Stranica 347 [347]
és azután a közönséges bíróság ül rajfa
törvényt. Az esztergomi zsinat a gőrög egy¬
ház hatása alatt kimondja, hogy a mely
pap a fölszentelés előtt házasodott meg,
feleségét, tekintettel a gyarlóságra — a
szabolcsi zsinat szerint: tekintettel a béke
kötelékére és a Szentlélek egységére
megtarthatja, de mértékletesebben éljen vele,
A kik azonban szerpappá vagy miséspappá
Itetésők ősültek, ezután
előtt nem
már nem léphetnek házasságra. A házas
papból csak akkor lehet püspök, ha fele¬
sége az elválásba beleegyezik; de az ilyen
asszony azután nem lakhatik a püspökség
uradalmain.
Szent-László, míg a pogány kúnokkal
szemben a magyar levente hősi vitézsé¬
gével védi a keresztény magyarságot a
szabolcsi zsinaton törvénynyel mér halálos
csapást az ősi pogány vallásra, midőn el¬
rendeli, hogy a ki kútnál pogány módon
áldoz, vagy fánál, forrásnál, esetleg könél
valamit felajánl, büntetésül ökröt fizet
Még erélyesebben jár el Szent-László a
zsidókkal. Ha a zsídó keresztény nővel él
vagy ha szolgálatában keresztény nő van,
ezt elveszik tőle és szabadságát visszaad¬
jak. Keresztény olyan húst ne egyék, melyet
a zsidó megvet.
Gondja van rá Szent-Lászlónak, hogy
a pogány lázadások idején elpusztult vagy
leégett templomokat a király parancsára a
hívek, a régiség miatt tönkrementeket meg
a püspök építse újjá. A kelyheket és egy¬
házi ruhákat a kírály, a könyveket meg a
püspök szerzi be.
A keresztény vallás gyakorlatának mélyi¬
tése és biztosítása végett Szent-László a
szabolcsi zsinaton megállapítja az ünnepek
számát, A harminczegy ünnep között off
van már a Szent-László kírály korában
(1083) szentté avatott Szent-István kírály és
Szent-Imre herczeg napja. Ezenkívül mind¬
I
tiszteletet elhanyagolja és vásárra megy, a
lovát viszik el.
A hívek husvétkor, pünkösdkor és kará¬
csonykor gyónnak és áldoznak. A ki beteg
létére nem hívat papot és meghal, temetőbe
részesül; felesége és rokonai meg negyven
napig vezekelnek. Ha pedig rokonai nin¬
hődik így. A béjtre nézve Szent-László
kimondja, hogy a ki a kántorbőjtöket és
vigilidkat nem tartja meg, tizenkét napig
akarják követni, vagyis a kik még hús¬
hagyó hétfőn és kedden is esznek húst,
mikor pedíg a magyarok ezt már elhagy¬
ták: menjenek az országból, a hová fet¬
szik; a pénzt pedig, a melyet gyüjtöttek,
hagyják ítt, ha csak észre nem térnek és
a húsevéstől nem tartózkodnak. István ki¬
rom napi országos bőjtöt rendelt el.
esztergomi zsinat azon rendelkezésében, hogy
a ki leányt rabol vagy rajta erőszakot kő¬
vet el, ha nemes ember, váltságdíjat fizet
és vezekel; ha pedig azt megfizetni nem
tudja, a haját levágják s azután eladják.
Ha valaki más feleségét ennek beleegye¬
zése nélkül rabolja el, az asszonyt visszaad¬
ják férjének; a rablóval meg, ha nemes, az
imént említett módon járnak el.
Ha a férj feleségére házasságtörést bizo¬
nyít, mást vehet el feleségül, ha neki úgy
ha nemes, a házasság reménye nélkül ve¬
zekel; ha pedig a nép gyermeke, őrökre
eladják. De ha a férj a házasságtörést
ságra; az asszony meg, ha akar, ujra férj¬
hez mehet. Éppen így bűnhődik mindaz,
a ki más férjével vagy más feleségével
paráználkodik. A
böl.
p
i napját.
A ki ünnep- vagy vasárnap vadász, kutyáit
és lovát veszti; ezen utóbbit azonban ökör¬
rel megválthatja. Ha pedig pap vadász
ugyanekkor, egyházi rendjét mindaddig nem
gyakorolhatja, míg tetteért eleget nem tesz.
A ki ünnep- vagy vasárnapon az isteni¬
egyik egyház megüli a saját
édöszentfénekeés. (Glace
f
ének
nek
290
i zsinat szerint
azonban a férj a házasságtörő asszonytól
csak az ágyra és asztalra nézve válhat el,
De ha a férj házasságtörő feleségét meg¬
6li, csak az Istennek számol róla és ha
akar, ujra nősülhet.
A gyilkosra az esztergomi zsínat vezek¬
lést ró, A ki karddal öl embert, Szent¬