Stranica 352 [352]
méltóságot helyezi előre. Miért is országa
összes egyházi embereinek, a kinek csak
tonsurája van, megadja azt a jogot, hogy
birtokperben, lopásért és egyáltalán semmi¬
féle ügyben világi biró elé nem idézhetők.
Viszont, ha a pap világi emberrel peres¬
kedik, jogát világi bíróság előtt keresse.
Már 1222-ben meghagyta II. Endre, hogy
papi ember semmiféle adót se fizessen, a mi
a kírályi kincstárnak jár, Ha pedig vala¬
melyik adószedő vagy jobbágy ilyet köve¬
telne, mint tolvajt gyalázatosan el kell ker¬
getni, Az aranybullában kimondja, hogy
a dézsmát pénzen ne váltsák meg, hanem
a föld termését, legyen ez bor vagy ga¬
bona, természetben fizessék. A mely püspök
ASS idee ier
g nem tá¬
mogatásra, Ez a pont azonban az 1231-iki
törvényből már kimaradt. A püspökök a
nemesek birtokairól ne adjanak dézsmát a
kirdly lovainak s népeik nem kötelesek a
dézsmát a királyi uradalmakba hordani.
A főpapok panaszkodtak, hogy nem kap¬
jak meg a nekik kijáró sót. Ezért II. Endre
a beregi egyezményben (1233) megígéri,
hogy az egyes egyházak sójukat szabadon
szállíthatják haza, Itt azután elhelyezik s
a sótiszt és az illető egyház főpapjának
pecsétje alatt őrzik, míg az eladás ideje—
Szent-István nap nyolczadától Ki
Házassági ügyekben a katholikus egyház
fentartotta magának és gyakorolta is a
biráskodás jogát, Lassankint azonban a
világi bíróság ís kezdett ítélni a házassági
kérdésekben, De Jakab pápai követ föllépése
változtatott a dolgon, mert II, Endre 1233- /
ban így nyilatkozott: Nem akarjuk és nem
engedjűk meg, hogy a hítbéri és házassági
ügyekben — a melyekbe nem akarunk, de
nem ís kell beleavatkozni — a királyi vagy
más bíróság itéljen; tárgyaljanak és itélje¬
nek azokban az egyházi birák.
Másrészről az egyháziak épen II. Endre
alatt jutottak fontos szerephez az igazság¬
vény kímondotta, hogy a poroszlók idézései
és bizonyságlevelei csak akkor érvényesek,
ha hitelességűket a megyés püspök vagy a
káptalan is bizonyítja.
JI. Endre korában tanulságos a keresz¬
ténység védekezése az izmaclitak (:
nek) és zsidók túlkapásaival szemben. Az
6 helyzetők nálunk akkor fordult jobbra,
midőn II. Endre uralkodása alatt a magyar
kírály pénzügyi viszonyai megzavarodtak;
mert ők a királyi jövedelmeket kibérelték s
így adószedők és vámosok lettek, sőt az
egyházi törvények ellenére kamaraispánokká
aranybullában II. Endre k
napig (aug. 27.—szept. 8.) és Szent-Miklós
napjától Szent-Tamás napig (decz, 6— 21.) —
el nem érkezik. A sótiszt ekkor megveszi
a sót a megállapított árban s fizet vagy
frisachi vagy tízpróbás ezüstben, Ha akár
a megvétel, akár a kifizetés elmarad, az
illető egyház a nála elhelyezett sót a maga
hasznára fordíthatja, eladhatja és a be¬
folyó jövedelemmel tetszése szerint rendel¬
kezhetik. Az egyes egyházak példának oká¬
ért ilyen arányban kapnak sót: A kalocsai
egyház egy, az egresi apátság három timi¬
nust; a csanádi egyház 5000, a szentgott¬
hárdi apátság 2500, az esztergomi, budai
és székesfehérvári egyház s a pilisi és ba¬
konyi (zirczi) apátság 2000, a szekszárdi
apátság 1000 darab kését, A beregi egyez¬
ményben névleg fől nem sorolt egyházak —
mint teszem a pannonhalmi szent-mártoni
is — annyit kapnak, a mennyíről az illető
főpap lelkére mondja, hogy szükséges.
296
hogy I ispdnok, sotisztek és
zsidók és szerecsenek nem lehetnek, hanem
maradt. Az 1231-iki törvényben IL Endre .
megismétli kilencz év előtti rendelkezését; de
most is minden a régiben maradt.
Róbert esztergomi érsek egészen átérezte
hivatását. Pásztor akart lenni, nem béres
szolga, Többször figyelmeztette II. Endre
királyt, lépjen a törvényes útra, S midőn
mindez eredménytelen maradt, a pápa pa¬
rancsára Magyarországot 1232-ben egyházi
tilalom (interdictum) alá vetette. E szerint
széles e hazában sehol, még a kírály kurid¬
jában sem lehetett misézni és a szentsége¬
ket kiszolgáltatni. De a kisdedek megke¬
resztelése, a haldoklók meggyóntatása, meg¬
áldoztatása és utolsó kenettel ellátása nem
esett a tilalom körébe, Egyházi temetésben
senki sem részesült. A kínek kiváltsága
volt, csendes
misét mondhatott, de zárt