Oldal 347 [347]
OCR
és azután a közönséges bíróság ül rajfa törvényt. Az esztergomi zsinat a gőrög egyház hatása alatt kimondja, hogy a mely pap a fölszentelés előtt házasodott meg, feleségét, tekintettel a gyarlóságra — a szabolcsi zsinat szerint: tekintettel a béke kötelékére és a Szentlélek egységére megtarthatja, de mértékletesebben éljen vele, A kik azonban szerpappá vagy miséspappá Itetésők ősültek, ezután előtt nem már nem léphetnek házasságra. A házas papból csak akkor lehet püspök, ha felesége az elválásba beleegyezik; de az ilyen asszony azután nem lakhatik a püspökség uradalmain. Szent-László, míg a pogány kúnokkal szemben a magyar levente hősi vitézségével védi a keresztény magyarságot a szabolcsi zsinaton törvénynyel mér halálos csapást az ősi pogány vallásra, midőn elrendeli, hogy a ki kútnál pogány módon áldoz, vagy fánál, forrásnál, esetleg könél valamit felajánl, büntetésül ökröt fizet Még erélyesebben jár el Szent-László a zsidókkal. Ha a zsídó keresztény nővel él vagy ha szolgálatában keresztény nő van, ezt elveszik tőle és szabadságát visszaadjak. Keresztény olyan húst ne egyék, melyet a zsidó megvet. Gondja van rá Szent-Lászlónak, hogy a pogány lázadások idején elpusztult vagy leégett templomokat a király parancsára a hívek, a régiség miatt tönkrementeket meg a püspök építse újjá. A kelyheket és egyházi ruhákat a kírály, a könyveket meg a püspök szerzi be. A keresztény vallás gyakorlatának mélyitése és biztosítása végett Szent-László a szabolcsi zsinaton megállapítja az ünnepek számát, A harminczegy ünnep között off van már a Szent-László kírály korában (1083) szentté avatott Szent-István kírály és Szent-Imre herczeg napja. Ezenkívül mindI tiszteletet elhanyagolja és vásárra megy, a lovát viszik el. A hívek husvétkor, pünkösdkor és karácsonykor gyónnak és áldoznak. A ki beteg létére nem hívat papot és meghal, temetőbe részesül; felesége és rokonai meg negyven napig vezekelnek. Ha pedig rokonai ninhődik így. A béjtre nézve Szent-László kimondja, hogy a ki a kántorbőjtöket és vigilidkat nem tartja meg, tizenkét napig akarják követni, vagyis a kik még húshagyó hétfőn és kedden is esznek húst, mikor pedíg a magyarok ezt már elhagyták: menjenek az országból, a hová fetszik; a pénzt pedig, a melyet gyüjtöttek, hagyják ítt, ha csak észre nem térnek és a húsevéstől nem tartózkodnak. István kirom napi országos bőjtöt rendelt el. esztergomi zsinat azon rendelkezésében, hogy a ki leányt rabol vagy rajta erőszakot kővet el, ha nemes ember, váltságdíjat fizet és vezekel; ha pedig azt megfizetni nem tudja, a haját levágják s azután eladják. Ha valaki más feleségét ennek beleegyezése nélkül rabolja el, az asszonyt visszaadják férjének; a rablóval meg, ha nemes, az imént említett módon járnak el. Ha a férj feleségére házasságtörést bizonyít, mást vehet el feleségül, ha neki úgy ha nemes, a házasság reménye nélkül vezekel; ha pedig a nép gyermeke, őrökre eladják. De ha a férj a házasságtörést ságra; az asszony meg, ha akar, ujra férjhez mehet. Éppen így bűnhődik mindaz, a ki más férjével vagy más feleségével paráználkodik. A böl. p i napját. A ki ünnep- vagy vasárnap vadász, kutyáit és lovát veszti; ezen utóbbit azonban ökörrel megválthatja. Ha pedig pap vadász ugyanekkor, egyházi rendjét mindaddig nem gyakorolhatja, míg tetteért eleget nem tesz. A ki ünnep- vagy vasárnapon az isteniegyik egyház megüli a saját édöszentfénekeés. (Glace f ének nek 290 i zsinat szerint azonban a férj a házasságtörő asszonytól csak az ágyra és asztalra nézve válhat el, De ha a férj házasságtörő feleségét meg6li, csak az Istennek számol róla és ha akar, ujra nősülhet. A gyilkosra az esztergomi zsínat vezeklést ró, A ki karddal öl embert, Szent
