsidót és szerecsent a kamarában, a pénz¬
váltóknál, a sóhi az adészedé
bátyja. A bélakuti (Pétervárad) apátságot
alapítja rés;
kre 1235-ben s nekik adomá¬
nyozza a kispesti vagyis kelenföldi Szent¬
Gellért. egyház
JV. Bélának az volt a meggyőződése, hogy
S mivel
kegyurasdgat.
az imádság jobban megvédelmezi az or¬
szdgot mint a fegyver, az egyháziak iránt
bizalommal volt. A praemontreiek részére
Turéczon (1248) és Cstithon (1264) prépost¬
ságot alapít, a tatárok pusztítása által
tönkretett Jászór meg újból fölépíti; a kar¬
thausiakat a benedekrendiek ercsii monos¬
torába telepíti; az Ágostonos remetéknek
Mező-Somlyón szervez kolostort. A Feren¬
czeseket meg valósággal dédelgeti; gyónta¬
tóját közülök választja; beáll közéjük con¬
fraternek; Budán és Esztergomban kolos¬
tort alapít részökre s feleségestül és fiastul
az utóbbiban temetkezik. Az ország dél¬
keleti vidékének védelmét a János vitézekre
bízza; s ezért a szörényi bánságot és Kun¬
országot nekik adományozza. A Domoko¬
sokat meg felszólítja, hogy sürgősen menje¬
nek a kúnok megtérítésére, mert már-már ki¬
rályi trónja sincs tőlük biztosságban, A déli
élő b. ‘lek
nél s ál! lok
pedig arra
nyilvános
nem alkalmaz, még mint társtisztviselőt
sem; érdekökben semmi ravasz fogáshoz
sem fordul, a mely őket a keresztények
elnyomásában segítené, A zsidók és szere¬
csenek majd bizonyos jeleket viselnek, hogy
őket a keresztényektől meg lehessen külön¬
böztetni. Zsidó és szerecsen keresztény szol¬
gát nem tarthat és nem vehet, A király
minden évben kirendeli a nádort vagy más
jámbor előkelő embert, a ki a püspök ké¬
relmére a keresztényeket a szerecsenek jog¬
hatósága alól vagy köréből kivonja. Ha
valamely keresztény még ezután ís egy
födél alatt laknék a szerecsennel; s ha a
szerecsenek keresztény szolgákat tartanának,
yek feleségével vagy megf
élnének, mind a keresztény, mind a zsidó,
mind a pogány összes vagyonát elveszti és
örökre keresztény embernek lesz a szolgája,
IV. Béla, jóllehet az elődei által pazarul
buz¬
gólkodott, nem tagadta meg őseit. A czisz¬
terczieknek épen olyan jó embere, mint
akár nagyapja, édes apja és királyi nagy¬
OH
késztették, hogy Didkévart 1244-ben a bos¬
nyák püspökségnek adja, a melyet a pápa
három év multával a kalocsai érsekséghez
csatolt. A remeték itt-ott, mint Pécs köze¬
lében, Ireg szomszédságában, a mai Jakab¬
hegyen már II. Endre alatt kezdtek cso¬
portokba . összeverődni, — Belőlök azonban
Özséb esztergomi kanonok föllépése után
csak IV. Béla idején alakult meg a Pálo¬
sok rendje, a mely eredetében egymaga
magyar az összes szerzetesrendek között.
Népszerűségének és gyors elterjedésének is
bizonyára ez a kulcsa ; maga IV. Béla is
a szentléleki és sátoraljaujhelyi kolostor
alapjait vetette meg.
Az Árpádok lelkét vallásos szellem ha¬
totta at. A szent királyokon és Szent-Imre
herczegen kívül, III. Béla unokái között
kettő: Szent-Erzsébet és Szent-Agnes, déd¬
unokái között meg négy: Szent-Kunigunda,
Boldog-Jolánta, Boldog-Margit és Portu¬
galliai Szent-Erzsébet érdemesült a katho¬
Mig a
Thiiringidba került Szent-Erzsébet erényei¬
likus hívek vallásos tiszteletére.
nek rózsái kint, külföldön nyiladoztak, Bol¬