Oldal 349 [349]
szigorral lépett föl, hogy elődeinek a papok
k végre¬
gére határ
hajtsa Erélyének hatása a Kálmán kírály
alatt tartott második zsinat végzésein már
érezhető. Ezek szerint ugyanis a piispok
senkit sem szentelhet szerpappá vagy misés¬
pappá, hacsak meg nem igéri, hogy nőtlen
marad, Ha pedig a félszentelendonek már
van felesége, a fölszentelésbe ennek is bele
kell egyeznie és önmegtartóztatást igérnie
Az ily módon elvált feleséget a pap külön
helyen tartja, eltartásáról gondoskodik és
az apostol szerint, habár van felesége, úgy
veszi, mintha nem volna. Ha a pap ágyas¬
sal él, ezt elveszik tőle; ő rá meg a pűs¬
pök szabja ki a vezeklést, s ha ezen túl
van, egyházi hivatalát ismét gyakorolhatja,
Pap nem jarhat világi emberek ruhájában;
vagyis nem viselhet hasított köntöst vagy
tunikát, tarka vagy sárga keztyűt, vőrős
hímzésű vagy zöld palástot, harisnyát és
kápát, himzett vagy selyem sarut.
Midőn Kálmán király látta, shogy a fel¬
serdült hit immár a tökéletes isteni félelem¬
nek erejébe öltözött volna, arra adta elmé¬
jét, hogy a törvény lánczának köteleit ből¬
csen megtagitsa». Elrendelte, hogy a ki az
előírt ünnepeket nem tartja meg, ha szabad
ember, három napig béjtél;
ha szolga, hét
botot kap. A hívek a templom mellett te¬
metkezzenek; a kántorbőjtöket a régi szokás
szerint tartsák meg.
A ki az izmaelítát a disznóhústól való
tartózkodáson vagy saját felek szo¬
kásán kapja, köteles följelenteni a kírály¬
nak, Ha az izmaclitahoz vendég érkezik,
mindnyájan csak disznóhúst egyenek. Min¬
den izmaelita falu építsen templomot s ezt
lássa el javadalommal. Ha a templom el¬
készült, a falu izmaelítáinak fele hagyja el
a falut és valamelyik irányban telepedjék
le, A zsidó csak püspöki székhelyeken lak¬
hatik; keresztény szolgát ne adjon-vegyen
és ne tartson magánál szolgálatban. A tör¬
vény keltétől számítva bizonyos ideig ugyan
még eladhatja, de ha nem teszi, a szolgá¬
ját veszti.
A házasságkötést törvénynyel nálunk leg¬
először Kálmán király szabályozta: A szent
zsinatnak úgy tetszett, hogy a házasság¬
kötés templomban, pap jelenlétében, alkal¬
mas tanúk előtt, az átadás bizonyos jelével,
a két fél megegyezésével történjék; külöi
ben a házasság ágyasság gyanújába esik.
A házasságtörő asszony sorsa ugyanaz,
mint Szent László korában. Az asszony /
bárhányszor szökik is meg urától, mind
annyiszor visszaviszik hozzá; mert meg- \
vagyon írva, hogy a mit Isten egybekötött,
azt ember szét ne válaszsza.
Kálmán kirdly a tulajdonjog megvédel- /
mezése végett mondja ki törvényben, hogy
a ki más földjét igazságtalanul lefoglalja,
épen annyi féldet vesznek el tőle és még !
eső részből valamit elsikkaszt, ennek két- |
szeresét fizeti. 2
Kálmán király egészen a katholikus egy¬
ház álláspontjáról nyilatkozik, midőn elren¬
csenek, szó se essék; a rontók ügyében a
főesperes és az ispán itél. A ki egyszer
hamisan tanúskodik, többé tanú nem lehet
s arczára tűzes vassal keresztet sütnek.
Mivel a nép részint szegénysége, részint
az utazás nehézségei miatt a királyi kuriát
bármily ügyben nem kereshette fől, Kálmán
király elrendelte, hogy minden egyes piis¬
pokségben a püspöki székhelyen évenkint
két ízben — Szent-Fiilép és Jakab apostol
napján (máj. 1.) és Szent-Mihály nyolcza¬
dán (okt. 6.) ¬
ság, melynek tagja a püspök, az egyház¬
megyében levő íspánok és a főbb tisztvise¬
lők. Ha két ispán vagy két apát pereske¬
n Gssze a zsinati bíró¬
dik egymással, ügyükben a zsinati bíróság
itél. Ez elé tartoznak a királyi és herczegi
fobb tisztviselők és káplánok is, a kik
ügyüket restellik maguknál kisebb rangú
bíró elé vinni.
TÖRVÉNYSZERZŐ HÁROM
nagy király után a törvényhozás
jó egy századon át hallgat s a
nemzet élete a megásott mederben halad
tovább. A magyarországi keresztény műve¬
lődés új munkásokat nyer, midőn II. Géza
kírály alatt a czisztercziek Battaszéken
(1142), a praemontreiek Garábon (Nógrád
vármegye) s a Janosvitézek Esztergomban
és Székesfehérvárott letelepesznek. Az így