Stranica 350 [350]
csapolják a mocsarakat, kiszárítják és fer¬
més alá készítik vagy rétté s legelővé ala¬
kítják a posványos területeket. A majorok
(grangia) a monostor környékén olyan fa¬
volságban épülnek, hogy a rendtagok a
munka bevégeztével még az nap visszatér¬
hetnek otthonukba, — mint Akol, Eplény
és Olaszfalu Zírcz szomszédságában,
A czisztereziek nemzetgazdasági rend¬
szere európai magaslaton állott, Hiszen a
hazánkba települő rendtagok legnagyobb
része franczia volt s az összeköttetést fran¬
cziaországi rendtársaikkal állandóan fen¬
tartották. Az egyes monostorok apátjai meg
három évenkint elmentek a cisteauxi nagy
kdptalanra, Útközben s a gyűlés tartama
alatt mennyit láttak, hallottak és okultak!
Így jutott be hozzánk az ő révőkön ís a
nemesebbnél nemesebb gyűmölcs és a sok
ízletes zöldség. Egyszerre századokkal vit¬
ték előbbre a nemzetgazdaságot mindazon
helyeken, a hol az ő kezők munkált. Mind¬
de az ablakok félköríve rendszerint még nem
ment át csúcsívbe. Altemplomuk nincs
Harangtorony helyett csak kis tetőtornyot \
(Dachreiter) építenek, Az emberi és állati
jenalakoknak az 0 hazaikt
helye. A rend szigorú felfogása a festő
ecsetjével a szobrász vésőjét ís majdnem
nincs
egészen kitiltja egyházukból. Ennek fala
csupasz, meztelen; a szem nem tud rajta
megpihenni, Csak a pillérlábon fut végig
az egyszerű vonal; az oszlopfőt meg levél¬
csomó és levérfüzér ékesíti. Szóval nem a
fény és pompa, hanem az egyszerűség, a
világos alaptervezet, a méretek pontossága
és hatása, a szigorú arányosság és a kelle¬
mes összhang jellemzi a czisztercziek mű- \
vészetét,
A JL Béla király tetteit követő eredmé¬
nyek szemléletére maga a szigorúan bíráló (/
WW. Incze pápa így írt Imre királyhoz: Az (
apostoli szentszék a földkerekség összes
országai között Magyarországot különös elő¬
egyik monostoruk egy-egy
iskola volt; mert saját jobbágyaik és a
vidékbeliek tőlük tanulták el a földművelés,
szőlőtermelés s gyümölcstenyésztés fejlettebb
alakját. De otthonuk az utasok, betegek és
gények léke is. Mily
hangozhatott ekkor ez a cziszterczi rend¬
szabály: A kapus szobájában mindig legyen
kenyér a szegények és utasok részére, A se¬
édk a
a p dssze¬
szedi az ételmaradékot, a halottak részét
és a mit a gazda ad, s a kapus szobájába
viszi, hogy az érkezők között kioszsza,
A JJ. Béla kirdly alapította pilisi és
zírczi apátság műemlékei a tanúk rá, hogy
a cziszterczieknek a művészetek terén kiváló
érdemők van. A csúcsívet Magyarországba
ők hozzák be; s így az átmeneti stílus kez¬
dete nálunk előbbre esik, mint Németország¬
ban, Egyházaikat rendszerint Nagy-Boldog¬
asszony tiszteletére avatják fel. Építkezé¬
söknél főszabály az egyszerűség és az egy¬
öntetüség. Egyhazaik alaprajza a latin
kereszt; kereszthajó mindig van; a hajók
záródása egyenes. A szentély két oldalán,
a kereszthajótól keletre páros kápolnákat
emelnek csendes miséik és magán Ghitatuk
végzésére, Félköríves gerinczboltozat helyett
a csúcsíves hevederboltozatot alkalmazzák,
294
retettel fogta körül királyai érdemeiért, /
főleg azon állhatatosságért és bizalomért,
melyet boldog emlékű atyád, Béla, Magyar¬
ország kírálya a római szent szék irdnt
mindíg tanusított, — ennek dícsőségén, or¬
szága egyházainak gyarapodásán és pap-/
jainak tisztességén munkálkodván.
A franczia művelődés hatása nemzetünkre ,
III. Béla korában az iskolázás terén is
észlelhető. A szellemi élet középpontja a/
XII. század óta Páris az ő iskoldival, Ettől
kezdve nemzetünk is ide küldte fiait maga- ~
sabb kiművelés czéljébol. István apát, a
későbbi tournayi püspök tudatja JI. Béla ,
kirdlylyal, hogy Betlen nevű magyar tanu¬
lót (adolescens) a Szent-Genovéva monos¬
tor egyházában temették el, A szülök kivan¬
ságára vizsgálatot rendeltek el, vajjon a i,
gholdoguitnak {éssaqa? S ke
derült, hogy sem kereszténynek, sem zsid6¬
nincs-e
nak nem tartozott, A vizsgálók között volt
három magyar pap (clericus) — Adorján,
Jakab és Mihály is. i
W. Béla második házassága még ben¬
sőbbé tette a viszonyt hazánk és Franczia¬
ország között. Ezéta mindig többen láto¬
gattak el Párisba, a honnét koruk művelt¬
ségének színvonalán érkeztek haza és vitték
előbbre fejlődésünket. Tanult papjaink egy¬